Keresés

I. Nem felülvizsgálati ok, ha a magánvádas eljárásra vonatkozó szabályok megsértésével a magánvádló elmulasztotta az eljárási illeték, illetve a jogorvoslati illeték lerovását. Az eljárási illeték meg nem fizetése még abban az esetben sem képez felülvizsgálati okot, ha az az elsőfokú bíróság az illeték megfizetésére történő felhívásban foglalt határidő elmulasztása ellenére sem szüntette meg az eljárást [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 52. § (1) és (5) bek.; Be. 608. § (1) bek. e) pont, 649. § (2) bek. d) pont, 649. § (1) bek. a) pont aa) alpont]. 

A Btk. nem általánosságban, hanem kifejezetten a konkrét (az elkövetőnek felrótt) bűncselekmény viszonyában rendelkezik a kóros elmeállapot beszámítási képességet érintő (korlátozó vagy kizáró) hatásáról. Erre tekintettel a bűntetteknek a konkrét cselekménnyel összefüggő – a vádbeli vagy ítéleti tényállással összevetett – vizsgálata alapján tisztázható a felismerési képesség kérdése [Btk. 17. § (1) és (2) bek.].

I. Ha ugyanaz a személy előbb védőként, majd megbízásának megszűnése után a tanú segítőjeként jár el, a Be. 43. § (1) bekezdés f) pontja szerinti kizárási ok fel sem merül, az ugyanis csak akkor zárja ki a védő eljárását, ha a védő e megbízása előtt vagy azzal egyidejűleg jár el tanú segítőjeként is.

A zsarolás és a rablás nem a fenyegetés „intenzitása”, hanem tartalma és jellege alapján határolandó el. Az élet és testi épség elleni közvetlen fenyegetés burkolt formában is megvalósítható. Így rablás valósul meg, ha a terhelt a közterületen megszólított sértettek előtt – a kitartó pénzköveteléssel egyidőben – küzdősportolói múltjáról, börtönviselt előéletéről és korábbi erőszakos bűncselekményeiről számol be annak érdekében, hogy a sértettek a követelését teljesítsék [Btk. 365. § (1) bek., 367. § (1) bek., 459. § (1) bek. 7. pont].

I. A vesztegetés alapesetét kimerítő terhelti magatartások lényege (jogtalan előny kérése, illetve az egyetértés azzal) a jellegüknél fogva eleve a rendőr mint hivatalos személy működésének jogellenes és egyúttal rendeltetésellenes gyakorlása, melynek célja a befolyásoláson túl a minősített esetként szabályozott hivatali kötelesség megszegése volt.

I. A Be. 649. § (1) bekezdés b) pontjában írt felülvizsgálati ok két fordulata kapcsán a Kúria döntési jogköre eltérő. A Btk.

I. A közügyektől eltiltás kiszabása akkor törvénysértő, ha az eljárt bíróság a Btk.-ban meghatározott kötelező, bírói mérlegelést nem tűrő rendelkezéseket figyelmen kívül hagyva a törvény által lehetővé nem tett esetben vagy mértékben szabja ki a mellékbüntetést [Btk. 61. § (1) és (2) bek.]. 

I. Amennyiben a terhelttel szemben büntethetőséget kizáró ok áll fenn, annak vizsgálata és az abból eredő jogkövetkezmények levonása megelőzi a specialitás megsértése miatti jogkövetkezmények alkalmazását, illetve az annak feloldásával kapcsolatos intézkedéseket.    

Nem eredményezi a költségvetési csalás elkövetőjének büntetlenségét, ha az egyébként adókötelezettséget keletkeztető gazdasági tevékenységét már eleve saját személyét a hatóságok elől rejtve tartva, teljes mértékben a jog keretein kívül, olyan módon végzi, hogy személyében az adójogi kötelezettségek közvetlen alanyává azért nem is válhat, mert az azt keletkeztető pozíciót – fiktíven – más, az adott céggel gazdasági tevékenységet nem végző személy tölti be. 

Rablás valósul meg, ha az elkövetés tárgya nem csupán a dologelvétel célpontja, de egyúttal a sértettre ható, lenyűgöző erőszak közvetítője is. Így a rabláskénti minősítés törvényes, ha a terhelt a 90 éves sértett táskáját olyan módon és erővel rántja meg, hogy attól a sértett arccal előre a földre zuhan, eleve kizárva ezzel a sértett bárminemű ellenállását [Btk. 365. § (1) bek. a) pont, (3) bek. g) pont].