A Ptk. a biztosító megtérítési igényét a régi Ptk.-tól eltérő dogmatikai alapra helyezte, az nem törvényi engedménynek, hanem harmadik személy részéről történt teljesítésnek minősül. A biztosító e jogcímen előterjesztett követelését ennek alapulvételével kell elbírálni [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:57. § (1) bek., 6:468. § (1) bek.; 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 558. § (1) bek.].
Keresés
Polgári Kollégium Gazdasági Szakág határozatai
Nem vezet a régi Pp. 252. § (4) bekezdésének megsértéséhez, ha az eljárt bíróságok – a hatályon kívül helyező végzésben előírt eljárási cselekmények hiánytalan foganatosítását követően – érdemi döntésüket a megismételt eljárás eredményeként olyan, a korábbi elsőfokú határozat hatályon kívül helyezéséhez vezető okoktól különböző, de az ügyben releváns kérdés vizsgálatával alakítják ki, amelynek jelentősége és vizsgálata nem merült fel a hatályon kívül helyezést megelőző eljárási szakaszokban [1952. évi III. törvény (régi Pp.) 252. § (2), (4) bek., 3. § (2) bek., 213.
I. A felszámoló által elkészített közbenső mérlegben foglaltakkal szemben kétféle jogvédelmi eszköz nem vehető igénybe: a közbenső mérleggel kapcsolatban a hitelezőket az észrevételezés joga illeti meg, azzal szemben kifogás előterjesztésének nincs helye.
A Cstv. és a Ptk. alapján érvényesített igények egymáshoz való viszonyát az jellemzi, hogy a szerződés jóerkölcsbe ütközése mint érvénytelenségi ok, nem szolgálhatja a szerződés más jogalapon elmulasztott megtámadásának a pótlását. Ezért amennyiben a felperes tényállítása a lényeget illetően megegyezik a Cstv. 40. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jogvesztő határidőn belül érvényesíthető önálló megtámadási kereset alapjául szolgáló okokkal, azok alapján az engedményezési szerződésnek a Ptk. 6:96.
I. A Cstv. 57. § (1) bekezdés h) pontjának a 2006. július 1-jei bevezetésétől érvényesülő szabályozási elve, hogy a kielégítési sorrend utolsó helyére tartozzanak azok a követelések, amelyek jogosultja a gazdálkodó szervezet tagja, vezető tisztségviselője vagy annak hozzátartozója, illetve az adós többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezet, vagy amelyek az adós ingyenes szerződései alapján állnak fenn.
I. A törvényességi felügyeleti eljárás egyik lehetséges, a törvényben kifejezetten elismert oka, ha az adott szervezet a működése során nem tartja be a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, illetve a létesítő okiratában foglaltakat. Helye van a kérelmezettel szemben a törvényességi felügyeleti eljárásnak, amennyiben a kérelmezett bármely szervének, akár egyetlen szervének eljárásával megvalósul a nem törvényes – akár jogszabályi rendelkezésbe, akár a létesítő okiratba ütköző – működés.
Látszólagos keresethalmazat esetén a felperes vagylagosan vagy eshetőlegesen több keresetet terjeszt elő, de ezek egyidejű létezése csak átmeneti jellegű, mert a felperes nem valamennyi keresetére kiterjedő ítéleti rendelkezést, hanem csupán keresetei egyikének megfelelő döntés meghozatalát kívánja. Eshetőleges kereset esetén ezért az elsődlegesen elbírálni kért kereset alaptalansága esetén vizsgálható csak a másodlagos, illetve a sorrendben hátrébb álló további kereset(ek) megalapozottsága. A sorrendiség egyben az érdemi döntés korlátját is jelenti a Pp. 342.
I. A felülvizsgálati kérelemben nem jelölhető meg olyan új jogszabálysértés, amelyre a fél korábban nem hivatkozott, és amelyre vonatkozóan a jogerős határozat döntést nem tartalmaz.
II. Ha a tag az ülés tartása nélküli határozathozatal kezdeményezése esetén az írásbeli szavazásra nyitva álló határidőn belül kinyilvánítja, hogy a kezdeményezés szerinti tárgykörben a döntéshozó szerv összehívását kéri, a legfőbb szerv ülésének összehívása nem mellőzhető.
Ha a felszámolási vagyon részét képező vagyontárgyat különböző jogosultak javára óvadék és jelzálogjog is terheli, az óvadék jogosultját kielégítési elsőbbség illeti meg a jelzálogjog jogosultjával szemben [1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 38. § (5) bek., 49/D. §, 54. § (1) bek., 57. § (1) bek. b) pont; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:123. §, 6:519. §; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 360. §]
I. A faktoring szerződés felszámolás alá került adósának a vele szerződéses viszonyban lévő kötelezettel szemben fennálló, a faktorra biztosítéki céllal átruházott követeléséből való kielégítés nem érvényesíthető a faktor által közvetlenül, helyette a felszámolási eljárásban a felszámoló által történhet meg [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:405. §; 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 4/A. §, 4/B. §].