Ha az ítéleti tényállás nem tartalmaz olyan adatot, amelyből következően a gépkocsi adásvételi szerződést vevőként aláíró terhelt, az eladó személye (aláírása) tekintetében ténylegesen az okirat valótlan tartalmáról tudomással bírt volna, ez a magatartása a közokirat-hamisítás bűntette megvalósításához szándékos segítségnyújtásként nem értékelhető [Btk. 14. § (2) bek., 342. § (1) bek. c) pont; Be. 566. § (1) bek. a) pont].
[1] A járásbíróság ítéletével a II. r. terheltet bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében [Btk. 342. § (1) bek. c) pont]. Ezért őt 1 év 5 hónap, börtön fokozatú szabadságvesztés büntetésre ítélte, amelynek végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. Megállapította, hogy a II. r. terhelt legkorábban szabadságvesztés-büntetése kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.
[2] Az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezésre jogosultak tudomásul vették, így az jogerőssé vált.
[3] A járásbíróság ítéletével kiszabott szabadságvesztés-büntetés végrehajtását a bíróság – más ügyben meghozott – jogerős ítéletével utóbb elrendelte. A II. r. terhelt a büntetés letöltését még nem kezdte meg.
[4] A bíróság jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozatával szemben a II. r. terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt, amelyben a Be. 649. §-a szerinti konkrét felülvizsgálati okot nem jelölt meg.
[5] Ebben előadta, hogy a bíróság a büntető anyagi jog megsértésével állapította meg bűnösségét, kifejtette, hogy a cselekményt gondatlanságból követte el, így az a Btk. 342. § (3) bekezdése szerint, gondatlanságból elkövetett közokirat-hamisítás vétségeként minősül. Ezért a vele szemben kiszabott büntetést törvénysértően súlyosnak tartotta.
[6] A terhelt szerint a gépjármű eladója, a tulajdonos rokonai követték el a bűncselekményt, amelyet be is ismertek. Hangsúlyozta, hogy nem tudott arról, hogy a gépjárművet nem a tulajdonostól vásárolta meg, ő maga jóhiszeműen járt el, nem gondolt arra, hogy az eladó és a szerződés tanújának személyazonosságát ellenőriznie kellett volna.
[7] Mindezek alapján a jogerős ítélet felülvizsgálatát, és cselekménye valós tárgyi súlyának megfelelő enyhébb büntetés – elzárás, közérdekű munka vagy pénzbüntetés – kiszabását indítványozta.
[8] A Legfőbb Ügyészség átiratában a terhelt felülvizsgálati indítványát eltérő okból alaposnak tartotta.
[9] Álláspontja szerint az irányadó tényállásból a II. r. terhelt tudattartalmával kapcsolatos lényeges tények hiánya miatt nem állapítható meg, hogy a bíróság törvényesen állapította-e meg a II. r. terhelt bűnösségét, valamint az sem, hogy miként minősül a II. r. terhelt terhére rótt cselekmény. Utalt arra is, hogy a II. r. terhelttel kapcsolatos tudati tények sem kifejezetten, de olyan módon sem szerepelnek a tényállásban, hogy alapot adnának a tudattartalom megállapítására. A tényállásban nem szerepel, hogy a hamis adásvételi szerződés, valamint a hamis meghatalmazás elkészítésére hol, mikor és milyen körülmények között, kinek a jelenlétében került sor, és hiányolta az eladóként, vevőként, tanúként történő aláírás tényszerű részleteit is.
[10] A Legfőbb Ügyészség szerint a tényállásból nem állapítható meg, hogy az adásvételi szerződésben az eladó személyét illetően, a nevén kívül milyen lényeges adatok kerültek feltüntetésre, a II. r. terhelt tudott-e egyáltalán az átírással kapcsolatos ügyintézés során felhasznált hamis meghatalmazás elkészítéséről, felhasználásáról, és mi volt a II. r. terhelt tudattartalma az I. r. terhelt által az átírás érdekében folytatott tevékenységet illetően. Utalt arra is, hogy a tényállás nem tartalmazza a gépkocsi vételárát, a továbbértékesítési árat, de még azt sem, hogy a hamis adásvételi szerződés benyújtásának eredményeként mikor került sor a tulajdonosváltozás gépjármű-nyilvántartásba történő bejegyzésére.
