Keresés

A folytatólagosság egységébe tartozik, ha az elkövető ugyanazon eltiltás hatálya alatt rövid időközökkel, egységes akaratelhatározással többször vezet az eltiltás hatókörébe tartozó gépjárművet. Ilyen esetben az egyes részcselekmények önálló elbírálására nincs törvényes lehetőség. A jogerős ügydöntő határozat hatályon kívül helyezése esetén a büntethetőséget megszüntető okot akkor is észlelni kell, ha az ítélt dolgot megalapozó másik elítélés az ügydöntő határozat meghozatalát követően emelkedett jogerőre [Btk. 6. § (2) bek., 239/B. § (1) bek.; Be. 4. § (3) bek., 567. § (1) bek.

Felülvizsgálat tárgya lehet, hogy a bíróság törvényesen folytatta-e le az eljárást az általános szabályok helyett a távollévő terhelttel szembeni különeljárás szabályai szerint. A különeljárás feltételei akkor valósulnak meg, ha a bíróság a terhelt valamennyi ismert lakcíme és tartózkodási helye tekintetében megállapította, hogy a terhelt azokon elérhetetlen, elfogatóparancsot bocsátott ki és a terheltet hirdetményi úton idézte [1998. évi XIX. törvény (korábbi Be.) 70. § (5) bek., 528. § (1) bek., 529. § (1) bek.].

I. A fenyegetés lenyűgöző erejének értékelésekor együttesen kell vizsgálni a megfenyegetett személy és az elkövető adottságait, az egymással szembeni erőviszonyokat és az elkövetés külső tényezőit is; adott esetben a fenyegetés viszonylag csekélyebb foka is elegendő lehet a rablás megállapításához, ha az a konkrét körülmények között a sértettre lenyűgöző hatást gyakorolt [Btk. 365. § (1) bek. a) pont, 459. § (1) bek. 7. pont].   

I. Amennyiben az elkövető jogtalan eltulajdonítási célzata már az erőszak vagy az élet, testi épség elleni közvetlen fenyegetés kifejtése előtt vagy alatt is fennállt, az idegen dolog ilyen módon történő elvétele nem kifosztás, hanem rablás. Ekként a lényeg a cselekmények közötti eszköz-cél kapcsolat megléte, amely szerint a rablás akkor állapítható meg, ha az elkövető az erőszakot (fenyegetést) az elvétel céljából fejti ki [Btk. 365. § (1) bek. a) pont, (3) bek. b), c) pont, 366. § (1) bek. b) pont].   

I. Rágalmazás esetén a valóság bizonyítása elrendelésének feltétele, hogy a közérdek (jogos magánérdek) nemcsak fennállt az adott közlés kapcsán, hanem kifejezetten az indokolta a becsületsértő tartalom megjelentetését [Btk. 229. § (2) bek.]. A terhelt a büntetőjogi felelősség alól akkor mentesül, ha a meglévő köz- vagy jogos magánérdek a cselekmény elkövetését indokolttá is tette, mert a tényállítás nyilvánosságra hozatala alkalmas volt ezek védelmét és érvényesítését elősegíteni.   

I. A közszereplő politikusoknak, mint a közéletet alakító, tisztségüket választás útján elnyerő személyeknek a jelleme, személyisége közvita tárgyát képezheti. Az ennek megítélésénél jelentős, a magánélet méltányos határait nem sértő valós tényközlések (híresztelések és tényre közvetlenül utaló kifejezések) megengedettek, ezek ellen a büntetőjogi fellépés nem indokolható.

I. A kiskorú veszélyeztetése bűntettét akár egy cselekmény elkövetése is megalapozhatja, amennyiben az a törvény szerinti hatást, veszélyeztetést fejti ki a gyermek erkölcsi, értelmi vagy testi fejlődése vonatkozásában. Azonban akár hosszabb időtartamot átfogó cselekménysor (ismétlődő cselekmények, élethelyzetek) sem alkalmasak elbírálásra, ha azok a vádiratban olyan mértékben elnagyoltak, hogy a bűncselekmény törvényi tényállási elemei nem állapíthatók meg egyetlen esetben sem [Btk. 208. § (1) bek.; Be. 422. § (1) bek. b) pont, 492. § (2) bek.

Amennyiben a törvény meghatározott büntetési nem alkalmazását főszabályként kötelezően előírja, de annak mellőzését meghatározott feltételek mellett lehetővé teszi, a büntetés csak akkor törvénysértő, ha a bíróság kifejezetten deklarálja, hogy azt más, a törvényben nem szereplő okból nem szabja ki. Ellenkező esetben a büntetés nem sért kötelező, nem a bíró mérlegelésére bízott anyagi jogi szabályt [Btk. 55. § (2) bek.; Be. 649. § (1) bek. b) pont].

I. A másodfokú bíróság nyilvános ülése megtartásának a terhelt távollétében 2021. január 1. napját követően is feltétele a terhelt szabályszerű idézése, illetve – ha meghallgatása már előre láthatólag sem szükséges – értesítése [Be. 599. § (4) és (5) bek.]. 

Nem kihívóan közösségellenes az az erőszakos magatartás, amelyben nem a közösségi együttélés szabályainak nyíltszíni semmibevétele tükröződik. A kapcsolattartási jog gyakorlását, a terhelt szabad cselekvését gátló korlátok leküzdése – ha az kizárólag a passzív alany személyében jelentkező fizikai akadály kiküszöbölését szolgálja és a terhelt törvényes jogait korlátozó magatartással arányos – nem a közösségi együttélés jogi normába foglalt írott és íratlan szabályainak leplezetlen semmibevételét jelenti, ekként a garázdaság törvényi tényállását nem meríti ki [Be. 339.