I. A felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem érdemi vizsgálat nélküli visszautasításának szabályozása a Cstv. 25. § (1) bekezdésében nem homogén, ezért nincs pergátló hatása valamennyi ott megnevezett visszautasítási oknak.
II. Mivel a Cstv. kifejezetten rendelkezik a 22. § (1) bekezdés b) pontjában a felszámolási eljárás megindítására jogosult kérelmezőkről, a 25. § (1) bekezdés a) pontjában szabályozott visszautasítási oknak egyértelműen azonosítható az a perakadályokra jellemző alapvető – a lényegüket adó és az eljárás egészét végigható – jogi sajátossága, hogy az eljárás bármely szakaszában kizárja a kérelem érdemi elbírálását.
III. Amennyiben az adós fizetésképtelenségének megállapítására és felszámolása elrendelésére irányuló kérelmet nem a törvényben erre feljogosított személy terjeszti elő, a kérelmező eljárásbeli legitimációjának hiánya pergátló körülménynek minősül. Ebből az okból az eljárás megszüntetésének van helye [1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 25. § (1) bek. a) pont, 22. § (1) bek. b) pont, 27. § (2) bek. a) pont, 26. §, 6. § (3) bek.; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) Pp. 240. § (1) bek. a) pont].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A hitelező a ... helyrajzi számú ingatlan (a továbbiakban: ingatlan) 5196/51840 arányú tulajdonosaként kötött – az ingatlan többi tulajdonosával együtt – 2024. január 19-én adásvételi szerződést az adóssal az ingatlan tulajdonjogának átruházására. A kikötött 40 000 000 forint vételárból a hitelezőt megillető vételárrész 4 009 259 forint volt, melyet az adós a vételár első részleteként legkésőbb 2024. január 26-ig volt köteles megfizetni a hitelező bankszámlájára. A szerződés az első vételárrészlettel kapcsolatban tartalmazta még, hogy abból 4 000 000 forint foglalónak minősül, illetve, hogy az első vételárrészletre kizárólag a hitelező jogosult.
[2] Az adós a második vételárrészletet (15 990 741 forint) 2024. március 31-ig, a harmadik vételárrészletet (20 000 000 forint) 2024. május 31-ig tartozott megfizetni olyan bontásban, ahogyan azt a szerződés az arra jogosult további eladók (tulajdonostársak) megjelölésével nevesítette.
[3] Az adós az első vételárrészletet késedelemmel ugyan, de megfizette a hitelezőnek 2024. január 31-én. Megfizetett továbbá a második vételárrészletből 500 000 forintot.
[4] A hitelező 2024. június 6-án felszólította az adóst a fennmaradó vételár teljesítésére. Az adós a fizetési felszólítást 2024. június 25-én átvette, a vételárhátralékot azonban nem fizette meg.
A hitelező kérelme és az adós ellenkérelme
[5] A hitelező a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 27. § (2) bekezdés a) pontjára alapított kérelmében a fenti adásvételi szerződésben kikötött második és harmadik vételárrészlet alapján fennálló tartozása miatt kérte az adós fizetésképtelenségének megállapítását és a felszámolása elrendelését.
[6] Az adós ellenkérelmében – a hitelező felé fennálló kiegyenlítetlen tartozása hiányában – az eljárás soron kívüli megszüntetését kérte.
Az első- és a másodfokú határozat
[7] Az elsőfokú bíróság a felszámolási eljárást soron kívül megszüntette a Cstv. 27. § (6) bekezdése alapján, mivel álláspontja szerint az adós az első vételárrészlet teljesítésével eleget tett a szerződéses fizetési kötelezettségének, miáltal a hitelező nem rendelkezett az adóssal szemben olyan követeléssel, amely a Cstv. 3. § (1) bekezdés c) pontja szerint a hitelezői minőségét megalapozta volna. Kitért egyúttal arra is a végzésében, hogy a hitelező fizetési felszólítása sem bírt azzal a joghatással, hogy az adós ne vitathassa a továbbiakban a hitelező követelését.
[8] A hitelező fellebbezése alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.
