Keresés

A jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére okot adó lényeges eljárási szabálysértésnek minősül, ha a másodfokú bíróság a fél hiányos, nem kellően részletezett nyilatkozatai ellenére szükségtelennek tartja az anyagi pervezetést [2016.évi CXXX. törvény (Pp.) 237. § (1) és (2) bek., 369. § (4) bek., 370. § (4) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

I. A kockázatfeltáró nyilatkozat az egyedi szerződés mértékadó devizanemre vonatkozó kitételével és az üzletszabályzat hivatkozott pontjaival történő „együtt értelmezése” mellett sem elégíti ki azt az elvárt tartalmat, hogy kellő súllyal, átlátható módon felhívja a fogyasztó figyelmét arra, hogy az árfolyam számára kedvezőtlen változása akár jelentős is lehet, és annak esetleges bekövetkezése a gazdasági helyzetét súlyosan megnehezítheti.

I. A Brüsszel Ia. rendelet 17. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az olyan természetes személy, aki egy brókercéggel kötött, az árfolyam-különbözeti szerződésekhez hasonló szerződés alapján a forex (foreign exchange) nemzetközi devizapiacon ügyleteket hajt végre e brókercég közvetítésével, akkor minősül „fogyasztónak”, ha ez a szerződéskötés nem tartozik e személy szakmai tevékenységébe.

I. A fogyasztó jogosult kifejezni azt a szándékát, hogy nem kíván a fogyasztói szerződés valamely feltételének tisztességtelenségére hivatkozni. Joga van arra is, hogy lemondjon a szerződés teljes érvénytelenségének megállapításából eredő hátrányos következményekkel szemben őt megillető védelemről. Amennyiben azonban nem mond le a védelmi rendszer igénybevételéről és kéri a tisztességtelen szerződési feltétel következtében az érvénytelenség jogkövetkezményének a levonását, ennek módja, illetve tartalma meghatározása során nem a fogyasztó kinyilvánított akarata szerint kell eljárni.

A határidőn túl benyújtott hiánypótlás mint elkésetten teljesített perbeli cselekmény hatálytalan [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 149. § (1) bek., 74. § (4) bek.].

A határozat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes a Budapest Környéki Törvényszék 4. számú végzése ellen felülvizsgálati kérelmet és azzal egyidejűleg felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő, valamint 51 935 forint eljárási illetéket fizetett meg.

A közokirat teljes bizonyító erővel bizonyítja, hogy a kiállító a benne foglalt intézkedést megtette vagy határozatot a benne foglalt tartalommal meghozta; illetve a közokirattal tanúsított adatok és tények valóságát vagy a közokiratban foglalt nyilatkozat megtételét, annak idejét és módját. A bizonyítottságnak ez a három tárgyköre azonban nem kapcsolódik valamennyi közokirathoz. Azt a közokirat fajtája határozza meg, hogy a felsorolt bizonyítási tárgykörök közül melyeket bizonyítja teljes bizonyító erővel [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 323. § (3) bek. b) pont].

I. A kereskedelmi ügynöki tevékenység ellátására vonatkozó szerződésben a felek a régi Ptk. alapján is köthettek ki az ügynök javára jutalékot olyan szerződések után, amelyeket a megbízó az ügynök által korábban azonos jellegű ügylethez félként már megnyert személlyel kötött meg.   

A csődegyezség megkötésekor a kielégítés mértékének megítélésénél a jóhiszemű joggyakorlás követelményének teljesüléséhez nem kizárólag azt kell figyelembe venni, hogy az adós milyen százalékos arányban tesz javaslatot a kifizetésre. Mérlegelni kell a hitelezők egymáshoz viszonyított helyzetét, ideértve az azonos csoportba tartozó hitelezők kielégítésének alakulását, illetve azt is, hogy a kifizetésekre mikor kerül sor [1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 20. § (1a) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

A csődeljárás kezdő időpontjában fennálló követelések nyilvántartásba vételének szükséges és együttes feltétele, hogy a hitelező a csődeljárás kezdő időpontját követő 30 napon belül a követelését a vagyonfelügyelőnek és az adósnak is bejelentse, továbbá ugyanezen határidőn belül befizesse a nyilvántartásba vételi díjat. Nem elegendő a hitelezői igényt az előirt határidő alatt csak az adósnak vagy csak a vagyonfelügyelőnek bejelenteni, a Cstv. nem biztosít e körben választási lehetőséget a hitelezők részére [1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 10. § (2) bekezdés f) pont, 15.

Ha kereset a szerződés érvénytelenségére hivatkozással a teljesített szolgáltatás állított túlfizetése miatt az alperes marasztalására irányul, a pertárgy értéke a keresetben megjelölt marasztalási összeg. Az ítélet elleni fellebbezés esetén a jogorvoslati illeték alapja (a vitássá tett követelés) a felperes fellebbezésében fenntartott marasztalási igény.