I. A Htv. 17. §-ának és az 52. § 16. pontjának együttes értelmezése alapján a be nem épített telek tartozik a Htv. tárgyi hatálya alá.
II. A Htv. 19. § c) pontja és az 52. § 43. pontja értelmében csak az Étv. alapján elrendelt építési tilalom alatt álló földterület meghatározott része telekadómentes. Az építési tilalom a Htv. rendszerében az adómentesség körében értékelhető, a telekadó tárgyi hatályát nem érinti [1990. évi C. törvény (Htv.) 17. §, 52. § 16. pont, 19. c) pont, 52. § 43. pont; Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzatának a helyi adókról szóló 10/2010. (V. 27.) önkormányzati rendelet (Önk.r.) 8. § a)–g) pont; 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 20. § (3) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A „kivett beépítetlen terület” megnevezésű ingatlannak (a továbbiakban: Ingatlan) a felperes 2013. június 27. napjától 2023. január 16. napjáig 1/1 arányú tulajdonosa volt. Az Ingatlan a Duna part és a 6-os főút között helyezkedik el, közvetlenül a főút mellett. Kerítetlen, nem közművesített, területének egy része felett nagyfeszültségű elektromos távvezeték húzódik.
[2] Az alperesi érdekelt képviselő testületének önkormányzati rendelete (a továbbiakban: HÉSZ) alapján az Ingatlan az Ek/2 övezeti besorolású, beépítésre nem szánt terület. A HÉSZ 104. § (4) bekezdése szerint az Ek/2 övezetben, védett területen építmények nem helyezhetők el, a védett területen kívüli részen kizárólag nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, továbbá az ismeretterjesztés épületnek nem minősülő építményei.
[3] Az építésügyi hatóság (a továbbiakban: építésügyi hatóság) 2021. május 19. napján kelt határozatával kötelezte az építtetőt, hogy a felperes kizárólagos tulajdonában álló Ingatlanon a szabálytalan építési tevékenységgel megvalósított terepfeltöltést szüntesse meg, a terepszintet az építési engedély mellékletét képező tervdokumentációnak megfelelően alakítsa ki. Megállapította, hogy az építtető a tereprendezésre kiadott építési engedélyben foglaltaktól eltérően az Ingatlanon a terepfeltöltést 5 méterrel magasabban végezte el.
[4] Az elsőfokú adóhatóság 2023. március 14. napján kelt határozatával a felperest az Ingatlan után 2023. évre 2 506 600 Ft telekadó megfizetésére kötelezte két egyenlő részletben. Indokolása szerint a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) alapján az Önkormányzat képviselő testülete a helyi adókról szóló 28/2021. (XI. 15.) önkormányzati rendelettel módosított 10/2010. (V. 27.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Önk.r.) 8. § a)–b) pontjai alapján a telekadó mértéke 2023. adóévtől kezdődően belterületi telekre vonatkozóan 333 Ft/m²/év, külterületi telekre 232 Ft/m²/év.
[5] Az alperes határozatával az elsőfokú határozatot – kiegészített jogi indokolással – helybenhagyta.
[6] Megállapította, hogy a kerületben telekalakítási, illetőleg építési tilalom nincs elrendelve, a Htv. 19. § c) pontja szerinti mentesség nem állapítható meg.
[7] Kifejtette, az önkormányzat hat adómértéket alkalmazott, az adómérték meghatározása során figyelemmel volt az adózók teherviselési képességeire, azonban minden egyes adózóra nézve eltérő adómértéket nem lehet megállapítani, az Önk.r.-ben meghatározott adómértéket kell alkalmaznia, egyedi mérlegelésre méltányossági eljárás keretében kerülhet sor.
A felperes keresete, alperes védirata
[8] A felperes keresettel támadta az alperes határozatát, kérve annak – az elsőfokú határozatra is kiterjedő – hatályon kívül helyezését, indítványozta a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 144. §-a alapján az Önk.r. más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárás kezdeményezését. Az alperes eljárása és határozata sérti a Htv. 19. § c) pontját – nem vette figyelembe, hogy az Ingatlan építési tilalom alatt áll –, az Önk.r. 8. § d) pontját. Vitatta a telekadó összegét is, mivel az Önk.r. szabályai ellentétben állnak a Htv. 7. § g) pontjában foglaltakkal.
