Keresés

Különös méltánylást érdemlő körülmény olyan körülmény lehet, amelyet nem kizárólag a kérelmező alakít, nem kizárólag tudatos cselekmények következtében áll be, hanem abban akaratán kívüli rendkívüli események és történések is szerepet játszanak [162/2023. (V. 5.) Korm. rendelet, 2. § (4) bek., 5. § (2) bek., 5. § (2a) bek.; 2017. évi CXXV. törvény (Szankció tv.) 9. §].

Állami vagyonnak az egyes otthonteremtési állami feladatok karitatív szervezetek általi átvállalásáról szóló 2021. évi LXXXVI. törvény alapján történő ingyenes átadása esetén e törvény, és nem polgári jogi ügylet a tulajdonosváltozás jogcíme, és e törvény felhatalmazása alapján kiadott közjogi szabály szerint alakul a tulajdonjog átszállásának időpontja.

A vagyonszerzési illetékfizetési kötelezettség alapja a vagyonmozgás. A napelemes kiserőmű tulajdonjogát az építési tevékenységgel (beépítéssel) az építő szerezte meg, az ingatlan-adásvételnek nem tárgya a kiserőmű tulajdonjogának átruházása, ezért a vagyonszerző illetékfizetési kötelezettségét kizárólag az ügylet tárgyát képező földterület forgalmi értéke alapján kell meghatározni [2017. évi CL. törvény (Art.) 2. §; 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 1. § (1) bek., 18. § (1) bek., 26. § (1a) bek. d) pont; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:18. § (1) bek., 5:39. § (1) bek., 5:69.

Az Szja.tv. 3. § 17. pontja h) alpontja az egyéni vállalkozó fogalmát értelmező rendelkezésében szereplő „ügyvédi tevékenységről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében” kifejezés csak aktív tevékenységre vonatkoztatható, miután az ügyvédi tevékenységét szüneteltető ügyvéd ügyvédi tevékenységet nem végez. Ebből következően a tevékenységét szüneteltető ügyvédre nem vonatkoztatható a Kata tv. 2. § 2. pont h) alpontjának kizáró rendelkezése [2022. évi XIII. törvény (KATA tv.) 2. § (2), (4) bek.; 1995. évi CXVII. törvény (Szja.tv.).

A behajtási korlátozás, illetve a közterületen (akár védett övezetben) történő várakozás szabályozása nem a közösségi együttélés, hanem a közterület használatával, a közterületen történő parkolással összefüggő szabályozás tárgykörébe tartozik. Annak a közösségi együttélés általános szabályaival ellentétes magatartássá nyilvánítására vonatkozó szabályozásra felhatalmazást nem ad sem a 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 8. § (2) bekezdése, sem a 143. § (4) bekezdés d) pontja [2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 8. § (2) bek., 143. § (4) bek. d) pont].

A tárgyalásnak a fellebbezés felterjesztését követő három hónapon túli időpontra kitűzése önmagában nem alapozza meg a Pp. 157. § (1) bekezdés c) pontja alapján az eljárás elhúzódása miatti kifogást [2017. évi I. törvény (Kp.) 36. § (2) bek.; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 107. § (2) bek., 157. §, 158. §].

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai kedvezményesen számított szolgálati idejére vonatkozó szabályokat (a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény rendelkezéseit) csak a szolgálati viszonyukról szóló törvényben szabályozott nyugellátások tekintetében kell alkalmazni, a társadalombiztosítási nyugellátás szempontjából irányadó szolgálati idő megállapításánál, a Tny. hatályos rendelkezéseinek alkalmazása során az előbbi speciális szabályok szerint számított szolgálati idő nem vehető figyelembe [1996. évi XLIII.

Közigazgatási jog általi szabályozottság hiányában a jogvita nem tekinthető a Kp. 4. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási jogvitának [2012. évi I. törvény (Kp.) 4. §, 48. § (1) bek. b) pont].

I. A Kp. a közigazgatási hatósági vagy jogorvoslati eljárást együtt tekinti megelőző eljárásnak. Az Ákr. alá tartozó eljárásokban nincs lehetősége arra, hogy a másodfokú hatóság az elsőfokú hatóságot új eljárásra utasítsa. A másodfokú hatóság nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz, teljes ügydöntő jogkörrel rendelkezik. Minderre tekintettel ügyféli jogok érvényesülése szempontjából a megelőző eljárás egészét kell figyelembe venni. 

A KATA-s egyéni vállalkozó és az őt foglalkoztató adatszolgáltatásra kötelezett közötti jogviszonyra vonatkozóan a munkaviszony vélelmét a KATA tv. 14. § (2) bekezdése állítja fel, a vélelem megdöntése, a kimentés a megállapítással érintett adózót terheli a KATA tv. 14. § (3) bekezdése a)–g) feltételei alapján, és amennyiben a kimentés nem eredményes, az adóhatóság az adózó mint foglalkoztató terhére az adó- és járulékfizetési kötelezettséget jogszerűen állapítja meg a munkaviszonyra tekintettel [2012. évi CXLVII. törvény (KATA tv.) 14. § (1)–(3) bek.; 2017.