Keresés

A hűtlen kezelés elkövetési magatartása a vagyonkezelési kötelezettség szándékos megszegése. Amennyiben a bűncselekmény tárgyát képező megbízási díj összegének meghatározása/jóváhagyása ténylegesen nem a terhelt mint a helyi önkormányzat költségvetési szerv vagyonkezelőjének a döntése volt, hanem a fenntartóé, úgy büntetőjogi felelőssége hűtlen kezelésben nem állapítható meg [Btk. 376. § (1) bek.].

A dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás összetett bűncselekmény, amely magában foglalja a lopás eszközcselekményeként megvalósult rongálást. A rongálás akkor állapítható meg halmazatban a lopással, ha hiányzik az összetett bűncselekményhez szükséges eszköz-cél kapcsolat. Ugyanakkor a törvényi egység felbomlik, amennyiben a rongálásnak a büntetési tétele a dolog elleni erőszakkal megvalósult lopás büntetési tételénél súlyosabb. A bűnhalmazat megállapítása esetén a lopás nem értékelhető egyben a dolog elleni erőszakkal elkövetett minősítés alapján is [Btk. 370.

A közérdeket (közérdekű ügyet) elsősorban a tárgya és tartalma szerint kell megítélni, a további szempontoknak, így a közlés körülményeinek, módjának, céljának a tartalommal összefüggésben lehet jelentőségük. 
A valóságbizonyítás elrendelésének alapját képező magánérdek fogalmába olyan gazdasági, erkölcsi, egzisztenciális, vagyoni vagy családi érdekkört érintő kérdések tartozhatnak, amelyeknél egyidejűleg fennáll az a további ismérv is, hogy azok jogosak is. 

A Be. 607. § (1) bekezdés b) pontja szerinti eljárási szabálysértés valósul meg, ha a bíróság az ítéleti tényállásban a vád keretein túlmutató, a vád történeti tényállása alapján eredetileg meg nem állapítható bűncselekmény elkövetési magatartásának megfelelő tényeket állapít meg, és ennek alapján a vádlott bűnösségét további bűncselekményben is kimondja [Be. 6. § (2) bek., 607. § (1) bek. b) pont].

A határozat kihirdetésére kitűzött tárgyaláson (nyilvános ülésen) a terhelt büntetőjogi felelősségének megállapítására bizonyítás felvétele nem történik. Ezért a kötelező védelem ellenére a határozat kihirdetésének időpontjában védővel nem rendelkező terhelt vonatkozásában nem valósul meg feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés [Be. 550. § (2) bek., 608. § (1) bek. d) pont].

A Be. 504. § (2) bekezdés c) pontjának 2. fordulatában foglalt törvényi feltétel hiányában kerül sor a vádlott beismerő nyilatkozatának elfogadására és a Be. 608. § (1) bekezdés h) pontjának 1. fordulatában írt eljárási szabálysértés megvalósul, ha az elsőfokú bíróság nem tisztázza, hogy a korábban meghozott tagállami ítélettel a vád tárgyává tett egyes részcselekmények elbírálása már megtörtént-e, és ezáltal a Be. 4. § (7) bekezdése szerinti büntetőeljárási akadály fennáll-e.

A vádemelést követően elrendelt vagy fenntartott három kényszerintézkedésre vonatkozó szabályozás lényege változatlanul az, hogy e kényszerintézkedések indokoltságát a perjogi helyzetnek megfelelően hathavonta felül kell vizsgálni.
Az időszakos felülvizsgálat esedékessége szempontjából a hathónapos folyamatos, tényleges és a felülvizsgálat időpontjában is fennálló kényszerintézkedésnek van jelentősége. 

A Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozattól való eltérés [Be. 649. § (6) bek.] nem valósul meg, ha a precedens-határozat releváns ténybeli alapjai – akár csak részben – eltérőek. Az erőszakos magatartás kihívó közösségellenességének hiánya pedig eredményesen nem hivatkozható, ha az annak alapját képező tények az irányadó tényállásból hiányoznak [Btk. 339. § (1) bek.; Be. 649. § (6) bek.].

Az az elkövető, aki akár büntető-, akár polgári perben hamis bizonyítási eszközt, ezen belül szakvéleményt szolgáltat, és annak hamis voltáról tudomással bír, megvalósítja a hamis tanúzás hamis szakvélemény szolgáltatásával elkövetett bűncselekményét, és a bűncselekmény ezen fordulat szerinti elkövetési magatartása független attól, hogy a perben szolgáltatott hamis bizonyítási eszköz az ügy lényeges körülményeire vonatkozik-e. 

Végszükség esetén az elhárító tevékenységre kizárólag közvetlen veszélyhelyzet kialakulása vezethet. Ezért nem állapítható meg e büntethetőséget kizáró ok, amennyiben a veszélyhelyzet kialakulása csupán a terhelt feltételezésén alapul és annak elhárítására jogszerű lehetőség is mutatkozik [Btk. 23. § (1) bek.].