[9] Álláspontja szerint a HÉSZ 104. § (4) bekezdése, az Ingatlan Ek/2 jelű építési övezetbe tartozása önmagában építési tilalmat jelent, az övezeti besorolás alapján az Ingatlan több mint 50%-a 0%-os beépítettségű, mivel azon semmilyen építmény nem helyezhető el. Kifejtette azt, hogy az önkormányzat elmulasztotta az Ingatlan tulajdoni lapjára az építési tilalmat bejegyezteti, és ez a terhére nem értékelhető.
[10] Hivatkozott az Önk.r. 8. § a) pontjának diszkriminatív és konfiskáló jellegére.
[11] Az alperes védiratában a kereset elutasítását kérte a határozatában foglalt indokok fenntartásával.
[12] Az elsőfokú bíróság végzésével az alperesi érdekelt perbelépését az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében megengedte. Az alperesi érdekelt védiratot nem terjesztett elő.
Az elsőfokú ítélet
[13] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította.
[14] Indokolása szerint az Ingatlan a Htv. 2. §-a, 17. §-a és az 52. § 16. pontja alapján megfelel a telek fogalmának, épülettel be nem épített földterület, nem esik a Htv. 52. § 16. pontjában felsorolt kivételek hatálya alá, így telekadó tárgyának minősül, a Htv. tárgyi hatálya alá tartozik. Utalt a Kúria Kfv.35.682/2018/4. számú ítéletének elvi tartalmára, megállapította, hogy a Htv. 19. § c) pontja szerinti adómentesség az 1997. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Étv) szabályozott építési tilalom esetén érvényesíthető, más jogszabály által meghatározott korlátozás miatt nem. Az Önk.r. 8. § d) pontjában foglalt mentesség a 0%-os beépíthetőségű övezetek telkeire vonatkozik, amit kiterjesztően értelmezni nem lehet. A telekadó a Htv. 17. §-a alapján a telket és nem az építési telket adóztatja, így a telek beépíthetőségének hiánya nem azonos az Étv. szerinti építési tilalommal.
[15] A telekadó konfiskáló jellegével összefüggésben utalt az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésére, XXX. cikk (1) bekezdésére, az Alkotmánybíróság 12/2023. (VII. 13.) AB és a 20/2021. (V. 27.) AB határozataira. Az Ingatlan 2023. évi forgalmi értékét a perben kirendelt ingatlanforgalmi szakértő szakvéleménye alapján 56 650 000 Ft-ban állapította meg. Rögzítette, hogy a 2023. évre kivetett 2 506 000 Ft összegű telekadó a forgalmi érték 2,26 %-a, mely az adó tárgyát képező vagyontömeghez képest nem tekinthető súlyosan aránytalannak, nem minősül konfiskáló jellegűnek, így a Kúria Önkormányzati Tanácsa megkeresésére irányuló felperesi indítvány teljesítését mellőzte.
[18] Az elsőfokú bíróság szerint az Önk.r. 8 § a)–g) pontjaiban a telekadó mértékének meghatározása, a törvénynek megfelelően kellően differenciált, hat féle telekadó mértéket írt elő attól függően, hogy belterületi vagy külterületi az ingatlan [Önk.r. 8. § a) és b) pontok], illetve az Önk.r. 8. § d)–g) pontjaiban definiált, különböző jellemzőkkel bír.
[19] A felperes indítványára az alperesi érdekelttől beszerzett adatok alapján megállapította, hogy összesen 32 ingatlanra vetettek ki adót az Önk.r. 8. § d) pontja szerint, így nem bizonyított az a felperesi hivatkozás, hogy az alperesi érdekelt kizárólag rá vonatkozóan állapított volna meg adómértéket.
[20] A diszkrimináció tilalmával kapcsolatban kiemelte, hogy az Önk.r. 8. § a)–g) pontjaiban definiált egyes adózói körök között objektív tényeken nyugvó különbség áll fenn, a telekadó fizetésére köteles adóalanyok nem alkotnak homogén csoportot, így az azonos helyzetben lévők által alkotott körön belüli diszkrimináció nem merült fel. Hangsúlyozta, hogy az adó mértéket nem teszi önmagában törvénysértővé az a tény, hogy az érintett adóköteles területekre kivetett telekadót kis számú adóalany köteles megfizetni.
A felülvizsgálati kérelem, ellenkérelem
[21] A felperes felülvizsgálati kérelme 1. pontjában a jogerős ítéletnek elsődlegesen a megváltoztatását, alperes határozatának – az elsőfokú határozatra is kiterjedő – megsemmisítését, az elsőfokú adóhatóság új eljárás lefolytatására kötelezését; másodlagosan a hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság másik tanácsa új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte.
