A kifejezetten élet kioltására szolgáló és alkalmas eszköz használata esetén csak akkor merülhet fel az ölési szándék hiánya, ha az elkövető azt kifejezetten úgy alkalmazza, hogy a halálos eredmény ne állhasson elő, és hatékony intézkedést tesz a halálos eredmény elkerülése érdekében. Ellenben, ha golyós vadászfegyverrel arra az ajtóra lő, ami mögé a sértett éppen bemenekült, nem hivatkozhat arra, hogy könnyelműen bízott a halálos eredmény elmaradásában [Btk. 7. §, 160. § (1) bek., (2) bek. f) pont].
Keresés
Büntető Kollégium határozatai
I. A Btk. 52. § (1) bekezdés b) pontja alapján a foglalkozástól eltiltás büntetés alkalmazására kizárólag azzal a terhelttel szemben kerülhet sor, aki a foglalkozása nyújtotta lehetőség közvetlen kihasználásával követi el a terhére rótt bűncselekményt.
A Gebhard-tesztnek meg nem felelő magyar online sportfogadás szabályozás a közösségi jogba ütközik.
A korábban elrendelt megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak az új eljárásra adott iránymutatás szerint, az ott meghatározott körben kellett eljárnia [1952. évi III. törvény (Pp.) 339/A. §, 206. §, 221. § (1) bek.; 1991. évi XXXIV. törvény (Szjtv.) 29/C. §, 2. § (2) bek., 37. § (14) bek., 12. §].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
Elköveti a tartozás fedezetének elvonása bűncselekményét, aki a tartozás fedezetére, kiegyenlítésére szolgáló vagyont (pénzösszeget) akként vonja el az erre a célra nyitott óvadéki számláról, hogy rosszhiszemű szerződésszegő magatartásával a vállalt kötelezettségét csalárd módon nem teljesítve eleve eltéríti attól azon vagyont (pénzösszeget), amelynek jogszerűen az óvadéki számlán a helye, és ténylegesen a fedezet alá tartozónak kell lennie [Btk. 405. § (1) bek.].
Önmagában kizárja a terhelt cselekményének bűnpártolás bűntetteként való minősítését, ha az alapbűncselekmény közvetlenül e terhelt előnyszerzését célozta, illetve az is, ha e személy az alapbűncselekmény elkövetőjével a bűncselekmény elkövetésben előzetesen megegyezett. Ellenben a pénzmosás elkövetési magatartását kimerítő megszerzés megvalósul, ha a terhelt az alapbűncselekmény elkövetése során a bankszámlájára utalt pénzt a saját érdekében felhasználja [Btk. 282. § (1) bek. c) pont és (2) bek.,
399. § (4) bek. a) pont I. ford., (5) bek.].
Zár alá vétel a vagyonelkobzás vagy a polgári jogi igény biztosítása érdekében rendelhető el. A törvény a zár alá vétel tekintetében nem tesz különbséget aszerint, hogy az adott ügyben mely vagyonelkobzási ok áll fenn.
I. Az elévülés bekövetkezése miatt a büntethetőség megszűnése olyan büntető anyagi jogi szabály, amely figyelmen kívül hagyása mellett a bűnösség megállapítása esetén a Be. 649. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában foglalt felülvizsgálati ok megvalósul, így az erre történő hivatkozás felülvizsgálati eljárás alapjául szolgálhat.
Nem tekinthető az elállás önkéntesnek, ha azt az motiválja, hogy a terhelt a sértettet a dologelvétel érdekében élet kioltására alkalmas eszközzel megfenyegette, azonban a sértett a felszólításnak nem tett eleget, így a terheltnek a dologelvétel érdekében további, minőségileg más, nagyobb súlyú magatartást kellett volna kifejtenie. Ellenben el sem követi a rablás kísérletét az a terhelt, aki ugyan társa mellett a cselekménybe beavatkozik, de a dologelvételre irányuló fenyegetéstől kifejezetten elhatárolódik [Btk. 10. § (4) bek. a) pont és (5) bek., 365. § (1) bek.
I. A közérdekű munka büntetés végrehajthatósága megszűnésének megállapítására két feltétel együttes fennállása esetében kerülhet sor.
Egyrészt az elítélt egészségi állapotában tartós (behatárolható időkorlát nélküli) változásnak kell bekövetkeznie az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követően.
I. Érvényességre kiható lehet a bíró pervezetése (értve ez alatt a teljes bizonyítási eljárás lefolytatását), ha abból az tűnik ki, hogy az ügy kimenetelét függetlenül a bizonyítékoktól, a további bizonyítási eljárás eredményétől, eleve (előre) eldöntötte. Az eleve eldöntöttség egyfelől sérti a bizonyítékok szabad értékelésének elvét, másfelől az ártatlanság vélelmének alaptörvényi garanciáját.