[11] A BH 2021.8. számú és a BH 2014.103. számú eseti döntésekre hivatkozással arra is utalt, hogy a II. r. terhelt elkövetéssel kapcsolatos tudattartalmát érintő hiányosságok miatt nem lehet állást foglalni a tekintetben, hogy a II. r. terhelt bűnösségére és bűnösségének fokára vont jogkövetkeztetés helyes-e, a bűnösség és a bűnösség fokának törvényes megállapítása esetén a megállapított jogi minősítés és a kiszabott büntetés törvényes-e.
[12] Mindezek alapján azt indítványozta, hogy a Kúria a Be. 663. § (1) bekezdés b) pontja alapján az elsőfokú bíróság ítéletét a II. r. terhelt tekintetében helyezze hatályon kívül és utasítsa az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására.
[13] A II. r. terhelt védője a Legfőbb Ügyészség átiratára tett észrevételében kifejtette, hogy a II. r. terhelt internetes keresés eredményeképpen találta a számára ismeretlen személyek által eladásra kínált gépkocsit, így nem volt és nem is lehetett tudomása arról, hogy a gépjármű tulajdonosa elhunyt. Álláspontja szerint, amennyiben erről tudomása lett volna, nyilvánvalóan nem írja alá a szerződést, hiszen „köztudomású tény”, hogy azzal bűncselekményt követ el.
[14] Ezért elsődlegesen arra tett indítványt, hogy a Kúria a II. r. terheltet mentse fel az ellene emelt vád alól, másodlagosan – a Legfőbb Ügyészség indítványával egyetértve – maga is azt indítványozta, hogy a Kúria az elsőfokú bíróság ítéletét a II. r. terhelt tekintetében helyezze hatályon kívül és utasítsa az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására.
[15] A felülvizsgálati indítvány az alábbiak szerint alapos.
[16] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be. 648. §-a alapján csak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen, és kizárólag a Be. 649. §-ában tételesen felsorolt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe. A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető, ezért az azon kívül eső anyagi vagy eljárásjogi kérdések a felülvizsgálatban közömbösek.
[17] A Kúria a megtámadott határozatot a Be. 659. § (5) bekezdésének megfelelően, a felülvizsgálati indítványban meghatározott okok alapján bírálta felül, emellett, a Be. 659. § (6) bekezdése alapján vizsgálta az esetleges további, a Be. 608. § (1) bekezdésében meghatározott (abszolút hatályon kívül helyezést eredményező) eljárási szabálysértéseket is.
[18] A felülvizsgálati indítvány a felülvizsgálat okának megjelölése nélkül, eltérő minősítést célzott azzal, hogy az indítványozó terhelt szerint a magatartása nem szándékos, hanem gondatlan volt. Ugyanakkor a II. r. terhelt terhére rótt bűnsegély kizárólag szándékosan követhető el [Btk. 14. § (2) bek.], vagyis amennyiben a II. r. terheltet csupán gondatlanság terhelte, a cselekménye nem bűncselekmény. Ebből következően a felülvizsgálati indítvány valójában tartalmilag a bűnösség megállapítását támadta. A Kúria pedig a felülvizsgálati indítványokat a tartalmuk szerint bírálja el.
[19] A Be. 649. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja értelmében a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a terhelt büntetőjogi felelősségét a büntető anyagi jogi szabályok megsértésével állapította meg.
[20] A Be. 650. § (2) bekezdése szerint a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható. Ennek megfelelően a Be. 659. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó.
[21] A tényállás irányadó jellege azt jelenti, hogy a felülvizsgálat során nemcsak maga a tényállás, hanem mindaz, ami a tényállás megállapításához vezetett, támadhatatlan. Következésképp a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható, az eljárt bíróságok által levont jogi következtetések – így a bűnösség megállapításának és a cselekmény jogi minősítésének – helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével bírálható el. E szabály szerint a Kúria még a hiányos vagy megalapozatlan tényállás alapján is felülvizsgálja a jogerős ítéletet.
[22] A felülvizsgálati eljárásban ugyanis az irányadó tényálláshoz kötöttség olyannyira szigorú szabály, hogy a büntető anyagi jog szabályainak a megsértése az alapeljárásban megállapított tényállás alapján elbírálandó abban az esetben is, ha a tényállás hiányos, nem kellően felderített, és ellentétes az iratok tartalmával (Kúria Bfv.II.1.441/2022/7. [48] bekezdés, BH 2004.102.).
