1/2022. (VI. 8.) KK vélemény
A megelőző eljárás fogalmáról a közszolgálati jogviszonyokban
A Kúria Közigazgatási Kollégiuma a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 27. § (1) bekezdése alapján a megelőző eljárás fogalmának a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos közigazgatási perekben történő egységes értelmezése érdekében a következő kollégiumi véleményt alkotta
I. Felülvizsgálati eljárásban az ítélet történeti tényállásán belüli ellentmondások a jogerős ügydöntő határozat hatályon kívül helyezését és az alapügyben eljárt bíróság új eljárásra utasítását csak abban az esetben eredményezhetik, ha azok a felülvizsgálati indítvány érdemi elbírálását lehetetlenné teszik.
Ingatlan alkotórésze és tartozéka esetében a dologi jogi jogosultság ügyleti természetű keletkezése nem a birtokállapot változásához, hanem az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez kötött, ekként a tulajdonjog-változás időpontját követően a dolog a korábbi tulajdonos számára már idegennek minősül, így vagyon elleni bűncselekmény tárgya lehet [Btk. 372. § (1) bek.].
A légi közlekedés biztonságát speciális igazgatási rendelkezések biztosítják, amelyek a légi közlekedésben résztvevők számára kötelező hatályúak, ezek szándékos megszegése vagy gondatlanságból való figyelmen kívül hagyása a szóban forgó bűncselekmény elkövetési magatartásaként értékelhető.
A büntetőeljárásban a bíróság eljárásával szemben bejelentett adatvédelmi kifogást az eljárás elhúzódása miatti kifogás egyes szabályai szerint kell elbírálni. A nyilvánvalóan alaptalan kifogást vissza kell utasítani [2011. évi CXII. törvény 71/A. § (2) bek. a) pont, 71/C. § (1) bek. a) pont].
Perújítás alapja fogalmilag nem lehet olyan tény, amely az ítélet jogerőre emelkedése után következett be, illetve az sem, hogy az általa ismert tényt az alapügyben eljáró bíróság miként értékelte [Be. 637. § (1) bek. a) pont].
A másodfokú ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek, ha a másodfokú bíróság a törvényi egységet alkotó cselekmény egyes részcselekményei tekintetében dönt eltérően az elsőfokú bíróságtól, továbbá akkor sem, ha a terhelt terhére rótt további bűncselekmény azzal alaki halmazatban áll [Be. 615. § (1) és (2a) bek.].
Amennyiben a vádindítványt nem az arra jogosult emelte, annak orvoslására a pótmagánvádas eljárás későbbi szakaszában nincs törvényes lehetőség, annak észlelését követően a bíróságnak az eljárást nyomban, mérlegelés nélkül meg kell szüntetnie [Be. 567. § (1)–(2) bek.].
Csalás miatt az elkövető csak magánindítványra büntethető, ha a sértett a hozzátartozója. A büntetőeljárás lefolytatását akadályozó magánindítvány hiánya utóbb nem pótolható akkor, ha az elkövető személyét ismerő jogosult a magánindítvány előterjesztésére nyitva álló törvényes határidőt elmulasztja [Be. 378. § (1), (2) és (3) bek.].
Az elfogultság azt jelenti, hogy a bíró a jog által megkívánt kritériumokon kívül eső szempontokat is értékel a döntéshez vezető út és a bírói döntés során. Ilyen szempontok azonosításának hiányában a bírói döntés és az ahhoz vezető út – a bizonyítási eljárás lefolytatása, a beszerzett bizonyítékok értékelése, a tényállás megállapítása és annak másodfokú revíziója – sem támadható elfogultság címén [Be. 14. § (1) bek. e) pont, 608. § (1) bek. b) pont].