[22] A felülvizsgálati kérelem 2. pont 2.1. pontban az építési tilalommal összefüggésben változatlanul fenntartotta a keresetlevelében, perbeli nyilatkozataiban előadottakat. Megítélése szerint a jogerős ítélet sérti a Htv. 19. § c) pontját, az Étv. 20. §-át, az ingatlannyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 17. § (16) bekezdését, az Önk.r. 8. § d) pontját, a Kp. 2. § (4) bekezdését, 78. § (2) bekezdését. Hangsúlyozta, hogy az elsőfokú ítéletben foglaltakkal szemben már a keresetlevelében hivatkozott arra, hogy az önkormányzati rendelet az Ingatlanra építési tilalmat rendelt el. Az, hogy az Ingatlan tulajdoni lapján nincs bejegyezve építési tilalom, még nem jelenti, hogy ne rendelték volna el. Ezt a körülményt vizsgálni kellett volna, de elmaradt.
[23] A 2.2. pontban vitatta az Ingatlan telek-fogalom hatálya alá tartozását, melyet az elsőfokú bíróság tévesen és jogsértően minősített jogkérdésnek. Utalt az országos településrendezési és építési követelményekről megalkotott 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 1. számú mellékletének 30. pontjára, az építési telek fogalmi meghatározására. Hangsúlyozta, hogy az Ingatlan nem felel meg a telek fogalmának, nem lehet telekadó tárgya, mivel az a HÉSZ előírásai alapján nem beépíthető.
[24] A 2.3. pontban a telekadó diszkriminatív és konfliskáló jellegével összefüggésben megjelölte a Htv. 7. § g) pontját, a Kúria Köf.5.015/2016/17. számú határozata [15] bekezdését. Megítélése szerint az alperesi érdekelt az adómérték differenciálásának hiányával, az adókedvezmények szűk körben biztosításával, minden egyéb adókedvezmény nélkülözésével csak formálisan tett eleget a Htv. 7. §-ában meghatározott követelményeknek.
[26] A 2.4. pontban kifejtette, az alperes eljárása sérti az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 62. §-át, nem tett eleget tényállás tisztázási kötelezettségének, nem vette figyelembe, hogy az Ingatlan 11 000 m2 területére vezetékjog van bejegyezve, ez a terület az Ingatlanon belül nem minősül telekadó tárgyának, nem képezheti telekadó alapját.
[27] A 2.5. pontban a szakértői vélemény megalapozatlanságát állította, azt, hogy észrevételei, indítványa ellenére az elsőfokú bíróság jogsértő döntést hozott akkor, amikor a szakvéleményt aggálytalanul ítélkezése alapjául elfogadta.
[29] Az alperesi érdekelt a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[31] A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
[37] A Htv. preambuluma szerint hazánkban a demokratikus választással létrejöttek az önszervező helyi hatalomgyakorlás szervezeti kereteit megteremtő önkormányzatok. A települési önkormányzatok alapvető feladata – a közhatalom helyi közügyekben való gyakorlása mellett – a helyi közszolgáltatások biztosítása. A gazdasági önállósulás egyik eszköze a helyi adók rendszere. Ez a települési önkormányzat számára lehetőséget teremt a helyi szuverén adóztatási jog gyakorlására, s ezzel együtt a helyi adópolitika kialakítására.
[38] A Htv. határozza meg az önkormányzatok számára azokat a kereteket, amelyeknek megfelelően megalkotott önkormányzati rendeletekkel adóztatási tevékenységet végezhetnek. A Htv. 2. §-a alapján az önkormányzat adómegállapítási joga az e törvényben meghatározott adóalanyokra és adótárgyakra terjed ki.
[39] Az Alkotmánybíróság a 20/2021. (V. 27.) AB határozata [48] bekezdésében kifejtette: „A telekadó tárgya a teleknek minősülő földterület. A telekadó vagyonadó, ami a vagyoni viszonyokkal arányban álló közteherviselés megvalósítására hivatott. Az adóztatott vagyon értékével, azaz az adóalany teherbíró képességével arányban álló közteherviselés az Alaptörvény XXX. cikk (1) bekezdése részét képezi a jövedelmi helyzet és a gazdaságban való részvétel mellett.”