[23] A védő észrevételében foglaltakra tekintettel a Kúria utal arra is, hogy a tényálláshoz kötöttség miatt az észrevétele azon tényállítása sem vehető figyelembe, amely szerint a II. r. terhelt internetes keresés eredményeképpen találta volna a gépkocsit, illetve számára az I. r. terhelt ismeretlen lett volna. Ilyen megállapításokat ugyanis az irányadó tényállás nem tartalmaz.
[24] A Kúria tehát a felülvizsgálatot az irányadó, a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás alapján végezte el.
[25] A bíróság által megállapított történeti tényállás a következő.
[26] Az Opel típusú személygépkocsi gépjármű-nyilvántartás szerinti tulajdonosa, végintézkedés hátra hagyása nélkül elhunyt és e gépjármű nem került feltüntetésre a hagyatékátadó végzésben.
[27] Ezen, anyósa nevén nyilvántartott személygépkocsit az I. r. terhelt eladta a II. r. terheltnek, amelyről készült tulajdonjog-átruházási szerződést az I. r. terhelt töltötte ki és írta alá jogosulatlanul az elhunyt nevében eladóként.
[28] A valótlan adatot tartalmazó adásvételi szerződést vevőként a II. r. terhelt írta alá, míg tanúként a testvére, és emellett az I. r. terhelt kérésére annak lánya.
[29] Ezt követően az I. r. terhelt kitöltött egy írásbeli meghatalmazást, amely szerint a már elhunyt anyósa meghatalmazza őt a gépjármű adásvételével kapcsolatos teljes körű eljárásra, melyen a meghatalmazó nevét az I. r. terhelt írta alá, akinek kérésére a meghatalmazást tanúként aláírta a lánya és az I. r. terhelt sógora is.
[30] Ezen, valótlan adatot tartalmazó adásvételi szerződést és írásbeli meghatalmazást az I. r. terhelt a járási hivatal kormányablakánál nyújtotta be, amelyek felhasználását követően a tulajdonosváltozás átvezetésre került a közhiteles nyilvántartásban, majd, a II. r. terhelt a gépjárművet továbbértékesítette.
[31] A Btk. 342. § (1) bekezdés c) pontja szerint az ún. intellektuális közokirat-hamisítás bűntettét az követi el, aki közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba.
[32] Az intellektuális közokirat-hamisítás elkövetési magatartása tehát a közreműködés abban, hogy valamely jogilag jelentős, de valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba. Az ítélkezési gyakorlat szerint a közreműködés mint elkövetési magatartás minden olyan értelmi-fizikai cselekvőség, amely alkalmas arra, hogy annak következményeként a közokirat kiállítására illetékes személy a közokiratban a törvényi tényállásban meghatározott joghatással bíró valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot rögzítsen. E közreműködés tulajdonképpen speciális közvetett tettesség, mivel a közokiratot létrehozó (abban bejegyzést eszközlő) ügyintéző tévedésben van az elkövető szándékát illetően.
[33] Ha a jármű átírásával kapcsolatos ügyintézés során olyan adásvételi szerződést nyújtanak be az illetékes okmányirodához (kormányhivatalhoz), amely a jármű korábbi tulajdonosát nem a valóságnak megfelelően tünteti fel, és ennek következtében a járműnyilvántartásba is a valóságnak meg nem felelő adat kerül, az egyéb törvényi feltételek megléte esetén közokirat-hamisítás bűntette megvalósul [5/2000. Büntető jogegységi határozat]. Hasonlóan, amennyiben más (így akár elhunyt) személy helyett az adásvételi szerződést eladóként aláíró elkövető nyújtja be a hamis adásvételi szerződést, e bűncselekményt – tettesként – elköveti. A tényállás szerint az I. r. terhelt magatartása ennek megfelelt, vagyis a bűncselekmény tettese, így ehhez a magatartásához bűnsegély is kapcsolódhat.
