A tételes jogon túl a felperes tisztességes eljáráshoz való joga is sérül, ha a bíróság nem dönt a Kp. 77. § (5) bekezdése szerinti – a védiratra tett – nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő elmulasztása miatti igazolási kérelem tárgyában. Ha a védiratra tett felperesi nyilatkozat a keresetlevél benyújtására nyitva álló határidőben előadott kereseti indokokhoz képest új hivatkozást tartalmaz, az elsőfokú bíróságnak vizsgálnia kell, hogy az jogszerű keresetkiterjesztésnek, avagy tiltott keresetváltoztatásnak minősül-e [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 153. § (1) bek., 43. § (1) bek., 77. § (5) bek.; 2017. évi I. törvény (Kp.) 43. §, 77. § (1) bek., 85. § (1) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[4] A felperes 2023. november 15-én tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmet terjesztett elő az alperesnél a perbeli ingatlan 1/1 tulajdoni hányadára vonatkozóan. Kérelméhez csatolta a 2023. február 20-án kelt „Vételi jog gyakorlást tartalmazó jognyilatkozat” elnevezésű okiratot. A felperesi érdekelt ugyanaznap szintén tulajdonjog bejegyzés iránti kérelmet nyújtott be az alpereshez az ingatlanra vonatkozóan. Kérelmének mellékletét képezte a közte és a vételi jog kötelezettje között létrejött, 2021. október 26-án kelt törlési és visszajegyzési megállapodás, valamint engedély.
[5] A felperesi érdekelt jogi képviselője útján előterjesztette az alperesnél a tőle, a felperestől, valamint a vételi jog kötelezettjétől származó rangsorcsere iránti kérelmet tartalmazó közös nyilatkozatot.
[6] Az alperes a határozatában a rangsorcsere iránti kérelemnek helyt adott. Ezzel egyidejűleg a felperes tulajdonjog bejegyzés iránti kérelmét elutasította. Az elutasítás tényét feljegyezte.
[7] Határozatát az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 6. § (1) bekezdés, 26. § (1)–(3) és (6) bekezdés, 32. § (2) bekezdés, 29. §, 32. § (1)–(3) bekezdés, a 39. § (3) bekezdés, az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 43. § (2)–(3) bekezdés, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:167. § rendelkezéseire alapította.
A kereseti kérelem
[8] A határozattal szemben a felperes közigazgatási pert indított. Keresetében a határozat hatályon kívül helyezését, valamint az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kérte.
[9] Érvei részletes kifejtésével állította, hogy a határozat sérti az Inytv. 32. § (2) bekezdését, valamint a 39. §-át. Előadta, hogy a határozat meghozatalakor az alperes nem megfelelően értékelte a rendelkezésre álló, illetve a kérelem alapjául szolgáló dokumentumokat, így tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a bejegyzés alapjául szolgáló irat nem lett ellátva ügyvédi ellenjegyzéssel.
[12] Az elsőfokú bíróság a 2024. december 13. napján kelt végzésében a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 77. § (5) bekezdése alapján felhívta a felperest a részére megküldött védiratra vonatkozó nyilatkozata 15 napon belüli előterjesztésére. Tájékoztatta a feleket, hogy a határidő letelte után a Kp. 77. § (1) bekezdés alapján a perben tárgyaláson kívül határoz.
[13] Az elsőfokú bíróság a felperes kérelmére a nyilatkozattételre további 5 napot engedélyezett, azzal, hogy a nyilatkozatát legkésőbb 2025. január 31. napjáig terjessze elő.
[14] A felperes a 2025. február 20-án előterjesztett – igazolási kérelmet tartalmazó – nyilatkozatában előadta, hogy az alperesi határozat a garanciális szabályok megsértésére tekintettel érvénytelen. Az alperes ugyanis helyt adott az érintettek rangsorcsere iránti kérelmének, ennek ellenére a ranghely megváltoztatásának jogilag jelentős tényének feljegyzéséről nem intézkedett, ezzel megsértette az Inytv. 44. § (2) és (3) bekezdését, 17. § (1) és (2) bekezdését. Az alperes megsértette a beadványok elintézésére vonatkozó rendelkezéseket és az érintettek rangsorral kapcsolatos rendelkezési jogát, az eljárás jogellenes a vételi jog jogosultjának mellőzésére tekintettel. Sérült az Inytv. 7. § (1) bekezdése, 44. § (1)–(3) bekezdése, valamint a Ptk. 5:180. § (3)–(4) és (6) bekezdései, azáltal, hogy az érdekelt kérelme tárgyában a kérelmét megelőzően hozott határozatot.
