Keresés

A büntetőjogi felelősség alanyhoz kötött, ennek hiányában nem állapítható meg a terhelt egyéni felelőssége. A vád tárgyává tett cselekmény körülírása akkor pontos, ha a vádiratban ismertetett történeti tényállás hiánytalanul tartalmazza a bűncselekmény törvényi tényállási elemeinek megfelelő konkrét tényeket: az elkövetési magatartást, a cselekmény megvalósulásának helyét, idejét és egyéb körülményeit [Be. 6. § (1) és (3) bek.; Btk. 342. § (1) bek. a) pont, 14. § (2) bek.].

A KRESZ-szabályok terhelt általi többszörös, durva megszegése nem jelenti egyben azt is, hogy közvetlen veszélyhelyzet teremtésére kiterjedt a legalább eshetőleges szándéka.

I. Ha az ítélet hatályon kívül helyezésére a vádon túlterjeszkedés miatt nincs törvényi ok, az anyagi jogi okból előterjesztett felülvizsgálati indítványt akkor is a jogerős ítéleti tényállás alapulvételével kell elbírálni, ha az a vádban nem rögzített ténymegállapításokat tartalmaz [Be. 659. § (1) bek.]. 
II. A terhelt és a sértett közötti, erőszakot nélkülöző testi kontaktus nem alapozza meg a Btk. 365. § (1) bekezdés a) pontja szerinti rablás bűntettének megállapíthatóságát [Btk. 365. § (1) bek. a) pont].

A csődbűncselekmény tettese az lehet, aki az adós gazdálkodó szervezet vagyonával vagy annak egy részével rendelkezni jogosult, vagy arra lehetősége van, akkor is, ha a vagyonnal történő rendelkezés alapjául szolgáló jogügylet érvénytelen. A tettesi minőséget tehát az is megalapozhatja, ha az adott elkövetőnek ugyan nincs rendelkezési jogosultsága, de rendelkezési lehetősége, tehát a vagyontárgyak feletti tényleges rendelkezése igen, és ezzel él is [Btk. 401. § (1) bek. b) pont, (2) bek. b) pont, 13. § (1) és (3) bek.].

Abszolút eljárási szabálysértést valósít meg a járásbíróság, ha az általa csalás bűntetteként minősített cselekmény leírása során a tényállásban olyan, a vádban is szerepeltetett tényeket is megállapít, amelyek – a csalás mellett – a törvényszék hatáskörébe tartozó befolyással üzérkedés bűntettének megvalósítására is alkalmasak lehetnek [Btk. 299. § (1) bek., (2) bek. a) és c) pont; Be. 20. § (1) bek. 11. pont, 608. § (1) bek. c) pont].

A hivatali vesztegetés minősített esete valósul meg, ha arra lehet következtetni, hogy az előny juttatása az átadó részéről azért történt, hogy a hivatalos személy hivatali kötelességét megszegje [Btk. 293. § (1) és (2) bek.].

I. Minél veszélyesebb egy adott tevékenység végzése az emberi életre, testi épségre, egészségre, annál nagyobb felelősség hárul az ilyen tevékenységet végző, irányító, azt ellenőrző személyekre, következésképpen az ehhez igazodó elvárhatósági szint (szabálykövető magatartás igénye) is egyre magasabb. Lőfegyvert csak a legmagasabb fokú biztonság követelményével összhangban állóan szabad használni, amelyhez úgy a használatra, kezelésre vonatkozó szabályok teljes ismeretében, mint a működtetésben való jártasságban megnyilvánuló felkészültség is nyilvánvalóan hozzátartozik [Btk. 165.

Nem lehet szabályszerűnek tekinteni az idézést, ha a terhelt ténylegesen nem is tartózkodik az adott címen, viszont eleget tesz annak a kötelezettségének, hogy tartózkodási helyét bejelenti, és ennek ellenére az idézését nem az általa megjelölt címre kézbesítik [Be. 599. § (5) bek., 132. § (1), (2) bek.].

I. Személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendelése, fenntartása során az elérhetetlenné válás (így különösen a szökés, elrejtőzés) veszélyét nem zárja ki az, hogy a terheltet megilleti a tárgyalási jelenlét jogáról való lemondás lehetősége [Be. 276. § (2) bek. a) pont aa) alpont; Be. 430. §]. 

Feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértéssel hozza meg az ítéletét az elsőfokú bíróság, ha a távollévő terhelttel szemben folytatott külön eljárásban elmulasztja hirdetményi úton megidézni a terheltet arra a tárgyalási határnapra, amelyen az ügyész és a védő perbeszédet tart, és az ügyész a vele szemben emelt vádat kiterjeszti [Be. 135. § (1) bek. a) pont, 429. § (1) bek., 608. § (1) bek. d) pont].