Keresés

I. A tényállás és a rendelkező rész összhangjának hiánya nem az eljárási szabályokat (az indokolási kötelezettséget), hanem a büntető anyagi jogot sérti. Az eljárási szabálysértés megállapítására főszabályként csak az vezethet, ha a rendelkező rész (jogkövetkeztetés) és büntetőjogi főkérdésben a tényálláson kívüli indokolás áll egymással ellentétben [Be. 608. § (1) bek. f) pont].

A másodfokú bíróság eljárása nem szorítkozhat csupán az indokolás formális meglétének ellenőrzésére, annak – a felülmérlegelés tilalmát nem sértve – a tartalmi ellenőrzésére is köteles. Az e körben feltárt logikátlanság és iratellenesség az indokolás formális megléte mellett is vezethet annak tartalmi hiányának megállapításához [Be. 609. § (1) bek., (2) bek. d) pont, 627. § (1) bek. a), b), c) pont].

I. A másodfokú bíróság tárgyalást tart, ha bizonyítás felvétele szükséges. E törvényi rendelkezés egyaránt vonatkozik a nem ügydöntő végzés elleni és az ítélet elleni fellebbezés elbírálására. A Be. 598. § (1) bekezdés g) pontja szerinti tanácsülés mint eljárási forma nem korlátozza a bizonyítás lehetőségét, éppen fordítva, a bizonyítás felvételének szükségessége határozza meg az eljárási formát [Be. 600. § (1) bek. b) pont].

A védő kizárására sor kerülhet abban az esetben is, ha az általa védett terheltek és bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyek között érdekellentét áll fenn.

Költségvetési csalás esetén a tévedésbe ejtés (tévedésben tartás, valótlan tartalmú nyilatkozat tétele, valós tény elhallgatása) tényállásszerű minden olyan esetben, amikor az adott jogi szabályozás mellett igénybe vehető, a Btk. 396. § (9) bekezdés a) pontjában meghatározott költségvetésből származó támogatás feltételeinek kijátszásával történik.

A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény rendelkezéseire figyelemmel, a büntetőeljárásban különbséget kell tenni a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd és a jogi személy törvényes képviselője által meghatalmazott képviselő között. A jogi személy érdekében eljáró ügyvéd a büntetőeljárási törvény védői pozíciójához hasonló eljárási feladatot lát el, jogainak köre ehhez igazodik, és ezen feladatainak a jogi személy érdekében történő ellátásának biztosítása érdekében határozza meg a 2001. évi CIV. törvény 9.

A Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától való eltérésre alapított felülvizsgálati okra történő hivatkozásnak csak az alábbi feltételek együttes fennállása esetén van lehetőség:
– a felülvizsgálati indítvánnyal támadott jogerős ügydöntő határozatot a bíróság 2020. július 1-jén vagy azt követően hozta,
– a felülvizsgálattal támadott határozattól való eltérést megalapozó határozatot a Kúria hozta és az 2012. január 1. napját követően a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétételre került,

I. Csak a bűnösség kérdésében hozott eltérő döntés nyitja meg a másodfellebbezés és a harmadfokú eljárás igénybevételének lehetőségét, a próbára bocsátás megszüntetése iránt indult, de időközben célját és okát vesztett – nem újbóli vád alapján indult – (kényszerű) eljárás megszüntetése a harmadfokú eljárás lehetőségét azonban nem alapozza meg.

I. Feltétlen eljárási szabálysértést valósít meg a járásbíróság, ha olyan cselekményt bírál el, amely a vád tárgyává tett és az elsőfokú ítéletben is megállapított tényállás alapján a törvényszék hatáskörébe tartozik. Ha a másodfokú bíróság a Be. 608. § (1) bekezdés c) pontjában írt, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés miatt nem helyezi hatályon kívül az elsőfokú ítéletet, a felülvizsgálati eljárásban az első- és a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezése nem mellőzhető.

2022. március 1. napját megelőzően a bűncselekményegységbe tartozó valamennyi részcselekmény tekintetében a büntethetőség akadályát jelentette, ha egy vagy több részcselekményt az Európai Unió valamely tagállamának bírósága már jogerősen elbírált [Be. 4. § (7) bek.; 2012. évi CLXXXX. törvény (Eu. tv.) 109. § (1) bek.].