Keresés

A munkavállalónak közvetlenül a napi munkaidőt követően kell kiadni a napi pihenőidőt akkor is, ha a munkaidő beosztása szerint a munkavégzését követően heti pihenőidőre jogosult [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 104. § (1) bek.; az Mt. 2023. január 1-jétől hatályos 104. § (5) bekezdése eltérő rendelkezést tartalmaz].

A 2007. évi CXXXVIII. törvény 136. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés nem az értékpapír alaki legitimációs hatását megismétlő és nem is egyedül arra építő szabály. Az intézkedés alkalmazásának feltétele kettős: a kétséget kizáró, egymásnak megfeleltetett azonosítottságnak az értékpapírszámla nyilvántartott adatai és a konkrét meglévő értékpapír oldaláról is teljesülnie kell ahhoz, hogy valamely rendelkezésre álló konkrét pénzügyi eszköz az ügyfél részére kiadható legyen [2001. évi CXX. törvény (Tpt.) 5. § (1) bek. 40. pont, 7. § (3) bek., 138. § (2) bek.; 2007.

I. A Cnytv. szabályozása nem egységes: a civil szervezetek bírósági nyilvántartását, a nyilvántartó bíróság vizsgálatának terjedelmét és a perorvoslat rendjét is aszerint differenciálja, hogy milyen típusú szervezet az eljárás alanya. 

I. Az óvadék járulékos biztosíték: az óvadék kikötéséből eredő igény érvényesítésére csak a kielégítési jog megnyílását követően, vagyis az óvadékkal biztosított követelés esedékessé válásával kerülhet sor. 

A korlátolt felelősségű társaság tagját megilleti annak a szerződés létre nem jöttének megállapítása iránti per megindításának joga, amelyet a gazdasági társaság a taggyűlés jóváhagyása hiányában kötött meg [2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:188. § (2) bek.; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 172. § (3) bek.].

I. A választottbíróság eljárhat fogyasztói szerződésből eredő jogvitában a 2018. január 1. előtt kötött választottbírósági szerződés alapján [2017. évi LX. törvény (Vbt.) 1. § (3) bek., 66. §]. 
II. A választottbírósági ítélet érvénytelenítésére intézményesített pertípus jogi sajátossága – a kereset jogvesztő perindítási határideje – kizárja, hogy a bíróság érdemben vizsgálja a Vbt. 47. § (3) bekezdésében meghatározott hatvannapos határidő elteltét követően előadott eltérő vagy további jogállítást.

A hitelező érvényes, visszterhes és általa teljesített szerződésből eredő követelése nem sorolható a Cstv. 57. § (1) bekezdés hf) alpontjába amiatt, mert a hitelező rendelkezik az adóssal szemben egyéb, ingyenes szerződésből eredő követeléssel is. A hitelező visszterhes szerződésekből eredő követelése besorolását mindig az adott hitelezői követelés alapjául szolgáló szerződés alapján kell megítélni [1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 57. § (1) bek. h) pont].

A Magyarországon el nem ismert külföldi választottbírósági ítélethez is fűződik a külföldi közokirat bizonyító ereje és a valódiság vélelme, ha megfelel a Pp. 593. §-ában meghatározott feltételeknek. Amennyiben a külföldi választottbírósági ítélet eleget tesz ezeknek a formai követelményeknek, ugyanaz a bizonyító ereje, mint a belföldi közokiratnak (teljes bizonyítékul szolgál a tartalma tekintetében, de nem annak helyessége vonatkozásában) [1962. évi 25. tvr. a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló New Yorkban, 1958.

I. Ha a felszámoló figyelmen kívül hagyja az elővásárlási jog jogosultjának az eladási ajánlatot elfogadó nyilatkozatát, az elővásárlási jog megsértése akkor válik véglegessé, amikor a felszámoló – az adós nevében – megköti a harmadik személy vevővel az adós vagyontárgyainak átruházására az adásvételi szerződést [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:222. §, 6:223. §; 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 49. § (5) és (6) bek., 49/E. § (4) bek.]. 

Felveti a bíróság anyagi pervezetésének szükségességét, ha a felperes által előadott tény- és jogállítások ellentmondásossága miatt a kereset inkoherens.