Keresés

I. Amennyiben a jogutód a zálogjog megszerzésekor legalább az alapul szolgáló jogviszony létéről – arról, hogy az önálló zálogjogot valamely más szerződés, például kölcsönszerződés biztosítékául alapították – tudott, elvárható tőle, hogy tájékozódjon az alapügylet tartalmáról.

I. Ingatlanra kötött bérleti szerződés alapján a bérlemény birtokbavételével és abban a bérlő ingóságainak elhelyezésével megalapítottnak minősül a bérbeadó törvényes zálogjoga a bérlő ingatlanba bevitt vagyontárgyain.
II. Nem a zálogjog megalapításának és létrejöttének, hanem a zálogjogból fakadó kielégítési jog gyakorlásának a feltétele, hogy a bérlő elmulassza az esedékessé vált fizetési kötelezettségének teljesítését és hátraléka keletkezzen [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:337. § (1) és (3) bek.; 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 49/D. § (1) bek.].

I. Az árfolyamrés a különnemű – a kölcsön folyósítására a vételi, a törlesztésre pedig az eladási – árfolyamok alkalmazását előíró szerződéses feltétel, az árfolyamkockázat pedig a kirovó pénznem (deviza) és a lerovó pénznem (forint) eltéréséből adódó szükségképpeni és automatikus következmény, a devizaalapú kölcsönszerződések jellegéből következik.

A felszámoló intézkedése a hitelezői igény besorolásáról kifogással támadható. A kifogás benyújtására biztosított határidőt az írásbeli visszaigazolás átvétele abban az esetben is megnyitja, ha a felszámoló egyben jelzi azt is, hogy a később előtte ismertté váló adatok birtokában jogosult a korábbi besorolást módosítani [1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 51. § (1) és (3) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

I. A békéltető testület hatáskörébe tartozó fogyasztói jogvitának minősül a víziközmű-szolgáltatásra létrejött közszolgáltatási szerződés teljesítésével kapcsolatos vitás ügyben a felhasználónak az a kártérítés iránti igénye, amely a részére szolgáltatást nyújtó vállalkozás üzemeltetésében álló és az ivóvízszolgáltatás nyújtásához elengedhetetlen ivóvíz-bekötővezetéken bekövetkezett káreseményből ered [1997. évi CLV. törvény (Fgytv.) 2. § s) pont, 18. § (1) bek.; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:146. §.]

I. Csatlakozó felülvizsgálati kérelem akkor terjeszthető elő és vizsgálható érdemben, ha a fél maga is jogosult lett volna a támadott körben felülvizsgálatot kérni.

A csődeljárásban a vagyonfelügyelő besorolási intézkedésével szemben a hitelező által kezdeményezett kifogásolási eljárásban az adós félként való részvételét az adós vagyonával szemben bejelentett követelés besorolása, tárgya, nem alapozza meg. Ez ugyanis természete és rendeltetése folytán magából a csődeljárásból következik, nem a vizsgált kifogásolási eljárás velejárója.

I. Amennyiben az eljárás megszüntetésének oka már az elsőfokú eljárás alatt fennállt, de arról az elsőfokú bíróság nem döntött, vagy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság döntését felülbírálva az elsőfokú határozatot hatályon kívül helyezi és megszünteti az eljárást, e végzés ellen nincs helye fellebbezésnek, az felülvizsgálati kérelemmel támadható [2016. évi CXXX. törvény 379. §, 240. §].

I. A fizetésképtelenségi eljárásban a csődjogi értelemben vett esedékesség fogalma eltér a polgári jogi fogalomtól, ezért az adós fizetésképtelenségét a szerződésen alapuló lejárt tartozás ténye önmagában nem alapozza meg [1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 27. § (3) bek.].

I. Nem sérti a Ptk. 3:65. § (2) bekezdésében foglalt kógens rendelkezést, ha a Civil tv. 4. § (1) és (3) bekezdése szerint nem természetes személyek, hanem tagsággal bíró szervezetek tagságával működő egyesületek által létrehozott szövetség a tagjai számára előírt tagdíj mértékét a tagok között – kivétel nélkül – azonos tartalommal, egyben egységes és olyan átlátható szempont mellett határozza meg, amely természeténél fogva megfelel a szövetség és egyben a tagegyesületek jellegének, működésének. Ilyennek minősül a szövetség tagegyesületei alapján figyelembe vett taglétszám.