Keresés

I. Az elévülés bekövetkezése miatt a büntethetőség megszűnése olyan büntető anyagi jogi szabály, amely figyelmen kívül hagyása mellett a bűnösség megállapítása esetén a Be. 649. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában foglalt felülvizsgálati ok megvalósul, így az erre történő hivatkozás felülvizsgálati eljárás alapjául szolgálhat.

Nem tekinthető az elállás önkéntesnek, ha azt az motiválja, hogy a terhelt a sértettet a dologelvétel érdekében élet kioltására alkalmas eszközzel megfenyegette, azonban a sértett a felszólításnak nem tett eleget, így a terheltnek a dologelvétel érdekében további, minőségileg más, nagyobb súlyú magatartást kellett volna kifejtenie. Ellenben el sem követi a rablás kísérletét az a terhelt, aki ugyan társa mellett a cselekménybe beavatkozik, de a dologelvételre irányuló fenyegetéstől kifejezetten elhatárolódik [Btk. 10. § (4) bek. a) pont és (5) bek., 365. § (1) bek.

I. A közérdekű munka büntetés végrehajthatósága megszűnésének megállapítására két feltétel együttes fennállása esetében kerülhet sor.
Egyrészt az elítélt egészségi állapotában tartós (behatárolható időkorlát nélküli) változásnak kell bekövetkeznie az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követően.

I. Érvényességre kiható lehet a bíró pervezetése (értve ez alatt a teljes bizonyítási eljárás lefolytatását), ha abból az tűnik ki, hogy az ügy kimenetelét függetlenül a bizonyítékoktól, a további bizonyítási eljárás eredményétől, eleve (előre) eldöntötte. Az eleve eldöntöttség egyfelől sérti a bizonyítékok szabad értékelésének elvét, másfelől az ártatlanság vélelmének alaptörvényi garanciáját.

I. Az európai elfogatóparancs végrehajtása tárgyában hozott bírósági végzés nem a vádról, a terhelt büntetőjogi felelősségéről, a büntetőjogi következményekről vagy ezek hiányáról dönt, emiatt nem ügydöntő határozat, ezért ellene felülvizsgálatnak sincs helye.

I. A másodfokú bíróság nyilvános ülése megtartásának a terhelt távollétben 2021. január 1. napját követően is feltétele a terhelt szabályszerű idézése, illetve – ha meghallgatása már előre láthatólag sem szükséges – értesítése [Be. 599. § (4) és (5) bek.].

A vesztegetés elfogadása tényállásszerű, ha az elkövetőnek a gazdálkodó szervezet részére (vagy érdekében) végzett tevékenysége teremti az alkalmat az előny kérésére, függetlenül attól, hogy az arra vonatkozó szerződést már korábban aláírták [Btk. 291. § (1) bek., (3) bek. a) pont].

A vesztegetés elfogadása tényállásszerű, ha az elkövetőnek a gazdálkodó szervezet részére (vagy érdekében) végzett tevékenysége teremti az alkalmat az előny kérésére, függetlenül attól, hogy az arra vonatkozó szerződést már korábban aláírták [Btk. 291. § (1) bek., (3) bek. a) pont].

I. A közösség tagja elleni erőszak jogi tárgya az emberi méltóság, valamint a hátrányos megkülönböztetéstől mentes társadalmi együttélés. Az emberi méltóság immanens része, hogy az egyén félelem nélkül élhessen meghatározott társadalmi, lakossági csoporthoz tartozása mellett. Összhangban az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdésben rögzített diszkrimináció-tilalommal, a tényállás rendeltetése ekként, hogy senkit ne érhessen bántalmazás vagy bántódás amiatt, mert valamely társadalmi, lakossági csoporthoz tartozik.

A kiskorú veszélyeztetése miatti büntetőjogi felelősség megállapítása esetén a foglalkozástól eltiltás büntetés alkalmazásának kötelező eleme a tartam meghatározása vagy annak kimondása, hogy az eltiltás végleges hatályú. Nem tartozik a kijavítással orvosolható elírási hibák közé az, amely a kiszabott büntetés tartamának meghatározását pótolja. A kijavítás nem változtathat a határozat érdemén.