Az elsőfokú ítélet
[16] Az elsőfokú bíróság a tárgyaláson kívül hozott jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította.
[18] A [26] bekezdésben rögzítette, hogy a kereseti hivatkozások alapján abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az alperes eljárása során az irányadó jogszabályokat helyesen értelmezve, jogszerűen utasította-e el a felperes tulajdonjog bejegyzés iránti kérelmét.
[19] Az ítélet [12] bekezdésében a kereset indokainak tartalma körében rögzítette: „Jogsértőnek tartotta abban a vonatkozásban is a határozatot, hogy az alperes helyt adott a rangsorcsere iránti kérelemnek, ennek ellenére a ranghely megváltoztatásának jogilag jelentős tényének feljegyzését elmulasztotta, amellyel megsértette az érintettek rangsorral kapcsolatos rendelkezési jogát. Sérelmezte a vételi jog jogosultja hozzájárulásának mellőzését az anyagi jogi rangsor megsértése miatt. Az álláspontja alátámasztásul hivatkozott a Ptk., az Inytv., az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet (Inytv.vhr.) rendelkezéseire, valamint bírósági határozatokra.
[20] Az ítélet [27] bekezdése szerint a határozat tartalmaz ugyan rendelkezést a rangsorcsere iránti kérelem vonatkozásában is, azonban e kérdésben a bíróságnak nem kellett állást foglalnia, tekintettel arra, hogy ezen alperesi döntésre vonatkozó kereseti kérelmet a kereset nem tartalmazott.
[23] A 2023. február 20-án kelt vételi jog gyakorlásáról szóló nyilatkozat nem felelt meg az Inytv. 32. § (2)–(3) bekezdései szerinti követelménynek, mert nem tartalmazott ügyvédi vagy kamarai jogtanácsosi ellenjegyzést, ezért az alperesnek a bejegyzés iránti kérelmet el kellett utasítania.
A felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem
[24] A jogerős ítélettel szemben a felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyben elsődlegesen annak hatályon kívül helyezését, az ügyben eljárt bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását, másodlagosan annak megváltoztatását, a határozat megsemmisítését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kérte, tekintettel arra, hogy az ítélet sérti a felülvizsgálati kérelemben felhívott jogszabályokat, valamint jogkérdésben eltér a Kúria közzétett határozataitól.
[26] Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe a 2025. február 20-án előterjesztett nyilatkozatát, amelyet határidőn túl terjesztett elő ugyan, ám a határidő elmulasztásának kimentésére igazolási kérelmet csatolt. Az elsőfokú bíróságnak az igazolási kérelméről a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 153. § (1) bekezdése alapján formális határozatot kellett volna hoznia, azonban ezt elmulasztotta. A nyilatkozatában foglaltak figyelmen kívül hagyásával sérült a Kp. 85–86. §-a, a 36. § (1) bekezdés g) pontja alapján alkalmazandó Pp. 279 § -a.
[27] Az elsőfokú ítélet [27] bekezdésében tett megállapítással szemben kiemelte, hogy a keresetében a határozatot támadta, amit a védiratra tekintettel részletesen kifejtett a 2025. február 20-án előterjesztett beadványában. Amely utóbbiban azt sérelmezte, hogy az alperes nem vette figyelembe a rangsorcsere iránti kérelmét. Másodsorban arra hivatkozott, hogy Kp. 85. § (3) bekezdésére tekintettel az elsőfokú bíróságnak hivatalból is figyelembe kellett vennie az rangsorral kapcsolatos alperesi mulasztásokat.
[28] Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság nem vizsgálta a rangsor megváltoztatás ténye feljegyzésének elmaradását, noha az alperes a rangsorcsere iránti kérelemnek helyt adott, az a keresettel támadott határozat rendelkezése volt. A rangsorcsere jogilag jelentős tény, amelynek feljegyzése az Inytv. 17. § (1) bekezdés 24. pontja és a 44. § (2) bekezdése alapján kötelező.
[29] Az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta az eljárási rangsor megsértését. Az Inytv. 44. § (1) és (2) bekezdései alapján az érintettek közös ranghelymódosító nyilatkozata felülírja a puszta iktatási sorrendet.
[31] Kifogásolta, hogy az elsőfokú ítélet nem tér ki arra az érdemi jogsértésre, hogy a vételi jog kötelezettjének tulajdonjogát a vételi jog jogosultjának hozzájárulása nélkül törölte és az érdekelt tulajdonjogát a vételi jog jogosultjának, azaz az ő hozzájárulása nélkül jegyezte be. Az ítélet ellentétes az Inytv.vhr. 15. § (3) bekezdésének és a Ptk. 5:181. §-ának rendelkezéseivel.
