Keresés

I. A Be. 649. § (1) bekezdés b) pontjában írt felülvizsgálati ok két fordulata kapcsán a Kúria döntési jogköre eltérő. A Btk.

I. A közügyektől eltiltás kiszabása akkor törvénysértő, ha az eljárt bíróság a Btk.-ban meghatározott kötelező, bírói mérlegelést nem tűrő rendelkezéseket figyelmen kívül hagyva a törvény által lehetővé nem tett esetben vagy mértékben szabja ki a mellékbüntetést [Btk. 61. § (1) és (2) bek.]. 

I. Amennyiben a terhelttel szemben büntethetőséget kizáró ok áll fenn, annak vizsgálata és az abból eredő jogkövetkezmények levonása megelőzi a specialitás megsértése miatti jogkövetkezmények alkalmazását, illetve az annak feloldásával kapcsolatos intézkedéseket.    

Nem eredményezi a költségvetési csalás elkövetőjének büntetlenségét, ha az egyébként adókötelezettséget keletkeztető gazdasági tevékenységét már eleve saját személyét a hatóságok elől rejtve tartva, teljes mértékben a jog keretein kívül, olyan módon végzi, hogy személyében az adójogi kötelezettségek közvetlen alanyává azért nem is válhat, mert az azt keletkeztető pozíciót – fiktíven – más, az adott céggel gazdasági tevékenységet nem végző személy tölti be. 

Rablás valósul meg, ha az elkövetés tárgya nem csupán a dologelvétel célpontja, de egyúttal a sértettre ható, lenyűgöző erőszak közvetítője is. Így a rabláskénti minősítés törvényes, ha a terhelt a 90 éves sértett táskáját olyan módon és erővel rántja meg, hogy attól a sértett arccal előre a földre zuhan, eleve kizárva ezzel a sértett bárminemű ellenállását [Btk. 365. § (1) bek. a) pont, (3) bek. g) pont].

I. Az egymozzanatos, a közterületről potenciálisan látható, de kifejezett előzetes figyelemfelhívás hiányában korlátozottan észlelhető helyszínen (a gépkocsi utasterében) végbemenő erőszakos terhelti magatartás a közösségi elvárásokkal ugyan szembefordul, de kihívónak nem tekinthető, ekként garázdaságot nem valósít meg. 

A garázdaság a társasház zárt, de a lakók számára nyitva álló és mások által is használt folyosóján is elkövethető, ha az a nagyobb létszámú lakóközösség nyugalmának megzavarásával jár [Btk. 339. § (1) bek.].

A II. r. terhelt intézményvezető-helyettesként hatalmi befolyását felhasználva a kiszolgáltatott kiskorúval szemben az I. r. terhelt által elkövetett szexuális bűncselekmény miatti felelősségre vonás elkerülését akarta segíteni, éspedig oly módon, hogy egyúttal leplezze a terhelő tartalmú vallomásvisszavonás I. r. terhelt által kényszerített voltát. E cselekmény bűnsegédként elkövetett kényszerítés hatósági eljárásban bűntette [Btk. 278. § (1)–(2) bek.].

I. Embercsempészés előkészülete – és nem kísérlete – valósul meg, ha a terhelt migránsok tiltott határátlépéséhez való segítségnyújtásban megállapodik és a migránsok felvételének helyszínére indul, azonban sem térben, sem időben nem került olyan kapcsolatba a migránsokkal, hogy részükre az ország belsejébe való továbbhaladáshoz segítséget tudjon nyújtani. 

I. Ha a terhelt magatartása a kifejtése idején nem volt bűncselekmény, úgy amiatt a büntetőjogi felelőssége akkor sem állapítható meg, ha a vele egy eljárásban elbírált későbbi, ugyanolyan cselekmények elkövetésekor már büntetendővé vált.