2/2023. (VII. 5.) BK vélemény
a büntetőjogi és büntető eljárásjogi tárgyú büntető kollégiumi vélemények felülvizsgálatáról
Keresés
Kollégiumi vélemények
2/2022. (X. 11.) KK vélemény
a választói névjegyzékkel kapcsolatos jogorvoslat eljárási szabályairól
1/2022. (IX. 20.) KK-PK kollégiumi vélemény
a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 33/A. § (9) bekezdése szerinti biztosíték nyújtására vonatkozó végzés végrehajtás szempontjából történő minősítéséről
A Kúria Polgári Kollégiumának
1/2022. (V. 30.) PK véleménye a házastársi közös vagyon megosztásának egyes kérdéseiről
1/2022. (VI. 8.) KK vélemény
A megelőző eljárás fogalmáról a közszolgálati jogviszonyokban
A Kúria Közigazgatási Kollégiuma a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 27. § (1) bekezdése alapján a megelőző eljárás fogalmának a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos közigazgatási perekben történő egységes értelmezése érdekében a következő kollégiumi véleményt alkotta
Büntető Kollégium határozatai
A Be. 608. § (1) bekezdés d) pontja szerinti feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés nem valósul meg, ha a bíróság a több vádlott ellen folyamatban lévő eljárásban a tárgyalást a jelenlét jogáról le nem mondott azon a terhelt(ek) távollétében tartja meg, aki(ke)t a tárgyalásnak az a része nem érinti.
I. A bíróság hatáskörét a vád tárgyát képező bűncselekmények büntetési tétele határozza meg, míg a hatáskör szempontjából a Btk. Általános Részében foglalt, az irányadó büntetési tételkeret felső határát emelő rendelkezések közömbösek [Be. 10. § (2) bek., 20. § (1) bek.].
Annak eldöntése során, hogy az adott személy hivatalos személy-e, nem elegendő a személy által folytatott tevékenység, ezen belül a tevékenység lehetséges jogi és/vagy társadalmi hatásának vizsgálata, hanem mindenekelőtt azt kell feltárni, hogy van-e olyan, a Btk. 459. § (1) bekezdés 11. pont k) alpontjában tételesen felsorolt szerv, avagy ilyen szervtől származó, jogszabályi rendelkezésből fakadó telepített hatósági hatáskör, amelynek keretében a vizsgált személy közhatalmi feladatot lát el vagy szolgálatot teljesít.
A Btk. 197. § (1) és (2) bekezdésben írt alaptényállások a védett jogi tárgyat, az elkövetési magatartást és módot, illetve a sértett személyét tekintve alapvetően különböznek egymástól. A Btk. 2018. január 1. napjától hatályos módosítását követően ez tetten érhető az ezen alaptényállásokon alapuló, egyértelműen elkülönülő minősítési rendszer különbözőségében is. A szexuális erőszak Btk. 197. § (1) bekezdésében írt alapesetének jogi tárgya a szexuális önrendelkezés, ezzel szemben a Btk. 197.
A kapcsolati erőszak bűntettének a Btk. 212/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti minősítését nem alapozza meg az, ha a terhelt ugyan rendszeresen követ el Btk. 164. § (2) bekezdése szerinti testi sértést a sértett sérelmére, és ezek sorában egy alkalommal a Btk. 164. § (3) bekezdése szerinti testi sértés bűntette kísérletét valósítja meg. A Btk. 212/A. § (2) bekezdés a) pontja szerint minősülő kapcsolati erőszak bűntette állhat halmazatban a Btk. 164. § (3) bekezdése szerint minősülő testi sértés bűntettével [Btk. 164. § (1) és (3) bek., 212/A. § (2) bek.