Keresés

I. Feltétlen eljárási szabálysértés címén kizárólag a jogerős ítélet rendelkező része és az indokolás tényálláson kívüli részei közötti, a büntetőjogi főkérdéseket illető teljes ellentét támadható; ezen a címen nem érvényesíthető anyagi jogi kifogás és ezen a címen sem kifogásolható a bíróság jogerős ítéletében megállapított tényállás [Be. 608. § (1) bek. f) pont; 650. § (2) bek.]. 

I. A részleges megalapozatlanságot a másodfokú eljárásban minden esetben [a harmadfokú eljárásban a Be. 625. § (4) bekezdése szerinti kivétellel] ki kell küszöbölni [Be. 592. § (2) bek.]. 
II. A bíróság ténymegállapító tevékenysége eredendően közvetett – ténybeli következtetésen alapuló – megismerő tevékenység, mivel nem közvetlen észlelője a bizonyítandó ténynek. A közvetett bizonyítás további közvetítést (áttételt) jelent. 

Személyi szabadságot korlátozó bírói engedélyes kényszerintézkedés fenntartása az azzal elérni kívánt célok, az alapjául szolgáló okok és az azokat megalapozó tények teljes körű elemzését igényli, melynek a kényszerintézkedés indokoltságára, igenlő esetben pedig a kényszerintézkedés formájának meghatározására is ki kell terjednie [Be. 276–277. §].

I. Az általános intézkedési határidőn belül a bíróság a Be.-ben meghatározott szükséges intézkedések megtételére köteles, ami azonban nem azonosítható az ügy érdemi elintézésével. Így az e határidő elmulasztására alapított eljárás elhúzódása miatti kifogás elbírálása során elsődleges a kifogásolt mulasztás mibenlétének a vizsgálata.

I. Az embercsempészés törvényi tényállása továbbra is sui generis bűncselekményként szabályozza a tiltott határátlépéshez történő segítségnyújtást. Ebből következően az embercsempészés bűntettét a segítségnyújtással megvalósító elkövető cselekménye tettesi cselekmény, amely a segítség nyújtásával befejezetté válik [Btk. 14. § (2) bek., 353. § (1) bek., (3) bek. d) pont]. 
II. Az államhatár meg nem engedett módon történő átlépését jelenti, ha valaki nem a jogszabályban előírt módon lépi át az államhatárt. 

A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény önállóan meghatározza, hogy mikor van helye jogi személyre vonatkozó rendelkezés ellen másodfellebbezésnek, azt azonban a büntetőeljárási törvény szabályai töltik ki tartalommal, vagyis ezek a szabályok irányadók a tekintetben, hogy a fellebbezésre jogosultak a másodfellebbezésben mit sérelmezhetnek [2001. évi CIV. törvény (Jszbt.) 7. § (2) bek., 21/A. § (1) és (2) bek.; Be. 615. § (3) bek.] 

I. Fiatalkorú terhelttel szemben indult ügyben a védő részvétele a különleges eljárásban is kötelező [Be. 682. § (1) bek., 837. §]. 
II. A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati eljárásban a Kúria feltétlen eljárási szabálysértés esetén is csak a törvénysértést állapíthatja meg, ha a hatályon kívül helyezés nem a terhelt felmentése, a kényszergyógykezelés mellőzése, az eljárás megszüntetése, enyhébb büntetés kiszabása vagy enyhébb intézkedés alkalmazása érdekében történne [Be. 669. § (1)–(3) bek.].

I. A felülvizsgálat során irányadó jogerős ítéleti ténymegállapítás része a másodfokú bíróság által helyesbített vagy kiegészített tényállásrész is; ezért az azzal megállapított tények a felülvizsgálat során nem támadhatók [Be. 650. § (2) bek., 659. § (1) bek.]. 
II. Kábítószer-kereskedelem valósul meg akkor is, ha a terhelt nem közvetlenül fogyasztók, hanem további viszonteladók részére értékesít rendszeresen kábítószert [Btk. 176. § (1) bek.].

I. A perújítási indítványban megjelölt új bizonyíték önmagában a perújítás elrendelését nem eredményezheti, ehhez az is szükséges, hogy az új bizonyíték a perújítási cél elérését is valószínűsítse [Be. 637. § (1) bek. a) pont aa) alpont]. 

Ha az ügyészség mértékes indítványa a Btk. 50. § (2) bekezdése szerinti pénzbüntetés kiszabására vonatkozó indítványt nem tartalmazza, akkor a beismerő nyilatkozat elfogadását követően az előkészítő ülésen kihirdetett ítéletben e jogszabályhely alapján pénzbüntetés kiszabására nincs törvényes lehetőség [Be. 565. § (2) bek.].