[42] Az adó tárgya a Htv. 17. §-a szerint az önkormányzat illetékességi területén lévő telek. A Htv. 52. § 16. pontja az épülettel, épületrésszel be nem épített földterületként határozza meg a telek fogalmát, az a)–i) alpontokban sorolja fel, hogy mely földterületek nem tárgyai a telekadónak (pl. tanya, közút, vasúti pálya, erdő, mocsár).
[43] A felülvizsgálattal érintett belterületi, kivett, beépítetlen terület megjelölésű Ingatlan a Htv. fogalomrendszerében, mint az alperesi érdekelt illetékességi területén fekvő, beépítetlen földterület a telekadó tárgya, mivel nem sorolható a Htv. 52. § 16. pont a)–i) alpontjaiban megjelölt kivételek közé. Ezt a felperes sem vitatta.
[44] A felperes szerint az Ingatlant azért nem lehet telekadó tárgya, mert jelenlegi adottságai – termőfölddel feltöltése – folytán nem beépíthető. A felperes hivatkozásával szemben azonban a Htv. idézett rendelkezései alapján az adókötelezettségnek nem feltétele a beépíthetőség, a Htv. 17. § és az 52. § 16. pontjának együttes értelmezése alapján a be nem épített telek tartozik a Htv. tárgyi hatálya alá, mely feltételnek a felperes Ingatlana megfelel.
[45] A 11/2025. Jeh. a felperes által hivatkozott, Kfv.35.033/2023/5. számú BHGY-ben közzétett kúriai határozatra kimondta, hogy kötelező erejűként a továbbiakban nem hivatkozható. A Jogegységi Panasz Tanács döntése szerint: „a telekadó hatálya alá tartozás megítélésekor, hogy az ingatlan közútnak tekinthető-e nem függ a valóságos, aktuális helyzetétől, illetve a beépíthetőség vizsgálatától.” Ennek megfelelően a Kfv.35.033/2023/5. számú ítélet [18] bekezdésében foglalt elvi tartalom, mely szerint: „A beépíthetetlenség fizikai korlátja szempontjából a telek minősítés, ezáltal a telekadó hatálya alá tartozás megítélésekor az ingatlan valóságos és aktuális helyzetét kell vizsgálni és nem kizárólag azt, hogy a Htv. 52. § 16. pontjában meghatározott kivételek között felsorolásra került-e.” meghaladottá vált, nem alkalmazható függetlenül attól, hogy a vizsgált jogesetek „út” megjelölésű ingatlanokra vonatkozó telekadó fizetési kötelezettség jogszerűségét vizsgálták, azonban a „telek” fogalmi meghatározásának vizsgálatával a 11/2025. Jeh. általános érvényű, jelen ügyben is alkalmazható megállapításokat tartalmaz. Mindezek miatt a felülvizsgálati kérelem 2.2. pontjában foglaltakkal szemben az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy az Ingatlan mint telek a Htv. tárgyi hatálya alá tartozik.
[46] Az építési tilalom, az adómentesség kérdésével, a felperes felülvizsgálati kérelme 2.1. pontjában kifejtettekkel kapcsolatban a Kúria vizsgálta a Htv. 19. c) pontját, mely szerint mentes az adó alól az építési tilalom alatt álló telek adóköteles területének 50%-a. Az építési tilalom a Htv. 52. § 43. pontjában foglaltak szerint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény alapján elrendelt változtatási, telekalakítási, illetőleg építési tilalom.
[47] A Htv. 19. § c) pontja és a Htv. 52. § 43. pontjának együttes értelmezése alapján tehát az építési tilalom meghatározásához az Étv. 20. §-át kell alapul venni. Az (1) bekezdés a) pontja szerint az érintett területre változtatási tilalom rendelhető el a helyi építési szabályzat készítésének időszakára annak hatálybalépéséig, b) telekalakítási, illetve építési tilalom rendelhető el ba) a településrendezési feladatok megvalósítása, végrehajtása, továbbá a természeti, környezeti veszélyeztetettség megelőzése, bb) a természet-, illetve a környezet védelméről szóló törvényekben foglaltak érvényre juttatása érdekében.
[48] A telekalakítási és építési tilalom elrendeléséről szóló 24/2009. (IX. 30.) NFGM rendelet (a továbbiakban: NFGM r.) 1. § (2) bekezdés a) pontja szerint a tilalom elrendelése történhet a települési önkormányzat rendeletében, b) külön jogszabály alapján arra jogosult hatóság határozatában. Az NFGM r. az építési tilalomnál határozott idejű, határozatlan idejű és feltétel bekövetkezéséig tartó időbeli hatályt különböztet meg.
