Keresés

A csalás nem minősül üzletszerűen elkövetettnek, ha a terhelt néhány napon belül két ízben ejtette tévedésbe a sértettet, és az adott időszakban további vagyon elleni bűncselekmények elkövetését a bíróság más jogerős ítéletben sem állapított meg a terhére. Az közömbös, hogy a két tévedésbe ejtés eredményeképp a sértett hány részletben teljesített [Btk. 6. § (2) bek., 373. § (1) bek., (2) bek. bc) pont, (5) bek. b) pont, 459. § (1) bek. 28. pont].

I. Eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát a specialitás szabályán alapuló mentességnek, a törvényben meghatározott mentelmi jogon alapuló mentességnek vagy a nemzetközi jogon alapuló mentességnek a megsértésével hozta meg [a 2020. évi XLIII. törvény 230. § (2) bekezdésével módosított Be. 649. § (2) bek. f) pont].

I. A Be. 598. § (2) bekezdésében – a tanácsülés megtarthatóságát illetően – meghatározott feltételek közül az első kettő vagylagos [a tényállás megalapozott, vagy a vádlott terhére bejelentett fellebbezés kizárólag az 583. § (3) bekezdés a) pontján alapszik], míg a harmadik (a nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzését az ügyészség, a vádlott, a védő vagy a fellebbező nem indítványozza) ezekhez kapcsolódóan konjunktív, azaz a harmadik feltétel hiányában a fellebbezés nem bírálható el tanácsülésen annak ellenére, ha az első két feltétel valamelyike teljesült [Be. 598.

Az Alaptörvény kizárja, hogy az ügyészségen kívül más állami szerv vádlóként lépjen fel, függetlenül a bűncselekmény, illetve az őt ért sérelem jellegétől. Ezért az 1998. évi XIX. törvény (korábbi Be.) sem tette lehetővé, hogy helyi önkormányzat büntetőügyben pótmagánvádlóként lépjen fel. Amennyiben a bíróság ennek ellenére ilyen vád alapján jogerős ügydöntő határozatot hozott, akkor nem a jogosult által emelt vád alapján járt el [3030/2020. (II. 24.) AB határozat, Be. 567. § (2) bek. c) pont, 649. § (2) bek. c) pont].

A büntetés-végrehajtási bíró eljárásában is irányadó, hogy a határozat rendelkező részét kijavító – hivatalból meghozott – végzés ellen csak akkor van helye fellebbezésnek, ha maga a kijavítással érintett határozat is sérelmezhető fellebbezéssel [Be. 453. § (1) és (3) bek. a) pont].

I. A részes felelősségének megállapítása törvényes, ha a jogerős ítéleti tényállás az alapbűncselekmény törvényi tényállási elemeit és a részes ahhoz nyújtott szándékos rábíró vagy segítő magatartásának leírását tartalmazza [Btk. 14. § (2) bek.].

A terhelt és a védő közötti nézetkülönbség – és nem jelenti a terhelt perjogi cselekvőségének szolgálatát –, ha a védő a terhelt általi indítvány vonatkozásában egyértelműen annak alaptalansága mellett foglal állást. Ez adott ügyben a Be. 43. § (3) bekezdése alapján a védő kizárásához vezethet [Be. 43. § (3) bek., 3. § (1) és (2) bek.].

Az interneten közléssel megvalósult rágalmazás vagy becsületsértés esetén a bűncselekmény elkövetési helye a weboldalt működtető szerver helye és nem a szervert üzemeltető gazdasági társaság székhelye. A Be. 22. § (3) bekezdésének kisegítő rendelkezése szerint amennyiben a Be. 22. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak alapján az eljárásra illetékes bíróság nem állapítható meg, a járásbíróság hatáskörébe tartozó ügyben a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el [Be. 21. §, 22. §, Btk. 226. § (1) bek.].

A színlelt szerződés a korábbi Ptk. 205. § (6) bekezdése alapján semmis, ami azt jelenti, hogy hiányzik a szerződés szerinti cél létrehozására irányuló akarat minden szerződő fél részéről. Ha azonban a valós akarat bűncselekmény leplezése, az a színlelt szerződés megkötésével a leplezés célzata miatt a bűncselekmény egyenes szándékkal történő megvalósítására is utal.

I. A kiegészítő ítélettel szemben – a törvényi határidőn belül – a kiegészítő ítéletbe foglalt rendelkezések tekintetében terjeszthető elő felülvizsgálat. Ha a törvény abszolút jelleggel kizárja a jogerős ítélet felülvizsgálatát, a Kúria – a felülvizsgálati kérelemben felhozott indokok tartalmától függetlenül – nem jogosult a felülvizsgálatot engedélyezni.