A kiskorú veszélyeztetése miatti büntetőjogi felelősség megállapítása esetén a foglalkozástól eltiltás büntetés alkalmazásának kötelező eleme a tartam meghatározása vagy annak kimondása, hogy az eltiltás végleges hatályú. Nem tartozik a kijavítással orvosolható elírási hibák közé az, amely a kiszabott büntetés tartamának meghatározását pótolja. A kijavítás nem változtathat a határozat érdemén. Érdemi változtatásnak tekintendő minden olyan változtatás, amely a kijavítással érintett határozatban eredetileg nem szereplő, abból egyértelműen meg nem határozható módon változtatja meg az érintett határozatban szereplő büntetéssel kapcsolatos rendelkezést: a büntetés nemét, mértékét vagy tartamát [Btk. 52. § (4) bek., 53. § (1) és (2) bek.; Be. 453. § (1) bek., 649. § (1) bek. b) pont ba) alpont].
[1] A járásbíróság büntetővégzésével I. rendű terhelttel szemben társtettesként elkövetett lopás bűntette [Btk. 370. § (1) bek., (2) bek. b) pont bb) és bc) alpont, (3) bek. b) pont ba) alpont], valamint folytatólagosan elkövetett lopás vétsége [Btk. 370. § (1) bek., (2) bek. b) pont bb) alpont] és 2 rendbeli kiskorú veszélyeztetésének bűntette [Btk. 208. § (1) bek.] miatt halmazati büntetésül 2 év szabadságvesztést szabott ki. A kiszabott szabadságvesztés-büntetés végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. A bíróság az I. rendű terheltet eltiltotta minden olyan foglalkozás gyakorlásától vagy egyéb tevékenységtől, amelynek keretében 18. életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végzi, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban áll. A bíróság a próbaidő tartama alatt elrendelte a terhelt pártfogó felügyeletét. Rendelkezett arról, hogy a végrehajtás elrendelése esetén a szabadságvesztést börtönben kell végrehajtani, abból az I. rendű terhelt legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Az I. rendű terheltet a magánfél részére 29 996 forint kártérítés megfizetésére, valamint 1500 forint mérsékelt eljárási illeték megfizetésére kötelezte. Kötelezte az I. rendű terheltet a II. rendű terhelttel egyetemlegesen 62 405 forint, ezt meghaladóan pedig önállóan 7200 forint bűnügyi költség megfizetésére.
[2] A büntetővégzés jogerőre emelkedett.
[3] A járásbíróság végzésével a büntetővégzés rendelkező részének kijavítását rendelte el olyan módon, hogy az abban nem szereplő időtartamot pótolva az I. rendű terhelt foglalkozástól eltiltás tartamát 2 évben állapította meg. A törvényszék a végzésével a kijavító végzést hatályon kívül helyezte.
[4] A főügyészség felülvizsgálati indítványt nyújtott be az I. rendű terhelt vonatkozásában a Be. 648. § a) pontjában és 649. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában meghatározott okból az I. rendű terhelt terhére, mert vele szemben a Btk. 52. § (4) bekezdése alapján, de a Btk. 53. § (1) és (2) bekezdésében írt büntető anyagi jogszabály megsértésével került sor a foglalkozástól eltiltás büntetés kiszabására, mivel az nem tartalmazza sem a határozott ideig tartó eltiltás meghatározott tartamát, sem pedig azt, hogy a bíróság az I. rendű terheltet végleges hatállyal tiltotta el. Indítványozta, hogy a Kúria a járásbíróság büntetővégzését az I. rendű terhelt vonatkozásában változtassa meg olyan módon, hogy a foglalkozástól eltiltás büntetés tartamát a Btk. 53. § (1) bekezdése alapján a Btk. 53. § (2) bekezdés első mondatára figyelemmel határozott időtartamban állapítsa meg.
[5] A Legfőbb Ügyészség átiratában a főügyészség felülvizsgálati indítványát az I. rendű terhelt tekintetében módosítva tartotta fenn. Hivatkozott arra, hogy az I. rendű terhelttel szemben a foglalkozástól eltiltás büntetés kiszabására törvénysértően került sor, mert elmaradt a tartamának meghatározása. Ugyanakkor, mivel a foglalkozástól eltiltás mértéke a bíróság mérlegelési körébe tartozó büntetéskiszabási körülmények értékelésének függvénye, ezért álláspontja szerint a Be. 662. § (2) bekezdés b) pontja szerinti, a törvénynek megfelelő határozat meghozatala nem lehetséges felülvizsgálati eljárásban, ezért indítványozta, hogy a Kúria a Be. 660. § (1) bekezdése szerinti tanácsülésen, a Be. 663. § (1) bekezdés b) pontjára figyelemmel, a felülvizsgálati indítvánnyal támadott büntetővégzést az I. rendű terhelt tekintetében helyezze hatályon kívül és utasítsa az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására.
[6] A főügyészség felülvizsgálati indítványa az I. rendű terhelt tekintetében a Legfőbb Ügyészség által megjelölt módosításokkal alapos.
[7] A Be. 648. § a) pontja alapján felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt is helye van.
[8] A Be. 649. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja értelmében a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályainak megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést.
