Keresés

A közútkezelői hozzájárulás a közigazgatási jogorvoslat kimerítettsége esetén lehet közigazgatási per tárgya [2017. évi I. törvény (Kp.) 48. § (1) bek. e) pont, 81. § (1) bek. a) pont; 1988. évi I. törvény (Kkt.) 42/A. § (2) bek.].

I. A kiemelt jelentőségű ügyekben az építésügyi hatóság döntésének közlése a Méptv. 196. § (1) bekezdésében foglaltak szerint hirdetmény útján valósul meg, kivéve azon nevesített esetekben, amikor a döntést az általános szabályok szerint kell közölni. 

Az ingatlan-nyilvántartási térkép kiigazítására csak abban az esetben kerülhet sor, amennyiben az érintett ingatlanokat bizonyíthatóan felmérési, térképezési, illetve területszámítási hiba terheli. Amennyiben a felmérési, térképezési, területszámítási hiba megállapításához szükséges iratok hiányosak vagy az adatok nem állnak rendelkezésre, a 8/2018. (VI. 29.) AM rendelet 56. § (5) bekezdése szerinti bizonyítottságról nem beszélhetünk [2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:177. § (1)–(2) bek.; 2012. évi XLVI. törvény (Fttv.) 16. § (1), (4) bek., 17. § (1)–(2) bek.; 8/2018. (VI.

A nemzetgazdaságilag kiemelt beruházás ütemekre bontásával a környezetvédelmi engedélyezési ügy nem veszti el a nemzetgazdaságilag kiemelt hatósági ügy jellegét. 
Összetartozó tevékenységnek az előzetes vizsgálati dokumentáció készítésének időpontjában ismert megkezdeni tervezett tevékenység számít [141/2018. (VII. 27.) Korm. rendelet (141/2018. Korm. rendelet) 1. § (1) bek.; 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (Khvr.) 2. § (2) bek. e) pont].

A telekadó tárgyi hatálya alá tartozó kivételek között a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52. § 16. pont d) alpontjában a közút területét jelöli meg, amelynek nem felel meg a közfogalom számára megnyitott magánút, mert a magánút – a forgalom számára történő megnyitás tényénél fogva – még nem válik közúttá [1990. évi C. törvény (Htv.) 17. §, 52. § 16. pont; 1988. évi I. törvény (Kkt.) 32. § (1)–(2) bek., 47. § 7.–9., 11. pont; 11/2025. JEH].

A közigazgatási per tárgyát képező határozat módosítása esetén az alaphatározat és az azt módosító határozat egységet képez, ilyen eljárásjogi helyzetben a közigazgatási bíróság a Kp. 83. § jogintézménye alkalmazásától nem tekinthet el. Az Art. 202. § (1) bekezdése szerint a telekadó megállapításához való jog is annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, adatbejelentést, vagy bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, adatbejelentés, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni [2017. évi I.

Az önkormányzat a közterület-használattal kapcsolatos rendeletében nem írhat elő a közterületen álló közvilágítási-, villany- és telefonoszlopok bérbeadása, hasznosítása, használatának átengedése esetére közterület-használati engedély beszerzését, valamint használati díj megfizetését [2023. évi C. törvény (Méptv.) 16. § 73. pont; 2011. évi CXCVI. törvény (Nvtv.) 5. § (3) bek.; 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 13. §, 23. § (4) bek.; 2003. évi C. törvény (Ehtv.) 94. § (1), (2a) és (4a) bek., 96. § (1) bek.; 2010. évi CXXX. törvény (Jat.) 10. § (8) bek.].

A közigazgatási perben hozott ítéletnek a keresetben foglalt jogsérelmek mentén a bíróság teljes körű, egyértelmű, ellentmondásmentes állásfoglalását kell tartalmaznia a vitatott közigazgatási tevékenység jogszerűségéről. Ha a bíróság valamely jogszabályi hivatkozás vagy az arra vonatkozó érvelés alapján olyan következtetést von le, amelynek folytán az egyéb hivatkozások okszerűtlenné válnak vagy figyelembevételük az ügy eldöntéséhez már nem szükséges, az utóbbiak részletes értékelését a bíróság mellőzheti.

Az iratbetekintés a hatóságnál történő, a kezelésében lévő iratanyag megismerését, a hatóságnál történő hozzáférést jelenti. Az Ákr. 33. § (4) bekezdéséből nem következik az ügyiratok másolatának megküldési kötelezettsége. Ha a hatóság eljárása során szerzői jog által védett tervdokumentációt bizonyítékként felhasznál, akkor az az Szjt. 41. § (2) bekezdése szerinti szabad felhasználás körébe tartozik, ezért az főszabály szerint az iratbetekintés során megtekinthető [2016. évi CL. törvény (Ákr.) 27. § (2) bek., 33. § (1) bek., 34. § (2) bek.; 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 41.

Az ingatlanügyi hatóságnak mint regisztratív szervnek az ingatlan-nyilvántartási állapotot alapul véve kell vizsgálnia, hogy a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok megfelelnek-e az Inytv. által megkövetelt formai és tartalmi követelményeknek, a vételi jog gyakorlása esetén az ingatlan megvásárlására vonatkozó egyoldalú nyilatkozatot a kötelezett, azaz az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonos felé megtették-e [1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 39. § (3) bek. e)–f) pont, (6) bek., 49. § (1) bek.].