I. A Pp.-nek az okiratok fajtáit szabályozó 94. alcíme akkor sem alkalmazható a 2018. január 1-jét megelőzően keletkezett okiratokra, ha a perre a Pp. rendelkezései irányadók.
Keresés
Polgári Kollégium Gazdasági Szakág határozatai
I. Az elsőfokú bíróság ítéletének a keresetet az alperesek egyetemleges marasztalására irányuló részében elutasító rendelkezése nem minősül kizárólag az alperesek egyikével szembeni marasztalási keresetet elutasító rendelkezésnek. Az egyetemleges kötelezettség anyagi jogi jellemzői miatt vonatkozik az ítéletben egyedül marasztalt alperesre is.
I. A biztosítási szerződésből eredő igény elévülésének idejét egy évre lerövidítő általános szerződési feltétel azért tisztességtelen, mert a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel alkalmazójával szerződő fél hátrányára állapítja meg. A Ptk.
Az Átalakulási tv. 11. § (2a) bekezdése alapján a végleges vagyonmérleg és vagyonleltár könyvvizsgálata kötelező. Az Átalakulási tv. 4. § (6) bekezdése értelmében a szétválási vagyonmérleg-tervezetek és vagyonleltár-tervezetek könyvvizsgálata akkor kötelező, ha a vagyonmérleg-tervezetet készítő szervezet a Számv.tv. előírásai alapján köteles könyvvizsgálatra [2011. évi CLXXV. törvény (Civil tv.) 10/D. §; 2013. évi CLXXVI. törvény (Átalakulási tv.) 4. § (6) bek., 11. § (2), (2a) bek.; 2000. évi C. törvény (Számv.tv.) 155. §].
A felszámoló vagyonértékesítése folytán az adós gazdálkodó szervezet vagyonából kikerült vagyontárgyra a felszámolási eljárásban nyilvántartásba vett hitelező a szerződés fedezetelvonó jellegére hivatkozással nem kérheti a felszámoló által az adós cég képviseletében kötött szerződés vele szembeni hatálytalanságának a megállapítását és a jogszerzőnek a hitelezői igény vagyontárgyból való kielégítése tűrésére kötelezését [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:120. §; 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 40. § (1) bek. a)–c) pont, 49. § (5) bek.].
I. A Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontjában nevesített fizetésképtelenségi feltételek körében az adós a hitelezői követelés vitatására nyitva álló határidőt követően a követelés beszámítással történő kiegyenlítésére csak a Cstv. 27. § (5) bekezdés a)–c) pontjaiban meghatározott – vagylagos – feltételek fennállása esetén hivatkozhat.
A Brüsszel Ia. Rendelet 7. cikk 2. pontjának alkalmazhatósága szempontjából olyan vállalatcsoport esetén, ahol az egyes leányvállalatok székhelye az Európai Gazdasági Térség (EGT) különböző tagállamában található, a versenyjogi jogsértésre alapított kártérítési perben „a hely, ahol a káresemény bekövetkezett” fogalma nem terjed ki azon anyavállalat székhelyére, amely kártérítési keresetet indít a harmadik személy EUMSZ 101.
I. Az állam pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás alapján fennálló követelése a felszámolási eljárásban érvényesíthető, ún. végleges bűnügyi hitelezői követelés, a pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás biztosítása céljából elrendelt, fedezetet biztosító zár alá vételről rendelkező határozat alapján fennálló követelése pedig a felszámolási vagyonnal szemben szintén érvényesíthető, ún. előzetes bűnügyi hitelezői követelés.
I. A Cstv. 2017. július 1-jétől hatályos szabályozása értelmében nem tartoznak a támogatásközvetítői feladatokat ellátó adós felszámolási vagyonába azok az elszámolási kötelezettséggel államháztartási vagy nemzetközi forrásból átvett eszközök, amelyeket a saját eszközeitől elkülönítetten kellett kezelnie és meghatározott befektetésekre, támogatásokra kellett fordítania.
Ha az országos sportági szakszövetség belső szabályzata szerint a másodfokú fegyelmi szervként eljáró elnökség ülése nyilvános, az első fokon eljárt fegyelmi szerv tagjainak jelenléte önmagában nem eredményezi a másodfokú fegyelmi eljárás szabálytalanságát és emiatt az ilyen ülésen meghozott határozat nem jogszabálysértő [2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:35. §; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 279. § (1) bek.; 39/2004. (III. 12.) Korm.rendelet 3. § (1) bek. e) pont].