Keresés

Az erőszakos magatartásnak nem fogalmi eleme a dologban okozott állagsérelem. Ha pedig az elkövető – akár egymozzanatú – erőszakos cselekményét kifejezett figyelemfelkeltés előzi meg, magatartásának kihívó közösségellenessége is megállapítható [Btk. 339. § (1) bek.].

I. A szabályszerűen lefolytatott megbízhatósági vizsgálat során elkövetett cselekmény sérti a korrupciós bűncselekmények jogi tárgyaként meghatározott, ekként büntetőjogilag védett közélet tisztaságát. Az elvárttal szembeni cselekvés, vagyis a tényállásszerű magatartás tanúsítása aktuálisan akkor is jogtárgyat sértő (társadalomra veszélyes), ha a véghezvitele éppen a felfedése, megismerhetővé tétele érdekében folytatott, szabályozott keretek közötti eljárás, megbízhatósági vizsgálat során történik [Btk. 294. § (1) bek.]. 

I. A felindulást kiváltó ok nem tekinthető méltányolhatónak, ha az indulatot kiváltó okot az elkövető – felróhatóan – maga idézi elő [Btk. 161. §]. 

A pályaalkalmassági vizsgálat nem büntető anyagi jogi szankció; a taxatíven meghatározott büntetőjogi szankciórendszer keretein túli, a Btk. által nem szabályozott joghátrány alkalmazása anyagi jogi szabályt sért [Btk. 55–56. §; a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 18. § (4)–(5) bek.; 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 38. §, 41. §].

I. Nem hivatkozhat jogos védelemre, illetve vélt jogos védelemre a terhelt, ha a sértett jogtalan bántalmazását rajta számonkérő csoport nem intéz ellene testi épség elleni támadást, és a körülményekből, valamint a sértett kijelentéséből ennek közvetlen veszélyére sem lehet következtetni. Jogos védelmi helyzet hiányában a jogos védelem ijedtségből vagy menthető felindulásból történő túllépése nem értelmezhető [Btk. 22. § (1) és (3) bek.; 4/2013. Büntető jogegységi határozat]. 

A felfüggesztett szabadságvesztés a specialitáson alapuló mentesség EUtv. 30. § (2) bekezdés c) pontjában írt kivételének körébe esik, mert nem kerül sor olyan szankció alkalmazására, amely a terhelt szabadságának tényleges elvonásával jár. E kivételre okot adó helyzet mindaddig fennáll, amíg nem kerül sor a felfüggesztett szabadságvesztés – bármely okból történő – utólagos elrendelésére.

I. Ha a tényállás valamely rendelkezés ténybeli alapját nem rögzíti, önmagában kétértelmű vagy a tényállás és a rendelkező rész (jogkövetkeztetés) eltérő, akkor az anyagi jogi sérelem [Be. 649. § (1) bek. a) és b) pont]. 

Negatív illetékességi összeütközés akkor alakul ki, ha két bíróság egyaránt a másikat tartja az eljárásra illetékesnek. Nincs ugyanakkor bíróság kijelölésére okot adó helyzet, ha az ügy áttételét követően kijelölt bíróság egy harmadik bíróságot tart az ügyben illetékesnek [Be. 24. § (1) és (3) bek.].

I. Közveszélyokozás kísérlete nem valósul meg, ha a jogerős ítélet tényállása nem rögzít olyan tényt, amelyből következik, hogy a közveszély bekövetkezhetett volna [Btk. 322. § (1) bek.]. 
II. Az önkéntes eredményelhárítást nem zárja ki, ha az elkövető más személy segítségét is igénybe veszi, feltéve, hogy tudja: a „közbeiktatott” személy alkalmas az eredmény elhárítását célzó magatartás kifejtésére [Btk. 10. § (4) bek. b) pont].

Életveszélyt okozó testi sértés megállapításának van helye, ha a testi sértésre irányuló magatartást tanúsító elkövető szándéka az életveszélyre is kiterjed, mert ennek bekövetkezését kívánja, vagy ebbe belenyugodva cselekszik [3/2013. Büntető jogegységi határozat I/4. pont]. 
Ezzel szemben az emberölés, illetőleg ennek kísérlete esetén az elkövető tudata átfogja a sértett halála bekövetkezésének lehetőségét, és ezt kívánja vagy ebbe belenyugszik [Btk. 160. § (1) bek., 164. § (8) bek. I. ford.].