Keresés

A Be. 504. § (2) bekezdés c) pontjának 2. fordulatában foglalt törvényi feltétel hiányában kerül sor a vádlott beismerő nyilatkozatának elfogadására és a Be. 608. § (1) bekezdés h) pontjának 1. fordulatában írt eljárási szabálysértés megvalósul, ha az elsőfokú bíróság nem tisztázza, hogy a korábban meghozott tagállami ítélettel a vád tárgyává tett egyes részcselekmények elbírálása már megtörtént-e, és ezáltal a Be. 4. § (7) bekezdése szerinti büntetőeljárási akadály fennáll-e.

A vádemelést követően elrendelt vagy fenntartott három kényszerintézkedésre vonatkozó szabályozás lényege változatlanul az, hogy e kényszerintézkedések indokoltságát a perjogi helyzetnek megfelelően hathavonta felül kell vizsgálni.
Az időszakos felülvizsgálat esedékessége szempontjából a hathónapos folyamatos, tényleges és a felülvizsgálat időpontjában is fennálló kényszerintézkedésnek van jelentősége. 

A Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozattól való eltérés [Be. 649. § (6) bek.] nem valósul meg, ha a precedens-határozat releváns ténybeli alapjai – akár csak részben – eltérőek. Az erőszakos magatartás kihívó közösségellenességének hiánya pedig eredményesen nem hivatkozható, ha az annak alapját képező tények az irányadó tényállásból hiányoznak [Btk. 339. § (1) bek.; Be. 649. § (6) bek.].

Az az elkövető, aki akár büntető-, akár polgári perben hamis bizonyítási eszközt, ezen belül szakvéleményt szolgáltat, és annak hamis voltáról tudomással bír, megvalósítja a hamis tanúzás hamis szakvélemény szolgáltatásával elkövetett bűncselekményét, és a bűncselekmény ezen fordulat szerinti elkövetési magatartása független attól, hogy a perben szolgáltatott hamis bizonyítási eszköz az ügy lényeges körülményeire vonatkozik-e. 

Végszükség esetén az elhárító tevékenységre kizárólag közvetlen veszélyhelyzet kialakulása vezethet. Ezért nem állapítható meg e büntethetőséget kizáró ok, amennyiben a veszélyhelyzet kialakulása csupán a terhelt feltételezésén alapul és annak elhárítására jogszerű lehetőség is mutatkozik [Btk. 23. § (1) bek.].

A fiatalkorúként elkövetett bűncselekmény miatt alkalmazott próbára bocsátás helyett büntetés kiszabása iránt indított különleges eljárásban a fiatalkorú terhelt távollétében a Be. CI. Fejezete szerint tárgyalás nem tartható akkor sem, ha időközben a terhelt a tizennyolcadik életévét már betöltötte [Be. 694. § (2) bek., 676. §, 678. § (1) bek.].

I.

I. A nem természetes személy kamarai bejegyzett jogtanácsosa törvényen alapuló, önálló képviseleti joggal rendelkezik, ekként a büntetőeljárásban törvényes képviselőnek minősül [Be. 10. § (5) bek., 61. §, 69. § (5) bek.; Ptk. 3:30. §; Ütv. 66. § (1), (4) bek. b) pont]. 

A büntetőeljárást foganatosító rendőr értelmi színvonalának a társadalmilag elvárthoz képest elmaradó szintjére való hivatkozás nem a közhatalmi tevékenység kritikája, hanem öncélú bántás, amely a becsületsértés vétségének megállapítását megalapozhatja. A közlésben meg nem jelenő tartalom a közlés jogi jellegének megítélése során közömbös, a tanú érdekében eljáró ügyvéd pedig nem mentesülhet a felelősség alól azon az alapon, hogy – bűncselekményt megvalósító – megbízásnak megfelelően járt el. Az Alaptörvény XXVIII.

I. Felülvizsgálati eljárásban a terhelt önkéntes elállására csak akkor lehet eredményesen hivatkozni, ha az azt megalapozó tények a tényállásban szerepelnek [Be. 659. § (1) bek.; Btk. 10. § (4) bek. a) pont]. 
II. A védelmi pénz követelése a jogtalan haszonszerzési célzat megállapítását magában hordozza [Btk. 367. § (1) bek., (2) bek. b) pont].