Keresés

A Jat. 15. § (1) bekezdés b) pontjából nem következik a kérelemre indult, folyamatban lévő eljárásban az időközben (azaz a kérelem benyújtását követően) módosult anyagi jogi jogszabályi rendelkezések alkalmazhatósága, mivel ez a szabályozási átmenet az új eljárási jogi jogszabályi rendelkezések vonatkozásában érvényesül [2010. évi CXXX törvény (Jat.) 15. § (1) bek. b) pont].

Annak eldöntéséhez, hogy közigazgatási jogvitának van-e helye valamely ügyben, a Kp. által felállított többszintű definíció valamennyi elemének vizsgálata szükséges. Önmagában az, hogy a támadott cselekmény alakszerű döntésben nem ölt testet, nem zárja ki, hogy az az érintett jogalany jogi helyzetének megváltoztatását eredményezi. Ha a tájékoztató levél tartalma alapján joghatás kiváltására alkalmas, akkor az – az egyéb feltételek fennállása esetén – közigazgatási perben vitatható.

A gazdálkodó alapításától 3 éven belül előterjesztett vámügyi egyszerűsítések (AEOC) engedély iránti kérelem elbírálására irányuló eljárásban a vámhatóság szélesebb körű mérlegelési joggal rendelkezik annak megállapítására, hogy a gazdálkodó működése a vámügyi szabálykövetőség és megbízhatóság szempontjából rejt-e magában kockázatot [952/2013. EU rendelet 39. cikk a) pont; 2447/2015. EU rendelet 24. cikk (4) bek.].

A telekadó fizetési kötelezettséget szabályozó önkormányzati rendelet helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 7. § b) pontjába ütközésének a tényét csak a Kúria Önkormányzati Tanácsa állapíthatja meg, a Kp. XXV. fejezete szerinti eljárás keretében [2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 6. §; 2017. évi I. törvény (Pk.) 146. § (5) bek.].

I. Ha a felperes a besorolási határozat jogszerűségét azon az alapon vitatja, hogy az a felvételi tájékoztató jogsértő feltételén alapul, akkor a közigazgatási bíróság a Kp. 4. § (3) bekezdés c) pontja és (5) bekezdése alapján jogosult vizsgálni a vitatott feltétel jogszabályokkal való összhangját. 

I. Sérül a felperes tisztességes eljáráshoz való joga, ha a bíróság nem dönt a Kp. 77. § (5) bekezdés szerinti – a védiratra tett – nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő elmulasztása miatti igazolási kérelem tárgyában. 

Nincs helye a közigazgatási határozat hiánypótlási felhívás elmulasztására hivatkozással történő megsemmisítésének, amennyiben a kérelem teljesíthetőségének feltételét jelentő tényre vonatkozóan a hatóság a döntéshozatal során a saját nyilvántartásában szereplő, a felperesre vonatkozó adatot használt fel [253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet (R.) 28. § (2) bek. c) pont; 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet (BM rendelet) 1/B. § (2) bek.; 2006. évi CL. törvény (Ákr.) 44. §, 62. § (3) bek.].

A közérdekű adat kiadása iránti perre közigazgatási bíróság hatáskörrel nem rendelkezik, az ilyen per kizárólag a polgári ügyekben eljáró bíróság hatáskörébe tartozik. Ebből az is következik, hogy a polgári bíróság rendelkezik hatáskörrel annak eldöntésére, hogy valamely adat közérdekű adatnak minősül-e [2017. évi I. törvény (Kp.) 4. § (1) bek., 5. § (2) bek.; 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 3. § (5) bek., 31. §].

Ha a hatáskörrel rendelkező közigazgatási szerv hatósági jogkörét nem az eljárásában alkalmazandó közigazgatási eljárási törvény rendelkezéseinek megfelelően gyakorolja az alkalmazandó anyagi jogi rendelkezések téves értelmezése miatt, az az ügy érdemére kiható eljárási jogszabálysértésnek, nem semmisségi oknak minősül [2017. évi I. törvény (Kp.) 118. § (1) bek.; 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 2. § (1) bek.; 2020. évi CXXXV. törvény (Fftv.) 5. § (1) bek., 7. § (1) bek.; 2012. évi I. törvény (Mt.) 136. § (1) bek., 139. § (1)–(2) bek.].

A helyi önkormányzat képviselő-testülete a zajhatással járó tevékenységek időbeli korlátozását és ezen korlátozás megszegésének szankcionálását – a magasabb szintű jogszabályok előírásainak betartása mellett – a közösségi együttélés szabályaira vonatkozó normák között szabályozhatja [2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 8. § (1) bek. b) pont, 143. § (4) bek. d) pont; 1995. évi LIII. törvény (Kvt.) 48. § (4) bek.; 2010. évi CXXX. törvény (Jat.) 3. §].