Keresés

I. A bíróságok a Kp. 20. § (4) bekezdésében meghatározott feladatukat az Alaptörvény P) cikk (1) bekezdése szerinti kötelezettségük teljesítése körében különösen akként teljesítik, hogy a jövő nemzedékek érdekeit közvetlenül érintő eljárásban az alapvető jogok biztosát hivatalból értesítik a perbelépés lehetőségéről. 

A Földforgalmi törvény 21. § (5) bekezdésében kötelezően előírt, a Pp. 325. § (1) bekezdés b) pontjában szabályozott teljes bizonyító erejű magánokirat alakisági feltételei közül a név és lakcím olvashatóságának megítélése – annak kétségessége esetén – az elfogadó jognyilatkozat valamennyi és eredeti példánya jogalkalmazó általi vizsgálatát indokolja. 

Az Art. XXV. fejezetében szabályozott fizetési kedvezményekhez kapcsolódó fellebbezés esetén az adóhatóság nem fizetési kötelezettséget állapít meg, hanem az egyébként előírt fizetési kötelezettségtől való eltérés engedélyezéséről határoz, ezért a fellebbezési illetéket az Itv. 29. § (2) bekezdés második fordulata alapján kell megállapítani [1990. évi XCIII. törvény (Itv.); 2017. évi CL. törvény (Art.) 198. §, 201.§].

A helyi védelem alá helyezés településképi tárgykörben lefolytatott önkormányzati rendeletalkotási eljárás, amelynek célja az építészeti érték védelmének biztosítása, míg a településképi véleményezési eljárás a településkép védelmét szolgálja [314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (Korm.rend.) 23/B. § (1) bek.].

A bíróságnak hivatalból kell vizsgálnia, hogy a pert a jogszabályban erre feljogosított személy indította-e. Perindítási jogosultság hiánya esetén a bíróságnak a keresetlevelet vissza kell utasítania [2017. évi I. törvény (Kp.) 48. § (1) bek. c) pont; 2009. évi CXV. törvény (Evectv.) 19. § (1) bek.].

A közigazgatási perben a kereseti kérelem nem általában vonatkozik a közigazgatási tevékenység jogszerűségének vizsgálatára, a keresetet nem lehet a határozat megváltoztatásának vagy hatályon kívül helyezésének kérelmezésére szűkíteni. A felülvizsgálat kereteit a felperes által a keresetében megjelölt jogsérelem jelöli ki [2017. évi I. törvény (Kp.) 43. § (1) bek., 37. § (3) bek.].

I. Ha az elsőfokú bíróság észleli, hogy a közigazgatási szerv a közigazgatási tevékenységet téves formában valósította meg, akkor a téves döntési forma tényét végzésben meg kell állapítania, majd e végzés jogerőre emelkedését követően szükség szerint intézkedni kell a döntés tartalmához igazodó tanácsösszetétel és a megfelelő pertípusra áttérés iránt. 

A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását kezdeményező jogorvoslati kérelemben önmagában nem elegendő a jogsértőnek állított magatartás leírása, ahhoz a jogorvoslati kérelmet előterjesztő félnek a megsértett jogszabályhelyet is társítania kell. A kérelem tartalom szerinti elbírálásának kötelezettségére hivatkozással a közbeszerzési jogorvoslati kérelem tartalmi hiányosságait a Közbeszerzési Döntőbizottság jogszerűen nem pótolhatja [2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) 2. § (1), (3) bek., 3. § 16. pont, 105. § (2) bek. c) pont, 104. § (3) bek., 149. § (1) bek. d) pont; 2016. évi CL.

I. A hatósági ellenőrzés lefolytatására az Étv. 46. § (4) bekezdésében és a 48/A. § (5) bekezdésében előírt 60 napos határidő akkor megtartott, ha az építésfelügyeleti hatóság annak lezárásaként, amennyiben szabálytalanságot tár fel, haladéktalanul intézkedik az eljárás megindítása iránt.
II. Bontást elrendelő határozat csak építésrendészeti eljárásban hozható. 

Amennyiben a bíróság által megállapított egészségi állapot az alperes határozatában foglaltaktól eltérő mértékű, a bíróság nem írhatja elő a közigazgatási szervnek, hogy a megismételt eljárásban milyen minősítési kategória alapul vételével döntsön a megváltozott munkaképességű személy ellátásáról. A perben megállapított egészségi állapothoz tartozó komplex minősítés elvégzése az alperes feladata [2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) 2. § (1) bek., 3. § (1) bek.; 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet (NEFMI rendelet) 3. § (1)–(2) bek. b) pont; 2017. évi I.