Keresés

A fiatalkorúként elkövetett bűncselekmény miatt alkalmazott próbára bocsátás helyett büntetés kiszabása iránt indított különleges eljárásban a fiatalkorú terhelt távollétében a Be. CI. Fejezete szerint tárgyalás nem tartható akkor sem, ha időközben a terhelt a tizennyolcadik életévét már betöltötte [Be. 694. § (2) bek., 676. §, 678. § (1) bek.].

I.

I. A nem természetes személy kamarai bejegyzett jogtanácsosa törvényen alapuló, önálló képviseleti joggal rendelkezik, ekként a büntetőeljárásban törvényes képviselőnek minősül [Be. 10. § (5) bek., 61. §, 69. § (5) bek.; Ptk. 3:30. §; Ütv. 66. § (1), (4) bek. b) pont]. 

A büntetőeljárást foganatosító rendőr értelmi színvonalának a társadalmilag elvárthoz képest elmaradó szintjére való hivatkozás nem a közhatalmi tevékenység kritikája, hanem öncélú bántás, amely a becsületsértés vétségének megállapítását megalapozhatja. A közlésben meg nem jelenő tartalom a közlés jogi jellegének megítélése során közömbös, a tanú érdekében eljáró ügyvéd pedig nem mentesülhet a felelősség alól azon az alapon, hogy – bűncselekményt megvalósító – megbízásnak megfelelően járt el. Az Alaptörvény XXVIII.

I. Felülvizsgálati eljárásban a terhelt önkéntes elállására csak akkor lehet eredményesen hivatkozni, ha az azt megalapozó tények a tényállásban szerepelnek [Be. 659. § (1) bek.; Btk. 10. § (4) bek. a) pont]. 
II. A védelmi pénz követelése a jogtalan haszonszerzési célzat megállapítását magában hordozza [Btk. 367. § (1) bek., (2) bek. b) pont].

I. A hivatali vesztegetés elfogadása törvényi tényállását megvalósító magatartás veszélyes a társadalomra, ha az a cselekmény büntetendővé nyilvánítása alapjául szolgáló, a közélet tisztaságához, a hivatalos személyek szabályszerű, befolyásolástól mentes működésébe vetett bizalom megóvásához fűződő társadalmi érdeket sérti vagy veszélyezteti [Btk. 294. § (1) bek., 4. § (1) bek.]. 

A közúti veszélyeztetés bűntettekénti minősítés törvényes, ha a terhelt az extrém sebességtúllépésen kívül más közlekedési szabályszegésekkel is kifejezetten arra törekszik, hogy utasait közvetlen veszélyhelyzet létrehozásával megijessze; ennek megvalósulását követően pedig a veszélyhelyzet megszüntetése érdekében semmit nem tesz, ellenben azt további szabályszegésekkel egészen a baleset bekövetkezéséig fenntartja [Btk. 234. § (1) bek.].

Az emberkereskedelem és kényszermunka Btk. 192. § (3) bekezdése szerint minősülő alakzata a Btk. 192. § (2) bekezdésébe ütköző bűncselekmény előkészületi jellegű magatartásait rendeli büntetni. Következésképpen, a cselekmény Btk. 192. § (3) bekezdése szerinti minősítése kizárt, ha az elkövető magatartása a Btk. 192. § (2) bekezdésében írt bűncselekményt – akár tettesként, akár részesként – megvalósítja [Btk. 192. § (2)–(3) bek.].

I. A Btk. mérlegelést nem tűrő szabályát sérti a másodfokú bíróság azzal, ha a terhelttel szemben végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés mellett kiszabott közügyektől eltiltást nem mellőzi [Btk. 61. § (1) bek.]. 
II. Ha a bíróság a határozatában utóbb általa felismerten törvénysértően rendelkezett valamely kérdésben, úgy azzal összefüggésben nem adhat olyan, a törvényesség látszatát keltő indokolást, amely az általa nem vagy rosszul alkalmazott szabályt helyes tartalommal mutatja be [Be. 451. § (5) bek.]. 

Ha a másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet részbeni megalapozatlanságát anélkül, hogy annak okáról és mibenlétéről számot adna, tévesen állapítja meg, akkor a másodfokú eljárásban az eltérő tényállás megállapításának jogi alapja is hiányzik. Ebben az esetben a harmadfokú bíróság az ítéletnek a másodfokú bíróság eltérő tényállás megállapítását eredményező részét a tényállásból kirekeszti – azzal, hogy lehetősége van a tényállást a bűnösség megítélését nem érintően helyesbíteni –, és a másodfokú bíróság által felmentett vádlott bűnösségét megállapíthatja [Be. 619.