[33] Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[36] A jogerős ítélet érdemi felülvizsgálatra nem alkalmas, mivel azt az elsőfokú bíróság az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak megsértésével hozta meg.
[39] A Kfv.35.243/2022/11. számú határozatban kifejtettek szerint a tisztességes bírósági eljáráshoz való alapjog sérelmét eredményezheti olyan eljárásjogi vagy anyagi jogi szabály megsértése, amely az eljárás valamelyik szereplője (jellemzően valamelyik fél) számára többletjogosultságot biztosít, vagy őt éppen valamilyen fennálló jogától vagy jogosultságától fosztja meg (pl.: bizonyítás kérdésében). A Kúria Kfv.37.366/2012/4. számú határozatában foglaltak alapján a tisztességes eljárás jogát csak az a bírói mulasztás sérti, amely akadályozza, illetve szükségtelenül, aránytalanul korlátozza a peres felek perbeli cselekményeit.
[40] A Kp. 36. § (1) bekezdés g) pontja értelmében a polgári perrendtartás szabályait kell alkalmazni a mulasztásra és annak igazolására.
[41] A Pp. 150. § (1) bekezdése szerint, ha a fél vagy képviselője valamely határnapon önhibáján kívül nem jelent meg, vagy valamely határidőt önhibáján kívül mulasztott el, a mulasztás következményei – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – igazolással orvosolhatók.
[42] A Pp. 153. § (1) bekezdése alapján az igazolási kérelem tárgyában az a bíróság határoz, amelynek eljárása alatt a mulasztás történt, fellebbezési határidő elmulasztása esetén a másodfokú bíróság.
[43] A Pp. 153. § (4) bekezdése értelmében, ha a bíróság az igazolási kérelemnek helyt ad, a mulasztó által pótolt cselekményt úgy kell tekinteni, mintha azt az elmulasztott határidőn belül teljesítette volna, az elmulasztott határnapon tartott tárgyalást pedig a szükséges keretben meg kell ismételni. Az új tárgyalás eredményéhez képest az elmulasztott tárgyalás alapján hozott határozat hatályban tartása vagy teljes, illetve részbeni hatályon kívül helyezése kérdésében is határozni kell.
[44] A Pp. 154. § (1) bekezdése szerint az igazolási kérelmet visszautasító, azt elutasító, valamint az eljárás folytatásának, illetve a határozat végrehajtásának a felfüggesztésére irányuló kérelmet elutasító határozat ellen külön fellebbezésnek van helye.
[45] A Pp. 153. § (4) bekezdéséből és a 154. § (1) bekezdéséből következően az igazolási kérelem tárgyában a bíróság háromféle – a kérelemnek helyt adó, az igazolási kérelmet visszautasító és az igazolási kérelmet elutasító – döntést hozhat. Az elsőfokú bíróság azzal, hogy az igazolási kérelemről nem döntött, megsértette a Pp. 153. § (1) bekezdés rendelkezését.
[46] Azzal, hogy az elsőfokú bíróság nem bírálta el a felperes 12. sorszámon előterjesztett igazolási kérelmét azon túl, hogy megsértette az ismertetett tételes jogot, megsértette a felperes tisztességes eljáráshoz való jogát is. Ezzel összefüggésben a Kúria a precedensértékű Kfv.35.156/2022/8. számú határozatában kimondta, ha az elsőfokú bíróság nem dönt az igazolási kérelemről, sérül a tisztességes eljárás követelménye. Az ilyen elsőfokú eljárás akkor sem tisztességes, ha az elsőfokú bíróság szerint el kell utasítani az igazolási kérelmet. Az eljárás tisztessége a perrendi szabályoknak maradéktalanul megfelelő eljárással garantálható.
[47] Amennyiben az elsőfokú bíróság az igazolási kérelemnek helyt ad, akkor a 12. sorszámú felperesi nyilatkozatban előadottakat a következőkben foglaltak szerinti vizsgálatnak kellett volna alávetnie.
[49] A Kp. 37. § (1) bekezdés f) pontja szerint a közigazgatási pert keresetlevéllel kell megindítani, amely egyebek mellett tartalmazza a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelmet, az annak alapjául szolgáló tények, illetve azok bizonyítékai előadásával.
[50] A Kp. 85. § (1) bekezdése szerint a bíróság a közigazgatási tevékenység jogszerűségét a kereseti kérelem korlátai között vizsgálja.
