Keresés

Az építményadó alanyának, tárgyának és mértékének megállapítása a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény és a felhatalmazása alapján megalkotott önkormányzati rendelet előírásai alapján történik. Az adó megfizetésére a tulajdonos a tulajdoni hányada és nem a használati megállapodásban foglaltak alapján köteles [1990. évi C. törvény (Htv.) 11. § (1) bek., 12. § (1)–(2) bek., 14. § (1)–(2) bek., 52. § 45., 47., 48. pont].

Az integrált lakókörnyezetbe költözés a szegregáció megszüntetése, a telep felújított lakásaiba költözés a szegregáció csökkentése. Roma nemzetiségű szegregátumának, a lakótelepnek a felszámolása részben integrált lakókörnyezetbe költözés, részben a telep felújított lakásaiba költözés révén valósult meg, ezáltal a szegregáció részben megszűnt, részben pedig mérséklődött, így a szegregáció felszámolásának ezen elemeit jogellenes elkülönítésnek nem lehet minősíteni [2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 7. § (3) bek., 8. § e), p), q) pont, 10. § (2) bek., 26. § (3) bek., 27.

A tulajdonszerzéshez kapcsolódó illetékfizetési kötelezettség tulajdonszerzésenként keletkezik: mindig az új tulajdonszerzés ténye alapozza azt meg. Az illetéktörvény szempontjából az ugyanarra az ingatlanra ugyanazon a napon kötött két különböző jogügyletet, tulajdonszerzést nem lehet egy tulajdonszerzésnek tekinteni [1990. évi C. törvény (Itv.) 3. § (3) bek. a) pont, 2. § (2), (4) bek.; 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 32. § (1) bek., 41/B. § (1) bek.; 2017. évi CL. törvény (Art.); 2017. évi CLI. törvény (Air.) 4. §, 5. §, 46. §, 58. §].

I. Az önkormányzati normakontroll eljárásban – a normakontroll sajátosságára tekintettel – nem érvényesül a bírói indítvány előterjesztésére nyitva álló, a jogsértés észlelésétől számított Kp. 39. § (1) bekezdésében írt harminc napos határidő. A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Köf.5.013/2020/4. számú határozatában foglalt jogértelmezést nem tartja fenn. 

I. A csatlakozó fellebbezés előterjeszthetősége feltételeinek vizsgálata körében a bíróságnak elsődlegesen nem azt kell vizsgálnia, hogy az alperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletét milyen jogi érvelés alapján támadja, hanem azt, hogy az elsőfokú bíróság ítéletének melyik részét támadja. 

A keresetlevélben megjelölt jogsérelem köti a keresetet elbíráló bíróságot, mivel a közigazgatási per célja nem a hatósági ügy ismételt elbírálása, hanem a közigazgatási cselekmény jogszerűségének megítélése, mégpedig szorosan abból az okból, amelyet a fél meghatároz vagy a törvény szerint hivatalból vizsgálandó körülmény miatt [2017. évi I. törvény (Kp.) 85. § (1) bek., 2. § (4) bek., 37. § (1) bek.s, 78. § (4) bek.; 2020. évi LXXI. törvény (Foktftv.) 5. §, 6/A. §, 14. §].

Ha a felperes akként nyilatkozik, hogy a jogsérelem orvoslása érdekében tett cselekmény nem tesz eleget a kereseti kérelemben foglaltaknak, a bíróságnak kell megvizsgálnia a rendelkezésre álló iratok alapján, hogy helye van-e az eljárás megszüntetésének. 
Ha a felperes a jogsérelem orvoslására hozott határozat ellen megállapítási keresetet is előterjeszt, és a bíróság a pert megszünteti, akkor a megállapítási keresetet el kell különíteni és külön perben kell elbírálni [2017. évi I. törvény (Kp.) 83. § (5)–(6) bek., 81. § (1) bek. g) pont].

Az egyszerűsített perben alaptalan az anyagi pervezetés hiányosságára való felperesi hivatkozás, ha az új eljárást elrendelő korábbi bírói ítélet meghatározta a megismételt eljárásra nézve a bizonyítás irányát [2016. évi CL. törvény (Ákr.) 47. § (1) bek. b) pont; 2017. évi I. törvény (Kp.) 43. § (1) bek.; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 237. § (1), (2), (4) bek.].

A Fétv. 20/F. alcíme szerinti törölt haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartásba történő visszajegyezhetőségének vizsgálatára irányuló eljárás iránti kérelem előterjesztésének törvényi határideje anyagi jogi határidő. 
Nem elegendő az, hogy a kérelmező a kérelmét a határidőn belül postára adta, annak a törvényi határidőig meg is kellett érkeznie a címzetthez [2013. évi CXXII. törvény (Fétv.) 108/B. § (1) bek., 108/D. § (4) bek.].

Az Euratom rendelet 3. cikke alapján alkalmazandó 6. cikk (1) bekezdése szerint, amennyiben a felperessel szemben büntetőeljárás volt folyamatban, melynek időtartamára az elsőfokú hatóság a végrehajtást felfüggesztette, ez az intézkedés az elévülést megszakítja, a megszakadást kiváltó cselekményt követően az elévülés újra kezdődik, jogvesztő határidő hiányában függetlenül a többéves támogatási program végleges lezárulásának időpontjától [2988/1995. Ek. (Euratom rendelet) 3. Cikk (1) bek., 6. Cikk (1) bek.; 67/2007. (VII. 26.) FVM rendelet (Jogcímrendelet) 4. § (4) bek.