Keresés

A 2022. évi anyatehéntartási támogatás jogszabályi feltételei körében a támogatást igénylő részéről kötelezettségei teljesítésének módja az állomány nem ellett része termékenyítési eseményei bejelentési kötelezettségét illetően, a vonatkozó Jogcímrendelet által értelmezhetően külön meghatározott. A mulasztás értékelésekor a 640/2014/EU rendelet késedelmi szabályai közvetlen alkalmazási kötelezettségére is figyelemmel lehet csak az esetleges jogkövetkezményeket megállapítani [5/2015. (II. 19.) FM rendelet (Jogcímrendelet) 7. § (2b), 13. §, (3) bek. c) pontja, 7.

Becslés akkor alkalmazható, ha a nyomozóhatóság megkeresésében olyan bűncselekmény gyanújáról tájékoztatja az adóhatóságot, amely az Adóig. vhr. 87. § (1) bekezdésében szerepel [465/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet (Kormányrendelet)]

Az ingatlan adómentessége nem jelenti egyben azt, hogy az adózó mentesül adatbejelentési kötelezettsége alól, az csupán az adófizetési kötelezettség megállapítása tekintetében bír jelentőséggel [2017. évi CL. törvény (Art.) 9. §, 18. §, 141. § (2) bek., 48. §, 141. § (5) bek.; 1990. évi C. törvény (Itv.) 43. § (3) bek.].

I. A valós jogalkalmazási problémát nélkülöző normavilágossággal kapcsolatos kérdés nem vezethet az önkormányzati rendeleti norma megsemmisítésére. 
II. Ha egy módosító önkormányzati rendelet a módosított rendelkezés folyamatban lévő ügyekben való alkalmazásáról kíván rendelkezni, azt be kell építeni az alaprendeletbe [2010. évi CXXX. törvény (Jat.) 2. § (1)–(2) bek., 12. §, 12/B. §; 2017. évi I. törvény (Kp.) 142. § (2) bek.].

A hatóság illetékességének hiánya miatt a közigazgatási döntést megsemmisítő jogerős ítéletet hatályon kívül kell helyezni, ha az időközben hatályba lépett, a megismételt közigazgatási eljárásra irányadó szabályok alapján a hatóság illetékessége megállapítható [2016. évi CL. törvény (Ákr.) 17. §; 381/2023. (VIII. 10.) Korm.rendelet (R1.) 1. §, 4/A. § (1) bek.].

Az egységár feltüntetésének szabályai az árcsökkentés alkalmazásakor nem változnak, így amennyiben az akciós termék nem tartozik a kivétel szabály szerinti termékkörbe, akkor az egységárat az akció előtt és alatt is fel kell tüntetni [1997. CLV. törvény (Fgytv.) 14. §; 4/2009. (I. 30.) NFGM–SZMM együttes rendelet (Árrendelet) 2/A. § (1) bek.].

A Kp. 17. § a) pontja szerinti perindítási jog feltétele, hogy a felperes jogát vagy jogos érdekét a közigazgatási határozat közvetlenül érintse. Perindítási jog nem csak azt illeti meg, aki a hatósági eljárásban ügyfél volt. 
A perindítási jog megléte esetén vizsgálandó a felperes kereshetőségi joga [2017. évi I. törvény (Kp.) 17. § a) pont, 48. § (1) bek. c) pont, 88. § b) pont].

A jogalkotó a Jöt.-ben a jövedéki bírság fizetésénél több kötelezett esetén az egyetemleges felelősség helyett visszaállította a kötelezettségszegő személyes felelősségét. A vámhatóság a Jöt. szabályrendszerében birtokosnak minősülő személlyel szemben indíthat eljárást és szabhat ki jövedéki bírságot [2016. évi LXVIII. törvény (Jöt.) 97. §, 100. § (1)–(2) bek.].

A cserét pótló vétel illetékkedvezményének a lényege és célja, hogy csak az értékesített és megvásárolt lakások forgalmi értékének különbözete után kell visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetni. Az Itv. 26. § (1) bekezdés y) pontjának „eladja” szóhasználatából nem következik illetékmentességi feltételként az adásvétel jogcím kizárólagossága [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 21. § (2) bek. b) pont, 26. § (1) bek. y) pont].

A Kúria felülvizsgálati eljárásban hozott, az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyező és a közigazgatási bíróságot új eljárás lefolytatására utasító végzése után, a megismételt bírósági eljárásban tartott következő tárgyalás nem azonosítható a Kp. 43. § (1) bekezdésének keresetváltoztatás tilalmát megfogalmazó rendelkezésében szereplő első tárgyalás fogalmával. Az Ákr. 50. § (2) bekezdés c) pontjában szereplő hatvan napos ügyintézési határidő megsértésére vonatkozó érvelést nem kell hivatalból vizsgálnia a közigazgatási bíróságnak [2017. évi I. törvény (Kp.) 43.