Keresés

Aki a szülést követően az önellátásra nyilvánvalóan képtelen újszülöttet a biztos halál tudatában nem látja el és az emésztőgödörbe dobja, alappal nem állíthatja, hogy nem kívánta a halálát, egyenes ölési szándékkal követte el az emberölés bűntettét [Btk. 160. § (1) bek., (2) bek. i) pont].

A fiatalkorú esetében a felnőttkorú elkövetőre alkalmazandó szabályoktól eltérően a Btk. 109. § (1) bekezdése speciális tételkeret-minimumot határoz meg, így bármely, szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény esetén – függetlenül a Különös Részben meghatározott büntetési tételkeret alsó határától – szabadságvesztés helyett elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás vagy kiutasítás, illetve e büntetések közül több is kiszabható [Kúria 5/2023. Jogegységi határozat; Btk. 109.

A rongálás szükségszerűen az érintett vagyontárgy állagának sérelmével, megrongálódásával vagy megsemmisülésével jár. A közveszély hatóköre nem konkrét, hanem beláthatatlan, azt maga az elkövető sem képes uralni (szemben a rongáló magatartással). Közveszély akkor jön létre, ha nem csupán meghatározott vagyoni értékű dolog épsége kerül veszélybe, hanem a veszély olyan beláthatatlan hatókörű, hogy az okozott károkat az elkövető nem képes megakadályozni és így egy vagy több – meg nem határozott vagy nagyobb számú – személy vagy jelentős értékű dolog épsége kerül veszélybe [Btk. 8.

I. A Be. 619. § (3a) bekezdése alapján, ha a másodfokú bíróság a Be. 593. § (1) és (2) bekezdésére figyelemmel törvénysértő módon állapított meg az elsőfokú bíróságétól eltérő tényállást, a harmadfokú bíróság az ítéletnek a másodfokú bíróság eltérő tényállás megállapítását eredményező részét kirekesztheti, amely egyben az elsőfokú bíróság ítélete megalapozott részének törvénysértő kirekesztése mellőzését és a másodfokú ítéletben mellőzött elsőfokú tényállásrész visszaállítását is.

I. Annak megítélése, hogy egy bűncselekménynek a vádlott terhére megállapított jelentősebb tárgyi súlyú bűncselekmény mellett a felelősségre vonás szempontjából nincs jelentősége, nem pusztán az irányadó büntetési tétel csekély mértékéből vont mechanikus következtetés, hanem az eset összes körülménye és az elbírálás minden lehetséges jogkövetkezménye együttes, átfogó értékelésének eredménye. A rendelkezés alkalmazása a bíróság mérlegelésére van bízva, egyetlen kritérium, hogy az adott bűncselekmény a felelősségre vonás szempontjából jelentéktelen legyen [Be. 567. § (1) bek.

I. A pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztásának vétsége tiszta mulasztásos bűncselekmény, melyet a Pmt. 23. §-ában meghatározott bejelentési kötelezettség szándékos elmulasztásával valósít meg az elkövető. A bejelentési kötelezettség alapja olyan adat, tény vagy körülmény megléte, amelyből okszerű következtetés vonható le a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására.

I. A kötelesrész nem öröklés, hanem a hagyatékkal szembeni kötelmi igény, amely nem a hagyatékkal, hanem a hagyatékban részesítettekkel szemben áll fenn. A kötelesrészre jogosultság nem keletkeztetett tulajdonjogot. A kötelesrészre jogosult nem rendelkezhetett olyan pénzről, amely soha nem került tulajdonába; ebből következően tulajdonjog hiányában a sikkasztás sértettje sem lehet, az fogalmilag kizárt [Btk. 372. § (1) bek.; Ptk. 7:94. § (1) bek. d) pont]. 

I. A befolyással üzérkedés a jogtalan előny kérésével befejeződik. Ehhez képest az előny kérése esetén az ígéretre, az előny ígérete esetén pedig a tényleges átadására nincs a befejezettséghez szükség [Btk. 299. § (1) bek.]. 
II. A hivatali helyzettel egyéb módon visszaélés esetében a hivatali helyzethez fűződő jogait az elkövető rendeltetésellenesen gyakorolja. 

I. A zugírászat törvényi tényállása kerettényállás. Nem az ügyvéd, jogtanácsos, közjegyző bárminemű tevékenysége, hanem foglalkozási jogosultsága alapján végzett szakmai tevékenysége és nem bármely ilyen szakmai tevékenysége, hanem kizárólag az általa végezhető szakmai tevékenysége tartozik – az illetéktelenek ellenében – büntetőjogi védelem alá [Btk. 286. § (1) bek.]. 

A kizárási ok – akár az eljáró bíró, akár más általi – bejelentése intézkedési kötelezettséget keletkeztet.
A járásbíróság elnöke nem intézkedett másik bíró kijelölése iránt, és nem született a kizárással kapcsolatos bírósági határozat sem. Ez pedig azt jelenti, hogy az ügyben az eljáró bíró által bejelentett kizárási ok nem került elbírálásra.