[51] A kiemelt perrendi szabályokat a Kúria már számos határozatában értelmezte. A Kfv.45.116/2023/5. számú határozatában rámutatott, a közigazgatási perben a kereseti kérelem nem általában vonatkozik a közigazgatási tevékenység jogszerűségének vizsgálatára, a keresetet nem lehet a határozat megváltoztatásának vagy hatályon kívül helyezésének kérelmezésére szűkíteni. A felülvizsgálat kereteit a felperes által a keresetében megjelölt jogsérelem jelöli ki. A felperes által megjelölt jogsérelem szabja meg ugyanis a bíróság számára azokat a korlátokat, amelyek között a közigazgatási tevékenység jogszerűségét vizsgálhatja [Kfv.39.149/2020/8.].
[52] Az elsőfokú bíróság a jelen perben tárgyaláson kívül hozott ítéletet.
[53] A Kp. 77. § (5) bekezdése alapján a per tárgyaláson kívül történő elbírálása esetén a bíróság a védirat közlésével egyidejűleg a felek számára beadványaik benyújtására – tizenöt napnál nem rövidebb – határidőt állapít meg. Az e beadványokra adandó válaszok és egyéb beadványok benyújtására a bíróság tizenöt napnál nem rövidebb határidőt állapíthat meg, azzal, hogy arra lehetőleg az első tárgyalás kitűzésére irányadó határidőn belül sor kerüljön. A (6) bekezdés kimondja, hogy azok az eljárási cselekmények, amelyek legkésőbb az első tárgyaláson teljesíthetőek, a bíróság által az (5) bekezdés alapján meghatározott határidőn belül, ennek hiányában az ítélet meghozataláig teljesíthetőek.
[54] A Kp. 43. § (1) bekezdése értelmében a felperes a keresetét legkésőbb az első tárgyaláson változtathatja meg. A keresetet a közigazgatási cselekmény keresettel nem támadott, a cselekmény egyéb rendelkezéseitől egyértelműen elkülöníthető rendelkezésére csak a keresetindításra nyitva álló határidőn belül lehet kiterjeszteni.
[55] A keresetváltoztatás, illetve a keresetkiterjesztés a közigazgatási perben szigorú feltételekhez kötött, ami – a perkoncentráció, az eljárás észszerű időn belüli lefolytatása, a per lehetőleg egy tárgyaláson érdemben való elbírálhatósága követelményeinek megfelelően – a per elhúzódásának megakadályozását célozza. A keresetkiterjesztés tilalmába ütközik, ha a felperes a perindítási határidő letelte után új megtámadási irányt kíván szabni a közigazgatási perben (Kfv.39.149/2020/8.). A több évtizedre visszanyúló töretlen joggyakorlat szerint amennyiben a keresettel támadott közigazgatási határozat rendelkezései valamelyikét a felperes a keresetlevélben nem támadta, ezekre a rendelkezésekre a kereseti kérelmet kiterjeszteni csak a fenti határidőben lehet (Kfv.35.258/2016/9.).
[56] A tárgyaláson kívüli elbírálás esetén legkésőbb a Kp. 77. § (5) bekezdése szerinti nyilatkozatban kerülhet sor a keresetváltoztatásra.
[57] A Kúria kiemeli, hogy a keresettel támadott határozat két, jól elkülöníthető rendelkezést tartalmaz az első, a rangsorcsere iránti kérelemnek helyt adó, a második a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmet elutasító rendelkezés.
[58] A felperes a keresetlevél benyújtására nyitva álló határidő leteltét követően, a védiratra tett Kp. 77. § (5) bekezdése szerinti nyilatkozatában sérelmezte legelőször a perben azt, hogy az alperes a rangsorcsere iránti kérelemnek helyt adással egyidejűleg nem jegyezte fel az ingatlan-nyilvántartásba a rangsorcsere tényét.
[59] Mivel a rangsorcsere ténye feljegyzésének elmulasztására való hivatkozás a keresetlevél benyújtására nyitva álló határidőben előadottakhoz képest kétségkívül új hivatkozás volt, ezért az elsőfokú bíróságnak a Kp. 43. § (1) bekezdéséből következően vizsgálati kötelezettsége keletkezett arra vonatkozóan, hogy az jogszerű keresetkiterjesztésnek minősül, avagy a keresetváltoztatás tilalmába ütközik, azaz a per tárgyát képezheti-e a rangsorcsere iránti kérelemnek helyt adó rendelkezés jogszerűségének a vizsgálata vagy sem.
