Keresés

A birtokvédelmi (birtokháborítási) perek a polgári bíróság hatáskörébe tartoznak [2017. évi I. törvény (Kp.) 4. § (1), (3) bek., 15. § (3), (5) bek.; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 7. § (8) bek., 20. § (3) bek. a) pont].

A tulajdonostársak közötti többlethasználati megállapodás esetén is irányadó az a vélelem, hogy a közös tulajdonban álló föld teljes területének vagy egy részének használatba vételére irányuló írásban megküldött ajánlatot elfogadottnak kell tekinteni az olyan tulajdonostárs esetében, akinek részére az ajánlat közlése lehetetlen, illetve meghiúsul, vagy az ajánlat elfogadására megszabott – 60 napnál nem rövidebb – határidőben nem nyilatkozott [2013. évi CCXII. törvény (Fétv.) 72. § (5) bek.].

A jogalkotói szándék, akarat feltárása során abból kell kiindulni, hogy az mindig meghatározott cél elérésére irányul, amelyben komplexen szerepet játszik nemcsak az adott jogszabály megalkotásának indoka, hanem a korábbi Korm. rendelet szabályai megváltoztatásának oka, továbbá a módosítás idején fennálló társadalmi–gazdasági körülmények is [Alaptörvény 28. cikk; 217/2022. (VI. 17.) Korm. rendelet (Rendelet) 2. § (1), (4) bek.].

Annak a ténynek az aggálytalan és bizonyított eldöntése, hogy a felperes által alkalmazott központi bevétel elszámolási rendszereiből származó adatok elegendőek-e a Tao tv. 1. § (2) bekezdése szerinti – felperest terhelő – bizonyítási kötelezettség igazolására, szakértői bizonyítást igényel [1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) 1. § (2) bek.; a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 3. § (3) bek., 37. § (1) bek. f) pont, 71. § (3) bek., 78. § (1)–(2) bek., 121. § (1) bek. a) pont; a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 237. §, 265.

Amennyiben az adózó a nyugta-, számlakibocsátási kötelezettségének nem tesz eleget a jogszabály által írt, az esetére irányadó időpontig, akkor a mulasztás bekövetkezik, függetlenül attól, hogy egy utóbbi időpontban gondoskodik a számlakibocsátásról; e vonatkozásban a mulasztásként való minősítés helyett a magatartás késedelmes teljesítésként való meghatározása nem lehetséges [2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 159. § (1) bek., 163. § (1) bek. a) pont, 163. § (2) bek. b)–c) pont; 2017. évi CL. törvény (Art.) 220. §, 228. §].

Amennyiben a Kúria a Tao tv. 18. § (1) bekezdését értelmezve határozatában kimondta, hogy a transzferárazás elvi szinten „0” Ft-os ügyletre is alkalmazható lehet, és az adóhatóságot új eljárásra kötelezi, az adóhatóság nem tekinthet el a Tao tv. 18. § (1) bekezdés a) pontjának valamennyi alpontjában szereplő feltétel teljesülésének vizsgálata alól. Ennek során a vizsgált körülményekkel összefüggő tényállási elemeket is vizsgálhatja az Air. 129. § (3) bekezdése szerint [1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) 18. § (1) bek.; 2017. évi CLI. törvény (Air.) 129. § (4) bek.; 2017. évi I.

A Szabs. tv. 2025. március 1. napjától hatályos 2. § (4) bekezdésének hatálybalépése előtt a közúti közlekedés rendjére vonatkozó törvényi szabályozással azonos tárgyú, de a közösségi együttélés alapvető szabályai körében megalkotott helyi szabályozás a jogalkotást – törvényi felhatalmazás hiányában – indokolatlanul többszintűvé tette [2017. évi I. törvény (Kp.) 146. § (1) bek.; 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 143. § (4) bek.; 2012. évi II. törvény (Szabs.tv.) 2. § (4) bek.].

A hivatásos állomány tagját a 2023. február 1. napját megelőző szabályok szerint megbízási díj illeti meg, amennyiben a Hszt. 71. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott, a beosztásához nem tartozó feladatkört látott el, többletfeladatként [2015. évi XL. törvény (Hszt.) 71. § (1) bek. c) pont].

A regisztratív szerv által hozott határozat esetén sem elegendő annyi indokolás, hogy a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok megfelelnek a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek. A döntés indokolásában ki kell térni arra, hogy mely okiratok szolgálnak a bejegyzés alapjául, és azok miért felelnek meg, vagy miért nem felelnek meg és mely jogszabályi követelményeknek [2016. évi CL. törvény (Ákr.) 62. § (1) bek., 81. § (1) bek.; 2017. évi I. törvény (Kp.) 89. § (1) bek. a) pont].

Az országos jelentőségű vasútvonallal érintett ingatlan tulajdonjogi viszonyainak rendezése iránti eljárásban a tulajdonkorlátozás az építés megkezdésétől, de legkésőbb a használatbavétel időpontjától fennáll, ezért a kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosát a Kstv. 40/L.