Keresés

I. Ha a pénzkövetelés érvényesítése iránt a felszámolás kezdő időpontja előtt megindított per tartama alatt közzéteszik az alperes felszámolását elrendelő végzést, a magánjogi követelések közjogi úton történő érvényesítésének általános szabályait tartalmazó Pp.-t a fizetésképtelen adós hitelezőinek kielégítését szabályozó Cstv. szabályaival együttesen értelmezve kell alkalmazni. 

I. Az üvegházhatást okozó gázok közösségi kereskedelmi rendszerében meghatározott kibocsátási egységek forgalomképessége (átruházhatósága) időben és a személyi kört tekintve egyaránt korlátozott. A kibocsátási egység mint forgalomképes vagyoni értékű jog csak azt követően válik szabadon átruházhatóvá, hogy az állami vagyonból kiosztás vagy árverési értékesítés eredményeként kikerült [az Európai Parlament és a Tanács 2003.

I. A vitás szerződéses tartalom megállapításához figyelembe kell venni az eset összes körülményét, ide tartozóan a feleknek a szerződéskötést megelőző tárgyalásait, a szerződés megkötésekor vagy utóbb tett nyilatkozatait, ráutaló magatartását. Releváns körülmény a szerződés tartalmának feltárásához a feleknek a szerződéssel ténylegesen elérni kívánt célja és a szerződéses szolgáltatások rendeltetése. 

Téves banki átutalás esetén az átutalót nem vezeti a pénzösszeg feletti tulajdonjog átruházására irányuló szándék. Ebből következően a bankszámla tulajdonosa nem szerez tulajdonjogot a pénzösszeg felett. Aki pedig a bankszámla tulajdonosával szembeni követelése kielégítésére a tévesen átutalt összeghez inkasszó útján hozzájut, jogalap nélkül gazdagodik az átutaló terhére [2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:40. §, 6:579. § (1) bek.].

I. A felülvizsgálati kérelemben önmagában a megsértett anyagi jogszabály megjelölése a bizonyítás eredményének mérlegeléséről rendelkező jogszabály [Pp. 279. § (1) bekezdés] megjelölésének és a hozzá kapcsolódó adekvát indokolás előadásának hiányában kizárja annak vizsgálatát, hogy a tényállás megállapítása során a másodfokú bíróság bizonyítás eredményének mérlegelésére nyilvánvalóan helytelen, okszerűtlen következtetése vezetett-e [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 413. § (1) bek., 423. §]. 

I. Ha a változásbejegyzési kérelem a gazdasági társaság legfőbb szervének határozatán alapul, a cégbíróságnak a cégeljárás keretei között a legfőbb szerv határozatának okiratokból megállapítható jogszerűségét is vizsgálnia kell, ezért ennek vizsgálatára a bíróság is jogosult a változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezésére irányuló kontrollperben [2006. évi V. törvény (Ctv.). 27. § (2) bek. a)–c) pont, 33. § (1) bek., 46. §, 50. § (1)–(2) bek., 65. §, 66. § (3) bek.]. 

Amennyiben a jogosult elmulasztotta a Cstv. 40. §-ában előírt keresetindítási határidőt, nem használhatja a Ptk. szabályait arra, hogy a mulasztása jogkövetkezményeit elhárítsa. Ebből következően, ha a Cstv. 40. §-a szerinti keresetet elő lehetett volna terjeszteni az alapul szolgáló tényállás alapján, de az arra jogosult azt elmulasztotta, a Ptk.-ra történő hivatkozással előterjesztett keresete csak akkor alapos, ha a Cstv. 40. § (1) bekezdésében megfogalmazott törvényi tényállástól eltérő, más releváns tényeken alapuló többlettényállás áll fenn, és azt bizonyítja.

I. Árleszállítás (díjleszállítás) esetén a jogosultat csak a leszállított tőkekövetelés után számítható késedelmi kamat illeti meg. Az árleszállítás (díjleszállítás) a tőkekövetelés összegét csökkenti. Ezért nem lehetséges a leszállított összegnek a teljes követelés érvényesített költségében és kamatában való elszámolása [2013. évi V. törvény (Ptk.) 5.139. §, 6:46. §]. 

I. Azokat a tényeket, amelyekből a szerződésszegés szándékosságára lehet következtetni – a bizonyítás bizonyítási érdekből következő általános szabálya alapján – a károsultnak kell bizonyítania [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 237. § (1)–(3) bek., 265. § (1) bek., 370. § (4) bek.]. 
II. A szerződés teljesítésének elmaradása, így a pénztartozás határidőben való megfizetésének az elmulasztása önmagában nem értékelhető szándékos szerződésszegésként [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:155. § (1) bek., 6:143. § (3) bek.].

I. A felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem érdemi vizsgálat nélküli visszautasításának szabályozása a Cstv. 25. § (1) bekezdésében nem homogén, ezért nincs pergátló hatása valamennyi ott megnevezett visszautasítási oknak.