[60] A Kúria megállapította, hogy a rendelkezésre álló iratok között nincs nyoma annak, hogy ezt a vizsgálatot az elsőfokú bíróság elvégezte volna, illetve, hogy e körben a felek képviselőit nyilatkoztatta volna. Az elsőfokú ítéletből az a következtetés vonható le, hogy bár az elsőfokú bíróság a rangsorcsere iránti kérelemnek helyt adó rendelkezés kapcsán előadott jogsérelmet az ítélete [12] bekezdésében a kereset indokai körében feltüntette, azonban azt vélhetően nem megengedett keresetkiterjesztésnek tekintette a [27] bekezdésben, amikor azt rögzítette, hogy „a határozat tartalmaz ugyan rendelkezést a rangsorcsere iránti kérelem vonatkozásában is, azonban e kérdésben nem kellett állást foglalnia, tekintettel arra, hogy ezen alperesi döntésre vonatkozó kereseti kérelmet a kereset nem tartalmazott.”.
[61] A Kúria hangsúlyozza, a garanciális perrendi szabályoknak a tárgyaláson kívüli elbírálás során is érvényesülniük kell. Ez azt jelenti, hogy a tárgyaláson kívüli elbírálás estén is alkalmaznia kell a bíróságnak a Kp. 43. § (1) bekezdésében írt rendelkezést, nevezetesen, hogy a felperes a keresetét legkésőbb az első tárgyaláson változtathatja meg. A Kp. 77. § (6) bekezdéséből következően tárgyaláson kívüli elbírálás esetén az első tárgyalás alatt a Kp. 77. § (5) bekezdése szerinti, azaz a védiratra vonatkozó nyilatkozat megtételére nyitva álló határidőt, ennek hiányában az ítélet meghozataláig terjedő időtartamot kell érteni.
[62] A kiemelt perrendi szabályokból következően az elsőfokú bíróság akkor járt volna el jogszerűen, ha – akár a tárgyalásos szabályokra való áttéréssel – a felek nyilatkozatának beszerzésével tisztázza, hogy a védiratra tett felperesi nyilatkozatban szereplő rangsorcsere iránti kérelemnek helyt adó rendelkezéssel szembeni új hivatkozás a keresetlevél benyújtására nyitva határidő leteltéig előadott kereseti indokok kibontása, részletezése a kereseti érvrendszerből okszerűen következik-e, azaz jogszerű keresetkiterjesztésnek tekinthető-e, vagy az a kereseti indokoktól alapvetően eltérő, új irány és ezért a keresetváltoztatás tilalmába ütközik. Ha azt állapítja meg, hogy az új hivatkozás jogszerű keresetkiterjesztésnek minősül, akkor erről tájékoztatnia kell az alperest és fel kell hívnia a keresetkiterjesztés tekintetében érdemi nyilatkozata megtételére. Amennyiben azt állapítja meg, hogy az új hivatkozás a keresetváltoztatás tilalmába ütközik, akkor erről számot kell adnia érdemi határozatában.
[63] Az elsőfokú bíróság az igazolási kérelem elbírálásának elmulasztásával megsértette a Pp. 153. § (1) bekezdését, a felperes tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát, továbbá a kereset tartalma pontos megállapításának elmulasztásával az ügy érdemére kihatóan megsértette a Kp. 2. § (4) bekezdését, a 43. § (1) bekezdését, valamint a 85. § (1) bekezdését.
[64] A fentiekben kifejtettekre tekintettel a Kúria az elsőfokú ítéletet a Kp. 121. § (1) bekezdés a) pontja alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította.
[65] Az elsőfokú bíróságnak az új eljárás során döntenie kell az igazolási kérelem tárgyában. Amennyiben annak helyt ad, meg kell vizsgálnia, hogy a védiratra tett nyilatkozatban foglalt új hivatkozás jogszerű keresetkiterjesztésnek, avagy tiltott keresetváltoztatásnak minősül-e. Ha jogszerű keresetkiterjesztésnek tekinti, akkor pontosan rögzítenie kell a kereset tartalmát és lehetőséget kell adnia az alperesnek az azzal kapcsolatos álláspontja kifejtésére. Ez követően kerül abba a helyzetbe, hogy a határozat megvalósításának időpontjában fennálló tények alapján döntsön a határozat jogszerűsége kérdésében a kereseti indokok mentén. Ha úgy tekinti, hogy az új hivatkozás a keresetváltoztatás tilalmába ütközik, megállapításáról számot kell adnia az érdemi határozatában.
(Kúria Kfv.VI.37.359/2025/10.)