Keresés

I. Az Alaptörvény 28. cikkében foglalt azon kötelezettség, amely szerint a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik, és a jogszabályok céljának megalkotása során elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy a módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni, módosításra vonatkozó indokolás esetében a módosított jogszabályhely tekintetében értelmezendő.

A tényálláshoz kötöttségre figyelemmel, felülvizsgálati eljárásban a jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével, az abban foglalt tényekkel összhangban álló tények alapján vizsgálható. A bűnösség megállapítását, illetve a cselekmény minősítését is az irányadó jogerős ügydöntő határozat alapján kell vizsgálni. Felülvizsgálati indítvány önmagában a felülvizsgálat törvényben meghatározott okának megjelölése mellett sem alapozható az irányadó tényállás támadására, az ott megállapított tényekkel ellentétes tények állítására.

Az alapeljárásban már tanúként kihallgatott személy lényeges körülményt illetően eltérő nyilatkozatának perújításra való alkalmassága a Be. 637. § (1) bekezdés d) pontja alapján vizsgálandó. E perújítási ok azonban tanúvallomás útján nem, hanem kizárólag a Be. 637. § (3) bekezdés a) pontjában írt bizonyítékkal igazolható [Be. 637. § (1) bek. d) pont, (3) bek. a) pont].

I. Ha a másodfokú bíróság ítéletének ellentétes döntése a büntetőeljárás megszüntetése volt, akkor az ezzel szemben bejelentett fellebbezés kizárólag az eltérő döntés megváltoztatására, azaz a büntetőjogi felelősség megállapítására, így a terhelt terhére lenne előterjeszthető. A védő kizárólag a terhelt javára fellebbezhet, ezért az ilyen eltérő döntést a védő másodfellebbezésében nem sérelmezheti [Be. 615. § (2) bek. a) pont, (3) bek.]. 

I. A büntető anyagi jog időbeli hatályának vizsgálatakor kizárólag az elkövetéskor és az elbíráláskor hatályos anyagi jogszabály alkalmazhatósága merülhet fel, a köztes időben bekövetkezett jogszabályváltozások figyelmen kívül maradnak. A nevelői, oktatói tevékenységet végző pedagógus mindkét időpillanatban közfeladatot ellátó személy, ezért a sérelmére elkövetett erőszak közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettének minősül [Btk. 311. §, 459. § (1) bek. 12. pont i) alpont; a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 62. § (1) bek.]. 

I. A gyógyítás (kezelés) büntetőjogi értelemben vett kockázata akkor igényel vizsgálatot, amikor az orvos eltér foglalkozása szabályaitól. Olyan esetben, amikor több elkövető egymáshoz kapcsolódó s egyben független magatartása, szabályszegése vezet a vizsgált eredményre, az okozati összefüggés meglétét és annak meghatározó jelentőségét minden egyes elkövető vonatkozásában külön-külön kell vizsgálni. 

A Btk. 17. § (2) bekezdésében írt rendelkezés nem a beszámítási képességet korlátozó kóros elmeállapot törvényi definíciója, hanem az ennek fennállása esetén alkalmazható büntetéskiszabási szabály. A beszámítási képességet korlátozó kóros elmeállapot megállapítása még nem jelenti a Btk. 17. § (2) bekezdésének automatikus alkalmazását vagy az alkalmazásának szükségességét. 

I. A részesi felelősség megállapítása törvényes, ha az irányadó tényállás mind a terhelti alapcselekmény törvényi tényállási elemeit, mind az ehhez kapcsolódó bűnsegédi felelősség megállapítását megalapozó tényeket is tartalmazza. 

Amennyiben a terhelt magatartásában kizárólag arra utaló jelek érhetők tetten, amelyek az ölési szándék hiányára utalnak, az nem alapozza meg az eshetőleges szándékot akkor sem, ha az elkövetési magatartás eredményeképpen esetlegesen, a véletlenek ritka egybeesése folytán a halálos eredmény is bekövetkezhet [Btk. 7. §, 208. § (1) bek.].

I. Ha a büntetővégzésben megállapított tényállás alapján valamennyi, a büntetőjogi felelősségre vonás szempontjából jelentős kérdésben megállapítást lehet tenni, nincs helye a támadott határozat ezen okból történő hatályon kívül helyezésének, hanem az irányadó tényállás tényei alapján kell állást foglalni abban, hogy a terhelt bűnösségének megállapítására a rendelkező rész szerinti bűncselekményekben törvényesen került sor [Be. 741. § (4) bek., 649. § (1) bek. a) pont aa) alpont].