Keresés

I. Az egymozzanatos, a közterületről potenciálisan látható, de kifejezett előzetes figyelemfelhívás hiányában korlátozottan észlelhető helyszínen (a gépkocsi utasterében) végbemenő erőszakos terhelti magatartás a közösségi elvárásokkal ugyan szembefordul, de kihívónak nem tekinthető, ekként garázdaságot nem valósít meg. 

A garázdaság a társasház zárt, de a lakók számára nyitva álló és mások által is használt folyosóján is elkövethető, ha az a nagyobb létszámú lakóközösség nyugalmának megzavarásával jár [Btk. 339. § (1) bek.].

A II. r. terhelt intézményvezető-helyettesként hatalmi befolyását felhasználva a kiszolgáltatott kiskorúval szemben az I. r. terhelt által elkövetett szexuális bűncselekmény miatti felelősségre vonás elkerülését akarta segíteni, éspedig oly módon, hogy egyúttal leplezze a terhelő tartalmú vallomásvisszavonás I. r. terhelt által kényszerített voltát. E cselekmény bűnsegédként elkövetett kényszerítés hatósági eljárásban bűntette [Btk. 278. § (1)–(2) bek.].

I. Embercsempészés előkészülete – és nem kísérlete – valósul meg, ha a terhelt migránsok tiltott határátlépéséhez való segítségnyújtásban megállapodik és a migránsok felvételének helyszínére indul, azonban sem térben, sem időben nem került olyan kapcsolatba a migránsokkal, hogy részükre az ország belsejébe való továbbhaladáshoz segítséget tudjon nyújtani. 

I. Ha a terhelt magatartása a kifejtése idején nem volt bűncselekmény, úgy amiatt a büntetőjogi felelőssége akkor sem állapítható meg, ha a vele egy eljárásban elbírált későbbi, ugyanolyan cselekmények elkövetésekor már büntetendővé vált. 

I. A terhelt nem ismeretlen, hanem ismert helyen, külföldön volt fogvatartásban. Ilyen körülmények között a Be. CI. Fejezete szerinti távollévő terhelt elleni külön eljárás lefolytatásának nincs helye. A távollétes eljárás szabályai szerint, de annak törvényi előfeltételei hiányában a terhelt távollétében megtartott tárgyalást úgy kell tekinteni, hogy azt olyan személy távollétében tartották meg, akinek jelenléte a törvény értelmében kötelező. Ez feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés [Be. 649. § (2) bek. d) pont, 608. § (1) bek.

I. A törvényi egység egyes részcselekményeit támadó felülvizsgálati indítvány esetén a Be. 649. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján lehet helye felülvizsgálatnak, ha a támadott részcselekmény kirekesztésével a fennmaradó cselekményrész nem bűncselekmény; a Be. 649.

A beismerő nyilatkozat tárgyaláson történő megtétele esetén a beismerő nyilatkozat elfogadásának nem törvényi előfeltétele a tárgyalásról való lemondás. A törvényes következmények ismeretében tett beismerő nyilatkozat kiterjed annak elfogadására, hogy a vádirati tényállással egyező ítéleti tényállás kerül megállapításra; sem a tényállás megalapozására, sem a bűnösségének kérdésében a bíróság további bizonyítást nem fog lefolytatni. Ez pedig értelemszerűen a további bizonyításról való lemondást jelenti [Be. 185. § (1) bek., 500. § (2) bek., 504. § (1)–(3) bek. 524.

Az általános szabályok szerint folyamatban lévő (egyesbíróként elbírálandó) büntetőügy és a Be. 13. § (3) bekezdése alapján felállított bírói tanács eljárását megkövetelő büntetőügy egyesítése esetén az egyesített ügyet a különös szabályok alapulvételével, azaz a Be. 13. § (3) bekezdése szerinti bírói tanácsban kell elbírálni; ellenben a gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmény miatt indított büntetőügyek egyesítése esetén az egyesítést követően a Be. 13. § (3) bekezdéséhez képest speciális szabályokat alkotó Be. 868. § (2) és (3) bekezdéséből levezethetően a korábbi Be. 14.

A terhelt által a sértettre mért kis és közepes erejű ütések egyenként és összességükben is nyolc napon belül gyógyulóak voltak. A sértettnél azért állt elő súlyosabb (halálos) következmény, mert a sértett a terhelt által nem ismert betegségekben szenvedett. 
Ilyen körülmények mellett – a szokványos ittasságot is ideértve – a halálos eredmény bekövetkezésének lehetősége az elvárható gondosság és körültekintés kifejtése esetén sem felismerhető a terhelt számára.