[34] A Btk. 14. § (2) bekezdése alapján bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt. A bűnsegéd cselekvősége az alapcselekmény megvalósításához értelemszerűen kívülről kapcsolódik, járulékos, tehát szükségképpen tettesi alapcselekményt feltételez, mely pedig csak szándékos bűncselekmény lehet. Ha a segítő (részes) magatartására a tettesi alapcselekmény elkövetése előtt kerül sor, akkor egészen addig, amíg a tettesi alapcselekmény elkövetése meg nem kezdődik, bűnsegélyről nem lehet szó. Ez a segítség ekkor még csak előkészületi cselekmény és büntetőjogilag az előkészületre vonatkozó szabályok szerint nyerhet értékelést. Az ilyen előkészületi magatartás azáltal válik bűnsegéllyé, hogy a tettes az alapcselekményt elköveti, vagy azt legalább megkísérli.
[35] Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki cselekményének következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik (Btk. 7. §). A szándékosság (és a gondatlanság is) a bűnösség jogi fogalmát alkotják, ezért eldöntésük jogkérdés. Megállapításához az elkövető tudattartalmát – az alanyi okozatosságot – kell tisztázni, amelyre a tárgyi oldal ismérveinek (elkövetési magatartás, eredmény stb.) vizsgálata alapján lehet következtetni [Kúria Bfv.III.629/2019/5. (BH 2020.257.I.)].
[36] A bűncselekmény bűnsegédjének fel kell ismernie, hogy magatartása – amit még a tettesi alapcselekmény előtt fejt ki – segíti a tettesi alapcselekményt. Fel kell továbbá ismernie, hogy amit a tettes (közvetett tettes) a segítségével véghez fog vinni, az legalább eshetőleges szándékkal elkövetett bűncselekmény. A részesi szándék ugyanakkor nem feltétlenül alapul előzetes megállapodáson, mert a tettesi cselekmény végrehajtásának előmozdításában megmutatkozó egyetértés a tett helyszínén is létrejöhet (a részes becsatlakozása).
[37] Ahogy arra a Legfőbb Ügyészség is utalt, mindennek a részest illetően is az irányadó tényállásból is felismerhetőnek kell lennie. Vagy akként, hogy a bíróság az elkövető tekintetében tudati tényt állapít meg (például, hogy a bűnsegéd tisztában volt az adásvételi szerződés hamis voltával vagy azzal, hogy az eladó személye nem egyezik az ekként aláíró személlyel), vagy pedig a tényállás olyan külső tényeket (körülményeket) rögzít, amiből csakis a részes tudatos segítő szándékára vonható le jogi következtetés. Utóbbi tények köre változatos, kimerítő felsorolás nem adható, közös sajátjuk azonban, hogy a részes bűncselekményhez való tudatos hozzájárulását kétségtelenül igazolják.
[38] A jelen ügyben a tényállás a II. r. terhelt vonatozásában tudati tényt nem rögzít, a magatartását illetően pedig azt tartalmazza, hogy a valótlan adatot (hamis eladói aláírást) tartalmazó adásvételi szerződést vevőként, a testvére pedig tanúként aláírta, majd pedig néhány nappal később, a tulajdonosváltást követően a gépkocsit a II. r. terhelt maga is értékesítette.
[39] Mindebből azonban – ahogy a Legfőbb Ügyészség is helyesen mutatott rá – még nem következik, hogy a II. r. terhelt tudatában volt az eladó személyét illetően valótlan tartalmú szerződés készítésének. Önmagában nem lehet erre következtetni a szerződés megkötésének – a tényállásban szűkszavúan, a vádirati tényállással egyezően rögzített – előzményei és körülményei alapján; sem pedig abból, hogy a II. r. terhelt a megvásárolt gépkocsit rövid időn belül továbbértékesítette.
[40] A részesi minőségre következtetést, a szándékra utaló tények meglétét nem helyettesíti az a feltételezés, hogy a II. r. terheltnek nyilvánvalóan ellenőriznie kellett az eladóként fellépő I. r. terhelt személyazonosságát, és ekkor a személyeltérés előtte világossá vált. Ezt ugyanis a tényállás nem tartalmazza, másrészt nem zárható ki, hogy a II. r. terhelt az eladó személyazonosságát nem ellenőrizte. Ez utóbbi pedig – a felülvizsgálati indítványban foglaltak szerint – legfeljebb a gondatlan elkövetést alapozhatná meg, amely azonban a bűnsegélyt fogalmilag kizárja.