[9] A Kúria megállapította, hogy a főügyészség felülvizsgálati indítványa az abban megjelöltektől eltérően valójában a terhelt javára szól. A terhelttel szemben kiszabott foglalkozástól eltiltás büntetés a tartamának megjelölése nélkül lényegében azt eredményezi, hogy a terhelt mindaddig a foglalkozástól eltiltás büntetés hatálya alatt áll, amíg ezen rendelkezés rendkívüli jogorvoslat folytán megváltoztatásra nem kerül, vagyis határozatlan tartamú. A határozott tartamú büntetés, kerüljön sor annak bármilyen hosszú, törvényben meghatározott tartamban történő megállapítására, minden esetben kedvezőbb, mint a határozatlan tartamú büntetés.
[10] A Be. 651. § (2) bekezdés a) pontja és a 652. § (4) bekezdése alapján a terhelt javára az ügyészség határidő nélkül nyújthat be felülvizsgálati indítványt.
[11] A Be. 659. § (2) bekezdésére figyelemmel, a felülvizsgálati indítványt – a jelen ügyben nem releváns kivétellel – a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni.
[12] A felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatban alkalmazott Btk. 33. § (1) bekezdés e) pontjára figyelemmel a foglalkozástól eltiltás büntetés.
[13] A Btk. 53. § (1) bekezdése kimondja, a foglalkozástól eltiltás határozott ideig tart vagy végleges hatályú.
[14] A Btk. 53. § (2) bekezdése szerint a határozott ideig tartó eltiltás legrövidebb tartama 1 év, leghosszabb tartama 10 év. Végleges hatállyal az tiltható el, aki a foglalkozás gyakorlására alkalmatlan vagy arra méltatlan.
[15] A Btk. 52. § (4) bekezdése alapján a kiskorú veszélyeztetése bűncselekmény elkövetőjét el kell tiltani bármely olyan foglalkozás gyakorlásától vagy egyéb tevékenységtől, amelynek keretében tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végzi, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban áll. Különös méltánylást érdemlő esetben a foglalkozástól eltiltás alkalmazása mellőzhető.
[16] A törvény rendelkezései alapján megállapítható, hogy a kiskorú veszélyeztetése miatti büntetőjogi felelősség megállapítására figyelemmel a foglalkozástól eltiltás büntetés alkalmazása esetén a törvényes büntetés kötelező eleme annak tartama meghatározása vagy annak kimondása, hogy az eltiltás végleges hatályú.
[17] A Kúria a Bfv.II.29/2021. számú ügyben hozott határozatában kimondta, hogy törvénysértő a büntetés, ha a bíróság a határozott tartamú büntetést a tartamának megjelölése nélkül szabta ki. Ugyanakkor a törvénysértés kiküszöbölése során a bíróság mérlegelési jogkörén alapuló büntetés kiszabási kérdés nem bírálható felül (BH 2021.218.).
[18] Mindezekre figyelemmel a Kúria megállapította, hogy a foglalkozástól eltiltás büntetés kiszabása annak tartama törvényes mértékben történő megjelölése nélkül – vagy annak kimondása nélkül, hogy az végleges hatályú – törvénysértő.
[19] A foglalkozástól eltiltás mértéke ugyanakkor a bíróság mérlegelési körébe tartozó büntetéskiszabási körülmények értékelésének függvénye. Jelen ügyben a büntetővégzés nem rögzíti azokat a bűnösségi körülményeket, amely alapján a büntetési céloknak megfelelő és a büntetéskiszabási elveket szem előtt tartó büntetés kiszabása lehetséges lenne.
[20] Mindezek miatt a Be. 662. § (2) bekezdés b) pontja szerinti, a törvénynek megfelelő határozat meghozatala nem lehetséges, ezért a Kúria a Be. 660. § (1) bekezdése szerint tanácsülésen eljárva, a Be 663. § (1) bekezdés b) pontja alapján a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatot az I. r. terhelt tekintetében hatályon kívül helyezte és a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot új eljárásra utasította.
[21] A megismételt eljárás során a járásbíróságnak a Be. Tizennyolcadik Részében szabályozott rendelkezések szem előtt tartásával kell az eljárást lefolytatni és az ügydöntő határozatban a terhelttel szemben esetlegesen alkalmazandó foglalkozástól eltiltás tartamát a Btk. 53. § -ában rögzített anyagi jogszabály alapján kell meghatározni.
[22] A Kúria mindezek mellett elvi jelentőséggel állapítja meg azt, hogy nem tartozik a Be. 453. § (1) bekezdése szerinti kijavítással orvosolható elírás és számítási hiba közé az, amely a kiszabott büntetés tartamának meghatározását pótolja. A Be. 453. § (1) bekezdés második mondata értelmében a kijavítás ugyanis nem változtathat a kijavított határozat érdemén. Érdemi változtatásnak tekintendő minden olyan változtatás, amely a kijavítással érintett határozatban eredetileg nem szereplő, abból egyértelműen meg nem határozható módon változtatja meg az érintett határozatban szereplő büntetéssel kapcsolatos rendelkezést: a büntetés nemét, mértékét vagy tartamát.
[23] A Be. 856. § (1) bekezdés a) pontja alapján a bűnügyi költség címén befizetett összeget a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori kamatával együtt a terheltnek vissza kell téríteni, ha rendkívüli jogorvoslat folytán a jogerős ügydöntő határozatot a bíróság hatályon kívül helyezte vagy az Alkotmánybíróság megsemmisítette és megismételt eljárást kell lefolytatni.
[24] A Be. 857. § (1) bekezdés c) pontja szerint a visszatérítést felülvizsgálat esetén a Kúria rendeli el.
(Kúria Bfv.I.984/2022/20.)