Keresés

Visszterhes vagyonátruházási illeték alóli mentesség értelmezése az átruházó és a vagyonszerző kapcsolt vállalkozási jogviszonya alapján. Kapcsolt vállalkozás, ahol az önkormányzat által létrehozott gazdasági társaság és egy másik, az önkormányzat által létrehozott alap által alapított gazdasági társaság közötti ügylet jött létre [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 26. § (1) bek. t) pont; 1996. évi LXXXI. törvény (Tao.) 4. § 23. pont; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:1. §, 3:3. § 8:2. § (1)–(2) bek.; 2014. évi XVI. törvény (Kbftv.) 4. § (1) bek. 59. pont, 65. § (1)–(2) bek., 66. §, 101.

A kereshetőségi jog kérdésében a bíróságnak ítélettel kell határoznia, akként, hogy a Kp. 88. § (1) bekezdés b) pontja alapján van helye a kereset elutasításának, ha a felperes jogának vagy jogos érdekének közvetlen sérelme nem állapítható meg, ezáltal kereshetőségi jogának hiánya áll fenn. A Kp. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján akkor hozható keresetet elutasító ítélet, ha a felperes keresete alaptalan, azaz a keresetben hivatkozott jogszabálysértések nem állnak fenn [2017. évi I. törvény (Kp.) 88. § (1) bek. b) pont, 121.§ (1) bek. a) pont].

I. Az Art. 65. § (1a) bekezdésében szabályozott, az adózónak az adóhatóság jogszabálysértő döntése következtében keletkezett visszatérítési igény esetén járó késedelmi kamatra való jogosultságnak nem feltétele, hogy az adózót az adóhatóság a jogszabálysértő döntéssel adómegfizetésére kötelezze, vagy az adózó terhére tegyen megállapítást. 

A Lakástörvény 54. § (1) bekezdése és 58. § (2)-(3) bekezdése nem ad felhatalmazást az önkormányzatok számára az elővásárlási joggal érintett ingatlanok vonatkozásában a Lakástörvényben foglaltaktól eltérő, avagy azt szűkítő szabályok helyi rendeletben történő megalkotására [1993. évi LXXVIII. törvény (Lakástörvény) 54. § (1) bek., 58. § (1), (3) bek.].

A bíróság a foglalkoztatás-felügyeleti ellenőrzés időpontjához közeli időben megtett nyilatkozatokhoz és a feltárt tényekhez képest a közigazgatási eljárásban és a perben később tett, a korábbival ellentétes előadást általában, az eltérés észszerű indokának megjelölése nélkül nem fogadja el perdöntőnek; a tényállás megállapításánál azt a nyilatkozatot veszi figyelembe, amelyet a nyilatkozó fél a per eldöntése szempontjából releváns eseményhez közelebb eső időben befolyásmentesen tett [2017. évi I. törvény (Kp.) 78. § (1) bek.; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 279. §, 346.

A közigazgatási per indítására szolgáló határidőbe az igazgatási szünet időtartama nem számít bele, függetlenül attól, hogy a keresetlevél előterjesztésére kormányzati igazgatási szerv vagy más a jogosult [369/2022. (IX. 29.) Korm.rendelet 2. § (2) bek. c) pont (R.); 2017. évi I. törvény (Kp.) 48. § (1) bek. i) pont, 121. § (2) bek.; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 148. § (1) bek.].

Ha az autókereskedésben lévő autó nem az adott értékesítés vevőit szolgálja, hanem tesztautóként vagy bemutatóautóként az egész vállalkozás érdekében hasznosítják, akkor a közvetlen továbbértékesítési cél nem állapítható meg és az áfa nem vonható le [2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 124. § (1) bek. d) pont, 125. § (1) bek. a) pont, 259. § 22. pont].

A birtokvédelmi igény érvényesítése a polgári bíróság hatáskörébe tartozik [2017. évi I. törvény (Kp.) 15. § (1), (4) bek., 4. § (1) bek.; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:5. §, 5:7. §; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 20. § (3) bek. a) pont, 25. § (4) bek., 29. § (3) bek.].

I. A közérdekű bejelentés alapján hivatalból megindított eljárásban az alperes nincs kötve a közérdekű bejelentésben foglaltakhoz. Ilyen esetben az alperes határozatát nem kizárólag a közérdekű bejelentésben foglaltakra alapíthatja, hanem a hivatalból megállapított tényállásra. 

Az ügyazonosság kérdésének értelmezése különös tekintettel akkor, ha a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő a tisztességes eljáráshoz való jog sérelme kapcsán (akár százas nagyságrendben) valamennyi olyan ügyre hivatkozik, amelyben e kérdéskörről bármit is rögzített a Kúria [2017.évi I. törvény (Kp.) 118. § (1)–(2) bek.].