[49] A Kúria szerint az önkormányzati rendelettel elrendelt építési tilalom és a szintén önkormányzati rendelettel szabályozott HÉSZ két egymástól független önkormányzati rendelet, a HÉSZ-ben szabályozott építési korlátozás nem keverhető össze az Étv. szerinti építési tilalommal. Fontos, hogy vagy önkormányzati rendelet vagy az erre jogosult hatóság által hozott határozat tárgya legyen az építési tilalom elrendelése. A HÉSZ nem építési tilalom elrendeléséről rendelkezik, hanem a helyi építési szabályokról, függetlenül attól, hogy az övezeti besorolás miatt tartalmazhat építési korlátozást is. A Htv. 19. § c) pont és 52. § 43. pont értelmében csak az Étv. alapján elrendelt építési tilalom alatt álló földterület meghatározott része telekadó mentes. Az építési tilalom a Htv. rendszerében az adómentesség körében értékelhető, a telekadó tárgyi hatályát nem érinti.
[50] A Kúria Kfv.35.245/2020/5. számú ítélete [18] bekezdésében jelen eljárásra is irányadóan kimondta, hogy a rendezési tervben foglaltak alapján fennálló jogi beépíthetőségi korlátok nem felelnek meg a Htv.-ben nevesített, adómentességet eredményező jogi korlátra vonatkozó kritériumnak, csak az Étv. szerinti építési tilalom az, amely alapján a Htv. 19. § c) pontjában foglalt adómentességi ok megvalósulhat. Más jogszabályban, így például egy önkormányzati rendeletben meghatározott jogi korlát nem eredményezheti az ingatlan Htv. 19. § c) pontjában meghatározott részleges adómentességet.
[52] A Kúria a Kfv.35.254/2023/5. számú eseti döntése [33] bekezdésében megállapította, hogy a telekadó szempontjából a beépítettség korlátozása irreleváns, mivel a telekadó a beépítetlen telket terheli, ami a Htv. megfogalmazásában az épülettel, épületrésszel be nem épített földterület adótárgykénti meghatározásán alapul. A nem beépítettség a telekadó szempontjából nem kizáró körülmény. A [41]–[42] bekezdésekben foglaltak szerint a rendezési tervben fennálló jogi beépíthetőségi korlátok nem azonosak a Htv.-ben nevesített, adómentességet eredményező jogi korlátokkal.
[53] A felperes hivatkozásával szemben – figyelemmel az alperesi érdekelt nyilatkozatára, a Kúria ismertetett jogértelmezésére – a tulajdonában álló Ingatlanra építési tilalmat nem rendeltek el, a HÉSZ Ek/2 övezeti besorolása nem tekinthető építési tilalomnak, mely minden további bizonyítás és vizsgálat nélkül megállapítható volt.
[54] A felperes a felülvizsgálati kérelem 2.4. pontjában a tényállástisztázási kötelezettség megsértésére hivatkozott, arra, hogy az Ingatlan 11 000 m2-re a bejegyzett vezetékjog alapján nem tárgya a telekadónak, ennek megállapítására irányuló keresetét az elsőfokú bíróság nem merítette ki.
[55] A felperes keresetében az adóhatóság határozatának jogszerűségét támadta a telekadó jogalapja, összege és az Önk.r. 8. § a) pontjának diszkriminatív és konfiskáló jellege okán. A vezetékjoggal kapcsolatos előadás nem önálló kereset, csupán egy újabb érvre, jogsérelemre hivatkozás azért, hogy az Ingatlan egy része után miért nem kell telekadót fizetni. Mindezek okán a Kp. 85. § (1) bekezdésére, a kereset kimerítésének megsértésére hivatkozás nem alapos.
[56] A Kúria a felülvizsgálati kérelem alapján ítélete [42]–[45] bekezdéseiben vizsgálta a Htv. tárgyi hatályát. A felperes jogszabályi hivatkozással nem támasztotta alá, hogy az Ingatlan vezetékjoggal érintett 11 457 m2-re (az ingatlan 45,7%-a) után miért nem terheli telekadó fizetési kötelezettség. A Htv. 52. § 16. pont a)–i) alpontjai, a kivételek között a vezetékjog nem szerepel, ennek ellenkezőjét a felperes sem állította. A jogalkotó a nyomvonal jellegű létesítményekre és azok biztonsági övezetére nem állapított meg kivétel szabályt.
