Keresés

I. A költségvetésből származó pénzeszközök jóváhagyott céltól eltérő felhasználása valamennyi olyan pénzeszközre mint elkövetési tárgyra vonatkozik, amelynek folyósításával kapcsolatban norma vagy aktus célt jelöl meg. A magatartás a jóváhagyott cél tekintetében akkor tényállásszerű, ha a normában vagy aktusban megfogalmazott szándék, törekvés, irány bármely elemétől eltér. 

I. A Btk. 290. §-a szerinti aktív vesztegetés esetén a törvényi tényállás alanyi oldalához tartozó elemre, a célzatra nem lehet önmagában abból következtetést levonni, hogy a passzív oldalon álló mit tesz vagy mit nem tesz. Ugyancsak nem elégséges következtetési alap – kellő konkrétság hiányában – a jogszabályi rendelkezésekből fakadó általános hivatkozás [Btk. 290. §]. 

I. A gyülekezési szabadság megsértése vétség tekintetében, a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény (Gytv.) 9. § (1) bekezdés c) pontja alkalmazása szempontjából félkatonai ruházatnak az állami haderőn kívüli, nem hivatalos vagy nem jogszerűen működő fegyveres szerveződés által használt ruházat tekinthető. A Gytv. 9.

A fellebbezésre tekintettel az irat felterjesztése azzal veszi kezdetét, hogy a fellebbezett határozatot meghozó bíróság az ügyiratot megküldi az illetékes ügyészségnek, és akkor befejezett, amikor az ügyiratok a fellebbezés elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz megérkeznek. A felterjesztés időpontjának tehát az tekinthető, amikor a másodfokú bíróság büntető irodája a bírósághoz érkezett ügyiratot (kezdőiratot) bejegyzi a lajstromba.

Amennyiben a terhelt kábítószert termeszt, de más forrásból is birtokol kábítószert, a különböző elkövetési magatartásokkal érintett mennyiségek összeadásának van helye. Azonban, ha a kábítószert már leszüretelte, az ebből, illetve a más forrásból származó mennyiségeket kell összeszámítani, a termesztett növények számának kizárólag még élő, termesztésben lévő egyedek esetében van jelentősége [Btk. 178. § (1) bek., (2) bek. b) pont, 461. § (1) bek. c) pont, (2) bek.].

Az Emberi Jogok Európai Egyezménye nem az Európai Unió, hanem az Európa Tanács 1950. november 4. napján, Rómában kelt egyezménye, ezért az esetleges egyezménysértés megállapítására az Emberi Jogok Európai Bírósága rendelkezik hatáskörrel. A magyar bíróságok joghatósága az európai uniós jogtól és intézményektől független kérdés, így annak fennálltának megítélése tekintetében értelmezhetetlen az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése.

A Be. 649. § (2) bekezdés f) pontja szerinti felülvizsgálati ok 2021. január 1. napjától hatályos beiktatását követően minden olyan ügyben felülvizsgálat alapjául szolgálhat, amelyben a vádról rendelkező ügydöntő határozat jogerőre emelkedésekor hatályos szabályozás alapján a specialitás megsértését lehet megállapítani. A Be.

A másodfokú bíróság általi bármilyen tényállás-helyesbítés elengedhetetlen feltétele a tényállás megalapozatlansága, a bizonyítékok eltérő értékelésének ellenben nem feltétele a bizonyítás felvétele. Amennyiben a megalapozatlanság kiküszöbölése során a másodfokú bíróság – bármilyen módon – eltérő tényt állapít meg, az azzal kapcsolatos bizonyítékokat eltérően értékelheti; a törvény azt zárja ki, hogy megalapozatlanság hiányában a bizonyítékokat azért értékelje eltérően, hogy eltérő tényt állapíthasson meg [Be. 593. § (1) bek. c) pont, (2) bek.].

I. Feltétlen hatályon kívül helyezési ok valósul meg, ha a perújítási eljárásban megtartott tárgyaláson ugyanaz az ügyész járt el, aki az alapeljárást lezáró büntetővégzés kapcsán jogorvoslati nyilatkozatot tett. 

I. Az indítványozó azt kifogásolja, hogy a törvényszék bírái a korábbi polgári és büntetőeljárásokban elfogultnak tartották magukat, amire tekintettel az adott ügyekből történő kizárásukra sor is került, ezért – a megelőző ügyekben tett nyilatkozataikra tekintettel – jelen ügyben sem járhatnak el.