Keresés

I. Az üzletrészét kívülálló személyre átruházó tag mindaddig gyakorolhatja a gazdasági társaságban a tagsági jogait, amíg az üzletrész új jogosultja nem teszi meg a bejelentését a társaság felé a Ptk. 3:168. § (2) bekezdésének megfelelően [2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:35. §, 3:169. § (2) bek.; 2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) 10/A. § (1)–(2) bek.]. 
II. Nincs helye megismételt taggyűlés tartásának, ha a szabályszerű meghívó szerinti eredeti időpontban és helyszínen a tagok megjelentek, a taggyűlés határozatképes volt [Ptk. 3:191. §].

I. A 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet alkalmazásában szabálytalanságnak minősül, ha a kedvezményezett az uniós jog, valamint a nemzeti jogszabályok előírásait és a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeit bármilyen módon megsérti, és ez azt eredményezi, hogy Magyarország pénzügyi érdekei sérülnek, illetve sérülhetnek. 

I. Nincs akadálya az eredeti állapot helyreállításának akkor, ha az egyik fél az érvénytelen szerződés alapján az eredetileg irreverzibilis szolgáltatást egyáltalán nem nyújtotta, és a másik fél az általa teljesített pénzszolgáltatás visszatérítését kéri. 

A Pp. általános rendelkezései között szabályozott ideiglenes intézkedéshez képest a TSzSz. tv. 5/A. alcímében szabályozott, a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére alapított perben előterjeszthető ideiglenes intézkedés sajátos (sui generis) ideiglenes intézkedésnek minősül [2013. évi XXXIV. törvény (TSzSz tv.) 8/D. § (1) bek., 8/H. §; 2017. évi LX. törvény (Vbt.) 10. §, 28. §; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 108. §].

I. A Cstv. 33/A. § (1) bekezdés második fordulata alapján akkor állapítható meg a vezető tisztségviselő felelőssége, ha a társaság fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetében a hitelezők érdekeit figyelmen kívül hagyva vezetői intézkedésével vagy mulasztásával a vagyoncsökkenésen kívüli, más okból hiúsíthatja meg a hitelezői igények kielégítését.

A régi Ptk. hatálya alatt kötött szerződés csak a Ptk. szabályainak ismeretében megtett jognyilatkozattal helyezhető a Ptk. hatálya alá. A felek erre irányuló megállapodásának egyértelműnek, minden kétséget kizárónak kell lennie. Az általánosság szintjén mozgó olyan szerződéses kikötés, amely szerint a Ptk. fogalma alatt a felek a mindenkori hatályos jogszabályokat értik, nem tekinthető a Ptké. 50. § (2) bekezdése szerinti megállapodásnak [2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) 1. §, 50. § (1)–(2) bek.].

Befektetési vállalkozás adós felszámolási eljárásában kizárja az ügyfélvagyon kiadásával kapcsolatos felszámolói intézkedésnek az azonos ténybeli alapon újabb kifogás útján történő támadását a korábban már előterjesztett kifogás elbírálásának anyagi jogerőhatása [1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 6. § (3) bek.; 1952. évi III. törvény (régi Pp. 229. §, 130. § (1) bek. d) pont, 157. § a) pont; 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 136. §].

A Ptk. a biztosító megtérítési igényét a régi Ptk.-tól eltérő dogmatikai alapra helyezte, az nem törvényi engedménynek, hanem harmadik személy részéről történt teljesítésnek minősül. A biztosító e jogcímen előterjesztett követelését ennek alapulvételével kell elbírálni [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:57. § (1) bek., 6:468. § (1) bek.; 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 558. § (1) bek.].

Nem vezet a régi Pp. 252. § (4) bekezdésének megsértéséhez, ha az eljárt bíróságok – a hatályon kívül helyező végzésben előírt eljárási cselekmények hiánytalan foganatosítását követően – érdemi döntésüket a megismételt eljárás eredményeként olyan, a korábbi elsőfokú határozat hatályon kívül helyezéséhez vezető okoktól különböző, de az ügyben releváns kérdés vizsgálatával alakítják ki, amelynek jelentősége és vizsgálata nem merült fel a hatályon kívül helyezést megelőző eljárási szakaszokban [1952. évi III. törvény (régi Pp.) 252. § (2), (4) bek., 3. § (2) bek., 213.

I. A felszámoló által elkészített közbenső mérlegben foglaltakkal szemben kétféle jogvédelmi eszköz nem vehető igénybe: a közbenső mérleggel kapcsolatban a hitelezőket az észrevételezés joga illeti meg, azzal szemben kifogás előterjesztésének nincs helye.