Keresés

Polgári Kollégium Polgári Szakág határozatai

A gazdasági élet kiemelkedő szereplői vagyoni helyzetüknél, a gazdasági folyamatokban való aktív részvételüknél fogva ezen tevékenységük körében közszereplőnek minősülnek, ezért az ezzel kapcsolatos kritikát tűrni kötelesek, amennyiben az nem sérti az emberi méltóság védelméhez fűződő személyiségi jogukat. A kifejtett kritika akár erőteljes, éles, konfrontatív is lehet [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42. § (1) bek., 2:43. § d) pont, 2:44. § (1) bek., 2:45. § (1) bek.; PK 12. számú állásfoglalás].

2024/02. szám

A tulajdonos és mások (a szomszédos ingatlan tulajdonosai) érdekeinek összemérése alapján foglalható állás abban a kérdésben, hogy a zavarás olyan mértékű-e, amelyet a sérelmet szenvedett fél még tűrni tartozik, vagy pedig mint szükségtelen zavarás birtokvédelmi igényt alapoz meg. A zavarás fennállása bizonyításra szoruló ténykérdés, a zavarás szükségtelenségének megállapítása a bíróság mérlegelési tevékenységét igénylő jogkérdés.

2024/02. szám

A garanciaszervezet kezességvállalásának tartalma megegyezik a garanciavállaló nyilatkozat tartalmával, az általa vállalt személyi biztosíték mégis a kezesség, amelyre a speciális jogszabályok és a szerződés által nem szabályozott kérdésekben a Ptk.-nak a kezességre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni [272/2014. (XI. 5.) Korm. rend. 3. § (1) bek., 54. pont, 75. § (1)–(2) bek., 83. § (1) bek., 1. melléklet 82., 83.1., 85. , 88.4., 89.1–2., 90.1–2., 91.1–2.; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 1:2. § (2) bek., 6:2. §, 6:59. § (2) bek., 6:416–417. §, 6:431–432. §; 2013. évi CCXXXVII.

2024/02. szám

I. Az elévülés joghatása nem szerződésen alapul, ezért az elévülésre nem a felek közti jogviszony keletkezésekor hatályban volt jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni, hanem az igény keletkezésekor hatályos rendelkezések irányadók. 

2024/02. szám

I. Ha felmerül a perben a megállapítási kereseti kérelem feltételei fennállásának a vizsgálata, a bíróságnak először azt kell eldöntenie, hogy anyagi jogszabály biztosítja-e a megállapítási kereseti kérelem előterjeszthetőségének a lehetőségét vagy a fél döntése, hogy a kereseti kérelem fajtái közül alanyi joga érvényesítésére ezt a módot választja. 

2024/01. szám

A szerződésben vállalt kötelezettség határidőre történő teljesítésének elmaradása nem a teljesítés meghiúsulását, hanem a vállalkozó kötelezetti késedelmét és késedelmi kötbérfizetési kötelezettségét alapozza meg [1952. évi III. törvény (régi Pp.) 272. § (2) bek., 275. § (2) bek.; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:186. § (1)–(2) bek.].

2024/01. szám

I. A polgári és a közigazgatási jog eltérő szabályrendszere alapján a jognak való megfelelőség nem azonos, így jogellenességet is eltérő magatartások, mulasztások eredményezhetnek. Önmagában az tehát, hogy az építési engedély közigazgatási jogszabályoknak, építési szakmai előírásoknak megfelel, az építési tevékenység polgári jogi jogellenességét nem zárja ki. 

2024/01. szám

I. Az Eütv. 26. § (2) bekezdés e) pontja értelmében a beteg – amennyiben ezt egészségi állapota lehetővé teszi – köteles az ellátásában közreműködő egészségügyi dolgozókkal képességei és ismeretei szerint együttműködni, a gyógykezelésével kapcsolatban tőlük kapott rendelkezéseket betartani. Ennek a tételesjogi szabálynak a megsértése okozatossága és felróhatósága esetén a károsultat terhelő kárelhárítási és kárcsökkentési kötelezettség megszegéseként, a kármegosztásra okot adó közrehatásként (önhibaként) értékelhető. 

2024/01. szám

Amíg a károsult a biztosító általi károsodási folyamatban a felek közötti egyeztetések folyamatossága mellett alappal feltételezheti kárigényének peren kívüli rendezését, ez olyan menthető oknak minősül, amely elévülési szempontból az elévülés nyugvását eredményezi [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:24. § (1)–(2) bek.].

2024/01. szám

A tények egyoldalú, megtévesztésre alkalmas vagy önkényes módon való csoportosítása, egymás mellé helyezése akkor valósítja meg azok hamis színben történő feltüntetését, ha ezzel megváltozik a tartalmuk. Önmagában nem valósítja meg a való tények hamis színben feltüntetését az, hogy a való tények között az olvasó esetlegesen a cikk tartalmán túlmutató összefüggést vélhet [2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 1. § (6) pont, 12. § (1) bek.; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 495. § (1) bek., 496. § (1) bek.; 2010. évi CLXXXV. törvény (Mttv.) 46. §; 2013. évi V. törvény (Ptk.)

2024/01. szám