[41] A minősítés alapja nem lehet olyan tény, aminek leírása a jogerős ítéleti tényállásból hiányzik; akkor sem, ha az ítéleti tényállásban foglalt tényekből arra következtetést lehet vonni [Kúria Bfv.II.1.441/2022/7. (BH 2024.77.I.)]. Ezért a Kúria tényről tényre következtetést sem alkalmazhat annak érdekében, hogy az egyébként hiányos tényállás alapján valamely bűncselekmény megállapíthatóvá váljon.
[42] A Kúria arra is utal, hogy a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ítéletben megállapított tényállás, illetve a bűnösség megállapítása és a cselekmény minősítése közötti összhang vizsgálandó. Ha a tényállásból nem tűnik ki a bűnösség (vagy a felmentés, eljárás megszüntetés) és/vagy a minősítés ténybeli alapja, úgy a jogi következtetést kell a tényálláshoz igazítani. Az egymásnak ellentmondó, egymást kizáró ténymegállapítások azonban a büntetőjogi megítélést, a bűnösségre és/vagy a cselekmény jogi minősítésére vonatkozó jogkövetkeztetés érdemi felülbírálatát kizárják, így azok csak a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésével orvosolhatók [Kúria Bfv.II.543/2024/13. (BH 2025.106.I.)]. A jelen ügyben az előbbi esetkör áll fenn, a ténybeli hiányosság jogkövetkezménye pedig az, hogy a bűncselekmény nem állapítható meg.
[43] Minthogy tehát a felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás nem tartalmaz olyan adatot, amelyből következően a gépkocsi adásvételi szerződést vevőként aláíró II. r. terhelt, az eladó személye (aláírása) tekintetében ténylegesen az okirat valótlan tartalmáról tudomással bírt volna, ezen magatartása a közokirat-hamisítás bűntette megvalósításához szándékos segítségnyújtásként sem értékelhető.
[44] Mindezek miatt a II. r. terhelt bűnösségének a megállapítása törvénysértő.
[45] A Kúria nem értett egyet a Legfőbb Ügyészség azon álláspontjával, amely szerint a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása lenne a hiányos tényállás – eljárásjogi – következménye. Önmagában a tényállás hiányossága ugyanis nem ad erre alapot.
[46] Ahogy arra a Kúria már utalt, a felülvizsgálatot a büntetőjogi főkérdések szempontjából hiányos tényállás alapján is le kell folytatnia. Kasszációra akkor kerülhet sor, amennyiben a jogerős ítélet ellentmondásai (és emellett esetlegesen a hiányosságai) folytán alkalmatlan a felülvizsgálatra, mert nem állapítható meg, hogy a bíróság valójában milyen tényállást állapított meg, és mire alapította a jogi következtetéseit [Kúria Bfv.III.1098/2021/12. (BH 2023.31.)]. Ez fennállhat egyrészt akkor, ha a tényálláson belül található egymással ellentétes jogi következtetésre lehetőséget adó ténymegállapítás, de akkor is, ha a tényállás és az ítélet jogi indokolásában lévő tény vagy ténybeli következtetés mond egymásnak ellent. A Legfőbb Ügyészség által hivatkozott eseti döntésekben (BH 2021.8., BH 2014.103.) a Kúria valójában ezen helyzetet állapította meg, és emiatt a – szintén anyagi jogi – sérelem miatt vezetett a felülvizsgálati eljárás a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére.
[47] A jelen ügyben azonban a jogerős ítéleti tényállás ilyen ellentmondást nem tartalmaz, a tényállás alapján pedig a szándékos részesi magatartás nem állapítható meg.
[48] A Kúria a hivatalból lefolytatott vizsgálata [Be. 659. § (6) bek.] alapján a felülvizsgálatot megalapozó eljárási szabálysértést [Be. 649. § (2) bek.] nem észlelt.
[50] A kifejtettek értelmében a Kúria a Be. 660. § (1) bekezdése szerinti tanácsülésen, a Be. 655. § (1) bekezdése szerinti összetételben eljárva a megtámadott határozatot a Be. 662. § (2) bekezdés b) pontja alapján megváltoztatta, és a II. r. terheltet az ellene bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt emelt vád alól – bűncselekmény hiányában [Be. 566. § (1) bek. a) pont] – felmentette.
[51] A kirendelt védői díjból álló bűnügyi költség viselésére vonatkozó rendelkezés a Be. 664. § (1) bekezdésén alapul.
(Kúria Bfv.I.1.035/2025/13.)