Keresés

A társtettesség megállapításához szükséges szándékegységnek nem feltétele az előzetes megállapodás, szóbeli megegyezés. A tett közös végrehajtásában megmutatkozó egyetértés a cselekmény helyszínén, a véghezvitel során is létrejöhet. 
A közös elkövetés többféle együttes magatartást is jelenthet, ide tartozik az is, ha a társtettesek együtt, térben és időben lényegében egyszerre valósítják meg a törvényi tényállást [Btk. 164. § (1), (3) bek., 13. § (3) bek.].

A terhelti érdekek ellentétét csak érdemi vallomáseltérés, a védekezések irányának lényegi, az eljárás kimenetelét érdemben befolyásoló eltérése alapozhatja meg. Ha az érintett terheltek vallomásában ilyen jellegű érdekellentét nem jelenik meg, akkor nem kizárt, hogy a védelmüket ugyanaz a védő lássa el [2017. évi LXXVIII. törvény (Ügyvédi tv.) 1. § (4) bek.; Be. 40. § (2) bek., 43. § (2) bek.].

A védő nem a terhelt perbeli képviselője, hanem a büntetőeljárásban önálló jogosultságokkal és kötelezettségekkel részt vevő személy. Eljárási jogai így nem a terhelt képviseletében gyakorolt, átruházott jogosítványok. Erre tekintettel a perújítási indítványt előterjesztő terheltet kizárólagosan megillető jogorvoslati jog gyakorlásáról sem nyilatkozhat a saját nevében, még akkor sem, ha rögzíti, hogy a fellebbezést a terhelt utasítására jelenti be [Be. 645. § (2) bek.].

I. A fellebbezést elutasító végzés ellen bejelentett fellebbezések nyomán az azt elbíráló bíróságnak kizárólag a fellebbezést elutasító végzés tekintetében keletkezik felülbírálati jogköre; következésképp annak során az alaphatározat törvénynek való megfelelősége nem vizsgálható. 

A kirendelt védő részére a ráfordított szükséges idővel arányos felkészülési díjat kell megállapítani akkor is, ha a védő részvételével folytatandó eljárási cselekményre nem került sor. A fogvatartásban lévő terhelttel telekommunikációs eszközön folytatott megbeszélés címén további védői díjat kell megállapítani akkor is, ha a védő a büntetés-végrehajtási intézet igazolását a kapcsolattartásról csak a fellebbezésében csatolja [Be. 46. § (9) bek.; 32/2017. (XII. 27.) IM rend. 7. § (3), (5a) bek.].

A perújítást elrendelő végzés meghozatalában részt vett bíró nem kizárt a perújítási eljárásban hozott határozat másodfokú felülbírálatából [Be. 14. § (3) bek. d) pont, 14. § (6) bek.].

I. Az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntettének megállapítására alkalmas, ha az elkövető az önkiszolgáló kassza használata során annak informatikai rendszerébe a nála lévő helyett más árucikkre vonatkozó (vonalkód, illetve mennyiség) – valótlan – adatot visz be, ha azt azzal a – haszonszerzési – céllal teszi, hogy a termékért ne a tényleges, magasabb árat kelljen fizetnie [Btk. 375. § (1) bek., 459. § (1) bek. 15. pont]. 

A rablás bűntettének megállapítását megalapozza, ha az elkövető az élet vagy testi épség elleni erőszakot, illetve a kvalifikált fenyegetést kettős céllal (dologmegtartás és menekülés) alkalmazza [Btk. 365. § (1) bek.].

A személy- és vagyonőrök vizsgáztatása során a vizsgabizottsági elnökök nemcsak egy szakmai szervezet képviselőiként jártak el, hanem az átruházott állami hatáskör gyakorlójaként. Ez pedig közvetlen – jogszabályi rendelkezésen alapuló – kapcsolatot teremt az állami közhatalommal, amely alapvető feltétele a hivatalos személy státuszának. 

A jogi megítélés téves ismerete nem a ténybeli, hanem a társadalomra veszélyességben való tévedés körében vizsgálandó; ugyanakkor az nem valósul meg azáltal, ha az elkövető nincs tisztában a jogszabályok vagy a joggyakorlat konkrét tartalmával, avagy egy helyzetet jogilag bizonytalannak tekint; alapos oknak pedig csak a hatóságok hivatalos közlése vagy hivatásszerűen jogi tanácsadással foglalkozó személy tájékoztatása minősül [Btk. 20. § (1)–(2) bek.].