[9] A jogerős végzés indokolása szerint a másodfokú bíróság osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját abban, hogy hitelezői minőség hiányában nem álltak fenn az ügyben az adós fizetésképtelenségének a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételei. A kérelem alapját képező vételárrészlet vonatkozásában a hitelező nem minősült a Cstv. 3. § (1) bekezdése c) pontja ca) alpontja szerint hitelezőnek, az adóssal szemben fennálló nem vitatott, vagy elismert, lejárt pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése hiányában.
[10] Kiemelte a másodfokú bíróság, hogy az eladók az adásvételi szerződés alapján a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:31. §-ában foglaltak szerint léphettek fel: osztható szolgáltatást többen úgy követelhettek, hogy minden jogosult csak az őt megillető részre támaszthatott igényt. Az adásvételi szerződés tulajdonjog-bejegyzésre vonatkozó rendelkezéséből sem következett az eladók jogosulti együttessége (Ptk. 6:32. §) vagy a Ptk. 6:33. §-a szerint a jogosulti egyetemlegesség. Az első vételárrészletet érintő foglaló kikötése, és az, hogy annak jogi sorsa még nem dőlt el, sem tette megállapíthatóvá, hogy az adós az eladónként meghatározott és osztható szolgáltatást meghaladóan tartozott volna a hitelező felé, és hogy a késedelme vele szemben fennállt.
[11] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzésének másodlagos indokolása tárgyában rámutatott, hogy lejárt vagyoni követelés hiányában az adósnak valóban nem volt mit vitatnia a hitelező fizetési felszólítását megelőzően a hitelező irányában, ezért a vitatás elkésettsége fel sem merülhetett az ügyben. Az adós a csődjogi fizetési felszólítást megelőző hitelezői „megintés” hiányában, önmagában az adásvételi szerződésből nem ismerhette fel azt, hogy a hitelező az adásvételi szerződést a kérelmében foglaltak szerint értelmezi és vele szemben követelést támaszt. A hitelezőnek ezért két felszólítást kellett küldenie az adós részére, és az adós a követelést a második fizetési felszólítás kézhezvételéig vitathatta a felszámolási eljárás elhárítása érdekében. Mivel két felszólításra nem került sor, a hitelező nem tette a kérelem alapját képező követelését csődjogi értelemben lejárttá (4/2013. PJE határozat III. pont).
Felülvizsgálati kérelem, ellenkérelem
[12] A hitelező felülvizsgálati kérelmében a jogerős végzés hatályon kívül helyezését – tartalma szerint – az elsőfokú bíróság végzésének a megváltoztatását, az adós fizetésképtelenségének megállapítását és felszámolása elrendelését kérte.
[13] Arra hivatkozott, hogy a jogerős végzés az adásvételi szerződés téves értelmezésével a Ptk. 6:32. §-ába, 6:215. § (1) bekezdésébe, a foglaló és a vételár megfizetése tekintetében a Ptk. 5:38. § (2) bekezdésébe, 6:3. § a) pontjába, 6:31. §-ába, 6:42. § (1) bekezdésébe, 6:185. § (2) bekezdésébe, az első vételárrészlet késedelmes megfizetésével kapcsolatban a Ptk. 6:46. §-ába, 6:48. § (1) bekezdésébe, a hitelezői minőséggel kapcsolatban a Cstv. 3. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontjába, a fizetésképtelenség megítélésében a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontjába, (3) bekezdésébe, a felek által nem hivatkozott bírósági határozat figyelembevétele miatt pedig a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 2. § (2) bekezdésébe, 346. § (4) és (5) bekezdéseibe ütközően jogszabálysértő.
[14] Fenntartotta, hogy a Ptk. hivatkozott rendelkezései szerint megalapozza a hitelezői minőségét az adásvételi szerződés tartalma: a vételár-követelése ugyanis csak akkor szűnt volna meg, ha az adós a jogi értelemben oszthatatlan tartozását, vagyis az ingatlan egészének átruházása ellenében kikötött teljes vételárat megfizeti. Hangsúlyozta, hogy a számára járó első vételárrészletet az adós késedelmesen teljesítette, melynek értékelése elmaradt, és azt sem vette figyelembe a másodfokú bíróság, hogy a foglaló kikötése miatt ez a vételárrészlet is csak akkor minősülne megfizetettnek, ha a szerződés teljesedésbe ment volna.