[60] A Kúria a periratok, a beszerzett szakértői vélemény és annak kiegészítései alapján megállapította, hogy az elsőfokú bíróság eljárása mindenben megfelel a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek, a felperes eljárási jogai nem sérültek. A szakvéleménnyel kapcsolatos előadása önmagában nem volt alkalmas arra, hogy a kirendelt szakértő szakvéleményének aggályosságát alátámassza, ezért az elsőfokú bíróság a felperes további bizonyítási indítványát jogszerűen utasította el.
[63] A felperes a felülvizsgálati kérelem 2.3. pontja alapján az Önk.r. 8. § d) pontjának diszkriminatív, konfiskáló jellegére hivatkozott. A jogerős ítélet [61]–[71] bekezdésekben az Önk.r. 8. § d) pontját, a telekadó konfiskáló jellegét, a [98]–[108] bekezdésekben az Önk.r. 8. §-ának a kellő differenciáltságát részletesen vizsgálta.
[65] A Kúria Köf.5003/2020/3. [25] bekezdésében hangsúlyozta, hogy az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközését állító indítványban nem elegendő idézni a felperes önkormányzati rendelet törvényellenességét alátámasztó érveit, mert az indítványnak a bíró belső meggyőződését kell tükröznie. A bírónak az előtte fekvő ügyben, az alkalmazandó jog tekintetében kell állítania az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközését.
[66] Az elsőfokú bíróság a jogerős ítélet [71] bekezdésben rögzítette, hogy a Kúria Önkormányzati Tanácsa megkeresésére irányuló felperesi indítványt mellőzte, mert a kirendelt szakértő által megállapított forgalmi értékhez (56 650 000 Ft) viszonyított telekadó mérték (2 506 600 Ft) nem súlyosan aránytalan, nem konfiskáló. Döntését az Alkotmánybíróság 20/2021. (V. 27.) AB és a 3233/2021. (VI. 4.) AB határozataira, a Kúria irányadó joggyakorlatára (Köf.5.081/2012/4., Köf.5.045/2013/6., Köf.5.038/2015/4., Köf.5.024/2016/5., 5.013/20174., 5.034/2018/4., Köf.5.004/2021/3.) alapította. A felperes konkrét hivatkozásokkal, az adott ügyre, az érintett Ingatlanra vonatkozó adatokkal nem támasztotta alá, hogy az elsőfokú bíróságnak miért kellett volna az Önkormányzati tanácshoz fordulnia. Azt sem fejtette ki, hogy a jogerős ítélet az általa megjelölt kúria döntésekkel miért ellentétes.
[67] Az elsőfokú bíróság az Önk.r. diszkriminatív jellege kapcsán a jogerős ítélet [103]–[108] bekezdéseiben levezette, hogy az Önk.r. 8. § a)–g) pontjaiban a telekadó a törvénynek megfelelően differenciált, a döntése jogi indokait, a figyelembe vett, értékelt körülményeket ismertette. Idézte a Kúria Önkormányzati Tanácsa Köf.5.004/2021/3. számú döntésében foglaltakat, mely szerint az adómértéket önmagában nem teszi törvénysértővé az a tény, hogy az érintett adóköteles területekre kivetett telekadót kis számú jogalany köteles megfizetni.
[68] Az Önk.r. 8. § d) pontja szerint az adó mértéke a telek négyzetméterben számított területe után, azon telek után, mely területének több, mint 50%-a a településrendezési eszköz szerint 0%-os beépítettségű, Ev/1, Ev/2, Ev/3, Ev/4 és Ek/2 övezetbe tartozik 100 Ft/m²/év.
[69] Az Önk.r. idézett szakaszából megállapíthatóan a telekadó mértéke öt különböző övezeti besorolású ingatlanokat, így a felperes Ek/2 besorolású Ingatlanát is egyformán érinti, ugyanaz az adómérték terheli. A felperes felülvizsgálati kérelmében nem fejtette ki, hogy az egyedülikénti Ek/2 övezeti besorolás miért indokolna adómentességet eredményező egyedi elbírálást.
[71] Mindezek folytán a Kúria az elsőfokú bíróság jogszerű, az eljárási jogi és az anyagi jogi jogszabályok alkalmazásával meghozott döntését helyes indokai alapján a Kp. 121. § (2) bekezdésében foglaltak szerint hatályában fenntartotta.
(Kúria Kfv.VI. 35.015/2026/3.)