Keresés

I. Megfelelő az árfolyamkockázatra vonatkozó tájékoztatás akkor, ha az amellett, hogy tájékoztatja a fogyasztót arról, hogy mit jelent az árfolyamkockázat, elmagyarázza annak mechanizmusát (mibenlétét), annak a fogyasztó fizetési kötelezettségére gyakorolt hatását. Világos és érthető módon felhívja a figyelmet arra is, hogy az árfolyam fogyasztó szempontjából kedvezőtlen változásának reális esélye van, ami akár jelentősen megemelheti a fizetési kötelezettségeit (azaz gazdaságilag jelentősen kedvezőtlen helyzetbe hozza) [1959. évi IV. törvény (rPtk.) 209. § (1) bek; 1996.

I. Az 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 33/A. § (1) bekezdése szerinti megállapítási per soha nem eredményezheti a felszámolás alatt álló adós vagyonának növekedését. A megállapítási perben meghatározott összeg erejéig a felszámolási eljárás befejezése utáni marasztalási perben léphetnek fel a hitelezők ki nem egyenlített követelésük erejéig a vezető tisztségviselővel szemben. A 2006. évi V. törvény (Ctv.) 99. § (5) bekezdése szerinti per a felszámolási vagyon növekedését eredményezheti, és az így befolyt összeget a Cstv.

77. A felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelmet előterjesztő hitelező követelése vitatható anélkül, hogy a fizetési felhívásban megjelölt összeget az adós a levelében megemlítené. A hitelező követelése esedékességének érdemi kétségbe vonása elegendő ahhoz, hogy az adós vitatását – amennyiben az írásban, legkésőbb a hitelező fizetési felszólításának kézhezvételét megelőző napig történik, meg lehessen állapítani [1991. évi XLIX. tv. 27. § (2) bek. a) pont, (2c) bek., 27. § (3) bek.].

A fizetett éves szabadság eltérő kiadására vonatkozó kollektív szerződéses rendelkezés kereteit maga az Mt. 123. § (5) bekezdés c) pontja tartalmazza [A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 123. § (5) bek. c) pont, 135. § (2) bek. l) pont, 277. § (2) bek.]

Ha a munkáltató az előre beosztott pihenőnapra utóbb ügyeletet rendelt el, a kompenzációs pihenőnap kiadásával pótolható a „kiesett heti pihenőnap (pihenőidő)”. Ha azonban a munkáltató szombat, vasárnap vagy munkaszüneti napra eleve ügyeletet osztott be (azaz munkaidőt), az irányadó munkaidő-beosztás változatlansága esetén nem beszélhetünk „kiesett heti pihenőnap”-ról [Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény (Eütev.tv.) 13/B. § (2) bek.].

A munkaviszonyban álló szakszervezeti tisztségviselőt is terhelik a munkaviszonyból származó egyes kötelezettségek. Tisztségviselői tevékenysége körében is figyelemmel kell lennie a munkavállalótól elvárható követelményekre, illetve az őt munkavállalóként terhelő kötelezettségekre. E körben az Mt. 6–9. §-ában megfogalmazott általános magatartási követelmények esetében is irányadóak [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 6–9. §].

I. A Sztrájktv. rendelkezéseit figyelmen kívül hagyó munkabeszüntetés a foglalkoztatási jogviszonyokban nem minősülhet a véleménynyilvánítás jogszerű formájának, ezért annak munkáltatói figyelmeztetést követő alkalmazása megalapozhatja a jogviszony azonnali hatályú megszüntetését [a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 33/A. § (1) bek. a) pont]. 

I. A közalkalmazott pedagógus esetén az órarend által beosztott lyukas óra – előre meghatározott helyettesítési rend hiányában – beosztott munkaidőnek minősül, annak teljes tartama alatt a pedagógus helyettesítésre volt kötelezhető, így az nem minősül munkaidő beosztástól eltérő munkavégzésnek. 

A kollektív szerződés megkötését követően kollektívszerződés-kötési képességet szerző szakszervezet jogosult a kollektív szerződés-módosítást kezdeményezni és az erre vonatkozó tárgyaláson részt venni, azonban a szerződéskötő féli minőség és ennek részjogosítványaként a felmondás joga a módosítás megtörténtének, illetve az abban félként való részvétele bizonyítottságának hiányában nem illeti meg [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 276. § (8) bek.].

A megállapodás érvényességének megtámadásakor jogellenes fenyegetés vagy megtévesztés alatt a másik fél jogellenes magatartását vagy harmadik személy jogellenes magatartását kell érteni, ha erről a másik fél tudott vagy tudnia kellett. A megtámadással élő fél szubjektív érzete és annak időtartama önmagában nem minősül megtámadásra okot adó jogellenes fenyegetésnek, illetve kényszerhelyzet fennállásának [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 28. § (4), (7) bek.].