[15] Sérelmezte, hogy elmaradt a fizetésképtelenségi feltételek vizsgálata körében annak értékelése, hogy az adós elismerte a tartozása fennállását. Megjegyezte egyúttal, hogy eljárási legitimációja hiányában a Pp. 176. § (1) bekezdés g) pontjának alkalmazása merülhetett volna fel.
[16] Az adós felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős végzés hatályban fenntartására irányult, annak helyes indokai alapján.
A Kúria döntése és annak jogi indokai
[17] A Kúria a jogerős végzést a felülvizsgálati kérelem korlátaira tekintet nélkül, a Pp. 423. § (1) bekezdésében írt kivételszabály alkalmazásával vizsgálta felül, és az alábbiak szerint jogszabálysértőnek találta.
[18] A Kúria abból indult ki, hogy a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem visszautasításának szabályozása a Cstv. 25. § (1) bekezdésében nem homogén: nem tulajdonítható pergátló hatás valamennyi ott megnevezett visszautasítási oknak.
[19] Szemben a Cstv. 25. § (1) bekezdés f) pontjában nevesített visszautasítási okkal, amelyet a Kúria korábban a Gfv.III.30.032/2025/4. számú határozatában már értelmezett, és kimondta, hogy amennyiben a bíróság nem észlelte a 27. § (2) bekezdés a) pontjára alapított kérelem érdemi elbírálásának akadályaként a fizetési felszólítás hiányát vagy tartalmi hibáját, és áttért az adós fizetésképtelenségének érdemi vizsgálatára, ezt követően arról, hogy a kérelem bírósághoz érkezése időpontjáig nem történt meg az adós írásbeli felszólítása, vagy az nem tartalmazza a 27. § (3) bekezdés szerinti tartalmi elemeket, a fizetésképtelenség együttes feltételeinek vizsgálatával, a kérelem érdemi elbírálásával foglalhat már csak állást, és az adós fizetésképtelensége hiányában az eljárás soron kívüli megszüntetéséről kell rendelkeznie [Cstv. 25. § (1) bekezdés f) pont, 26. §, 27. § (2) bekezdés a) pont, (3) bekezdés, (6) bekezdés]; az előzőek szerint minősülő visszautasítási októl eltérő a Cstv. 25. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti visszautasítási ok, amely szerint a bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül visszautasítja, ha azt nem az arra jogosult terjesztette elő. Ez utóbbi visszautasítási eset nem előre, nem a fizetésképtelenségi feltételek tartalmi vizsgálatára [Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pont, (3) bekezdés], hanem ellenkező irányba, a felszámolási eljárás megindítására, a Cstv. 22. § (1) bekezdés b) pontjában taxatíve meghatározott lehetséges kérelmezőkre (adós/hitelező/végelszámoló) mutat.
[20] A Cstv. 22. § (1) bekezdés b) pontjában és a 25. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezések a törvény szabályozási rendszerében szoros logikai kapcsolatban állnak.
[21] Mivel a Cstv. kifejezetten rendelkezik a 22. § (1) bekezdés b) pontjában a felszámolási eljárás lehetséges kérelmezőiről, a 25. § (1) bekezdés a) pontjában szabályozott visszautasítási oknak egyértelműen azonosítható az a perakadályokra jellemző alapvető – a lényegüket adó és az eljárás egészét végigható – jogi sajátossága, hogy az eljárás bármely szakaszában kizárja a kérelem érdemi elbírálását.
[22] Amennyiben az adós fizetésképtelenségének megállapítására és felszámolása elrendelésére irányuló kérelmet nem a törvényben erre feljogosított személy terjeszti elő, a kérelmező eljárásbeli legitimációjának hiánya pergátló körülménynek minősül.
