Keresés

I. A Be. 14. § (3) bekezdés e) pontjában foglalt kizárási ok az egyszerűsített felülvizsgálati eljárást kivéve, a rendkívüli jogorvoslatban (Be. Tizenkilencedik Rész) eljáró bíróra vonatkozik. A törvény e rendelkezése tehát a megismételt eljárás (Be. Tizennyolcadik Rész) tekintetében kifejezetten nem rendelkezik kizárási okról. Arra nincs törvényes lehetőség, hogy a bíróság a törvény által kifejezetten kizárási okként nem szabályozott perjogi helyzetet elfogultság címén, mérlegelés nélkül, automatikusan kizárási oknak tekintsen [Be. 14. § (3) bek. e) pont].

A hűtlen kezelés tettese (társtettese) speciális alanyként csak olyan személy lehet, akit vagyonkezelői kötelezettség terhel. Amennyiben a tényállás valamelyik elkövető vonatkozásában nem rögzíti a vagyonkezelési kötelezettségre vonatkozó tényeket, esetében a társtettesi elkövetői alakzat megállapítása kizárt [Btk. 376. § (1) bek., 13. § (3) bek.].

Amennyiben a terhelt egy számára idegen járműre vonatkozó tulajdonjogának fennálltát annak elvétele alátámasztására hangsúlyozza, és annak megszerzése érdekében a sértettet késeléssel fenyegetve kényszeríti a jármű átadására, majd azzal elhajt, magatartása nem jármű önkényes elvétele bűntettét, hanem rablás bűntettének a megállapítását alapozza meg [Btk. 365. § (1) bek. a) pont, (3) bek., 380. § (1) bek., (2) bek. a) pont].

Rablás – és nem kifosztás – valósul meg, ha az elkövetés tárgya nemcsak a dologelvétel célpontja, de egyúttal a sértettre ható, lenyűgöző erőszak közvetítője is. Az ellenállás megtörésére alkalmas, a rablás megállapítására vezető erőszakot jelent ezért, ha az elkövető a sértett táskáját olyan erővel rántja meg, hogy attól a sértett a földre zuhan [Btk. 365. § (1) bek. a) pont, 366. § (1) bek. c) pont].

I. Felderítetlen az ítélet, ha a tényállásból a büntetőjogi felelősség eldöntése szempontjából jelentős tények azért hiányoznak, mert az ahhoz szükséges bizonyítást a bíróság nem vette fel. A tényállás részben felderítetlen, ha a bizonyítási hiányosságok a tényállásnak csak egy részét érintik. Nem alkalmazható a megalapozatlanság jogkövetkezménye, ha a felderítetlenség oka a Be. 164. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettség elmulasztása [Be. 592. § (1)–(2) bek., 593. § (4) bek.]. 

A személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés felülvizsgálata során eljáró bíróságnak a döntési jogosultsága kizárólag arra terjed ki, hogy a kényszerintézkedés alkalmazásának törvényben meghatározott általános feltételei és különös okai megállapíthatók-e. Így – a vádemelést követően – a perbíróság illetékessége, a nyomozati iratok teljessége, a vád tárgyáva tett cselekmények bizonyíthatósága és a bizonyítékok mikénti értékelése vonatkozásában nem foglalhat állást, mert ezzel elvonná a perbíróság jogkörét. 

Az ugyanazon személy által különböző elkövetői alakzatban megvalósított költségvetési csalás nem alkot törvényi egységet, ekként a más elkövetői alakzatban történt korábbi elítélés res iudicatát nem alapoz meg [Be. 4. § (7) bek., 637. § (1) bek. b) pont].

Az erdő védelméről szóló jogszabályok a közös tulajdonú erdőben tulajdoni illetőséggel rendelkező tulajdonostársak tulajdonjogát nem érintik, csak az abból fakadó részjogosítványok gyakorlása elé állítanak korlátokat. Ha a tulajdonostársak valamelyike a közös tulajdonú erdőben megvalósított jogellenes fakitermeléssel a tulajdonostársai számának megfelelő rendbeliségű lopást követ el, elkövetési értéke a kitermelt faanyag értékének az egyes tulajdonostársak tulajdoni illetőségére eső hányadához igazodik [Btk. 370. § (1) bek.; Ptk. 5:75. §; 1996. évi LIV. törvény 17.

A szándékos veszélyeztetési bűncselekményeknél a szándék kizárólag a veszélyhelyzetre terjed ki. A terhelt a halálos eredmény bekövetkezése érdekében kitartó módon mindent megtett, az elkövetés körülményeiből megállapítható terhelti szándékkal okozati összefüggésben álló eredmény (a sértettek halálának) elmaradása kizárólag a puszta véletlennek, valamint az egyik sértett észlelésének volt köszönhető, így a limitált veszélyeztetési szándékra történő hivatkozása alaptalan [Btk. 160. § (1) bek., (2) bek. a), d), f), i), j) pont].

Mind az emberölés bűntette, mind pedig a halált okozó testi sértés bűntette szándékos elkövetési magatartást feltételez, és előfeltétele az elkövetési magatartás és az eredmény közötti okozati összefüggés; elhatárolásuk az elkövető cselekmény véghezvitele időpontjában fennálló tudattartalma alapján történhet [Btk. 160. § (1) bek., 164. § (1) és (8) bek.].