Keresés

Polgári Kollégium Gazdasági Szakág határozatai

I. A beleegyezéstől vagy jóváhagyástól függő szerződést szabályozó Ptk. rendelkezések nem teszik lehetővé, hogy a semmisséghez hasonlóan a szerződés hatálytalanságára is peres előzmények nélkül lehessen hivatkozni. A hatálytalanság megállapításához ezért külön eljárásra van szükség; azt a bíróság hivatalból nem észleli [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:96. §, 6:118. § (2) bek., 6:119. §]. 

2025/05. szám

I. A felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem érdemi vizsgálat nélküli visszautasításának a Cstv. 25. § (1) bekezdésében nevesített esetei körében nem értelmezhető az eljárás bármely szakaszában alkalmazható pergátló körülményként az a visszautasítási ok, amely szerint a bíróság érdemi vizsgálat nélkül utasítja vissza a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontjára alapított kérelmet, ha a bírósághoz érkezése időpontjáig nem történt meg az adós írásbeli felszólítása, vagy az nem tartalmazza a Cstv. 27. § (3) bekezdése szerinti tartalmi

2025/05. szám

I. Az ingatlan forgalmi értéke az a becsült összeg, amelyért valós piaci környezetben, azaz megfelelő marketingtevékenységet követő független tranzakció keretében – ahol a felek kényszer nélkül járnak el – az adott ingatlan elkelhetne, arra eladási és vételi szándék (készség) mutatkozik; másképpen megfogalmazva: a forgalmi érték az ingatlan szabad forgalmú eladása esetén kapható vételárat jelenti. 

2025/05. szám

I. A szerződés önmagában amiatt, mert annak biztosítására a felek túlzott mértékű kötbért kötöttek ki, nem nyilvánítható a jóerkölcsbe ütközés okán érvénytelennek. 
II. Egy olyan jogügylet, amely a haszonszerzéshez a társaság tagja részéről is igényel befektetést, ezen elvárás miatt nem minősül nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközőnek [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:96. §, 6:108. § (2) bek., 6:188. §].

2025/05. szám

I. A tőkealap-kezelését végző gazdasági társaságban fennálló üzletrész-, illetve részvénytulajdon mint társaságbeli részesedés a tőkealapban fennálló részesedésként értékelhető.

2025/05. szám

I. Amennyiben a másodfokú bíróság a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására irányuló kérelmet több okból is alaptalannak ítéli és ezért elutasítja, a felülvizsgálatot kérő kérelmezőnek ahhoz, hogy a jogerős végzés jogszabálysértő jellegét kimutassa, a támadott határozat valamennyi – a végzés szerint a kérelmet megalapozatlanná tevő – indokát cáfolnia kell. 

2025/05. szám

Civil szervezet elleni törvényességi felügyeleti eljárásban a bizonyítási eszközök igénybevétele szűk körben, kizárólag az okiratokra terjedően megengedett.

2025/05. szám

I. A túlterjeszkedés tilalma azt jelenti, hogy a bíróság döntése nem csak a kereseti kérelmen, de az ellenkérelmen sem terjedhet túl. Ennek helyes értelmezése szerint a bíróság a döntését nem alapíthatja a fél által a perben nem érvényesített jogra akkor sem, ha a perben tett tényállítások – valóságuk esetén – egyébként e jogot megalapítanák.

2025/05. szám

I. A perköltségnek nem egymásnak megfeleltethető és nem azonos szempont szerinti jellemzői a szükségesség – és az abból következő átháríthatóság –, valamint az arányosság, amelynek vizsgálatával az ügyvédi munkadíj (egyedül) mérsékelhető. A költségek szükségképpeni felmerülésének vizsgálatával azok átháríthatósága, vagyis perköltségkénti minősítése dől el [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 80. §].

2025/05. szám

I. A hitelezőnek a Cstv. 40. § (1) bekezdésén alapuló megtámadási joga gyakorlásához hitelezői minőségének a per folyamán végig fenn kell állnia. Ha a hitelezőnek az adóssal szembeni követelése a per folyamán csökken, de teljes egészében nem szűnik meg, a per tartama alatt engedményezés útján megszerzett követelés révén is fennmarad a megtámadáshoz fűződő joga abban az esetben, ha a saját eredeti követelése az engedményezést, annak bírósághoz való bejelentését követően teljes egészében meg is szűnik. 

2025/05. szám