[23] A Cstv. 25. § (1) bekezdés a) pontjából és a 22. § (1) bekezdés b) pontjából együttesen tehát az következik, hogy a 27. § (2) bekezdés a) pontjára alapított kérelmet előterjesztő hitelezői jogállásának hiánya kizárja a kérelem érdemi elbírálását és az állított fizetésképtelenségi feltételek vizsgálatát, amit a bíróságnak az eljárás bármely szakaszában hivatalból kell észlelnie, így az adós értesítése (Cstv. 26. §), az eljárás megindításához fűződő joghatályok beállása után az eljárás megszüntetéséről kell rendelkeznie a Cstv. 6. § (3) bekezdése szerint megfelelően alkalmazandó Pp. 240. § (1) bekezdés a) pontja alapján.
[24] A kérelmező hitelezői jogállásának megítélésében a Kúria maradéktalanul egyetértett a másodfokú bíróság álláspontjával. A felülvizsgált határozat helytálló indokainak megismétlése nélkül a következőket emeli ki a felülvizsgálati kérelemmel összefüggésben.
[25] A felszámolási eljárást hitelezőként kezdeményező fél hitelezői jogállásának nem bármely, az adóssal szemben keletkezett követelésre nézve, hanem szigorúan az adott felszámolási kérelem tárgyává tett adósi tartozásra vetítetten kell megállapíthatónak lennie [Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pont, 22. § (1) bekezdés b) pont, 3. § (1) bekezdés c) pont ca) pont]. Jelen ügyben mindez azt jelenti, hogy irreleváns a felülvizsgálati kérelem valamennyi hivatkozása a hitelezőt megillető első vételárrészlet nem szerződésszerű megfizetésével és az első vételárrészletet érintő foglaló kikötésével kapcsolatosan is. A hitelező eljárásbeli legitimációjának az adós fizetésképtelensége alapjául általa megjelölt további vételárrészletek tekintetében kellett teljesülnie.
[26] Az eljárt bíróságok a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályok megsértése nélkül következtettek a második és a harmadik vételárrészlet jogosultjainak a szerződésben kikötött személyi köréből – amelybe nem tartozott bele a hitelező – a hitelező e jogállásának ügybeli hiányára.
[27] Nem jogszabálysértő a másodfokú bíróságnak az a jogértelmezése, hogy az adásvételi szerződés az ott kikötött vételárat – annak megbontott, több részletben, több jogosult részére való átutalását előírva – oszthatónak tekintette. A felülvizsgálati kérelemben állított jogszabálysértés [Ptk. 6:31. §, 6:32. §] tehát nem következett be. A kötelezett adós a vételárat nem egészként, nem együttesen jogosult eladók felé volt köteles teljesíteni, hanem megbontva, mindegyik jogosultnak az őt megillető – ilyenként a szerződésben összegszerűen meghatározott – részt [Ptk. 6:31. §].
[28] A felülvizsgálati kérelem hivatkozásaival ellentétben a másodfokú bíróság nem foglalt ellentétesen állást sem a kötelem többalanyúsága, sem az adásvételi szerződés fogalmáról (Ptk. 6:31–6:33. §, 6:215. §). Érdemi álláspontja bizonyítékértékelő és szerződésértelmező munka eredménye volt. A hitelező azonban sem a Pp. 279. § (1) bekezdésének, sem pedig a Ptk. 6:86. §-ának megsértésére nem hivatkozott a felülvizsgálati kérelmében.
[29] A kifejtettek értelmében a Kúria a Pp. 423. § (1) bekezdésében írt kivételszabályt alkalmazta és a Cstv. 25. § (1) bekezdés a) pontjában írt perakadály miatt a Cstv. 6. § (3) bekezdése szerint megfelelően alkalmazandó Pp. 405. § (1) bekezdése, 379. §-a és 240. § (1) bekezdés a) pontja alapján a jogerős végzést – az elsőfokú végzésre kiterjedően – teljes egészében hatályon kívül helyezte és az eljárást hivatalból megszüntette.
(Kúria Gfv.III.30.105/2025/4.)