09

A törvény által felállított bíróság fogalma közjogi, míg a törvényesen megalakított bíróság fogalma perjogi alapú.
A Be. 608. § (1) bekezdés a) pontja szerinti feltétlen eljárási szabálysértést kizárólag a bíróság törvényes megalakítására vonatkozó valamely Be. rendelkezés sérelme alapozhatja meg [Be. 649. § (2) bek. d) pont, 608. § (1) bek. a) pont].

Az ügyvédként eljárni nem jogosult, korábbi kirendelt védő irodagondnoka a kirendelés alapján védőként nem járhat el, és így a helyettesítésére más védő részére sem adhat meghatalmazást. Azonban, ha a tárgyaláson az ilyen meghatalmazás alapján védőként eljárni jogosult személy részt vesz, akkor feltétlen eljárási szabálysértés nem valósul meg [Be. 608. § (1) bek. d) pont; 7/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat].

I. A tárgyalás megismétlésének elmaradása a tanács tagjainak megváltozását követően, nem feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező (ún. abszolút) eljárási szabálysértés, hanem ún. relatív eljárási szabálysértés [Be. 608. § (1) bek., 609. § (1) bek.].
II. Az 1/2002. BJE határozat irányadó a Be. 518. § (3) bekezdésének alkalmazása során is.

A viszonvád csak akkor joghatályos, ha a kölcsönösen elkövetett cselekmények egymással szoros személyi és tárgyi összefüggésben állnak. Az online térben elkövetett becsületcsorbító cselekmények esetén e feltételek akkor valósulnak meg, ha a sérelmes közlést a másik fél a tudomásszerzést követően nyomban viszonozza [Be. 567. § (1) bek. g) pont, 763. § (1) és (2) bek.].

I. Az ügyek tárgyilagos megítélése abban az esetben garantált, ha a bírák kizárólag az ügy tényeit, a tények alapjául szolgáló bizonyítékokat, valamint a tények megítéléséhez szükséges jogszabályokat elszigetelten vizsgálják és értékelik. Minden olyan körülmény, amely ezeken kívül esik és egyúttal a felekhez vagy magához az ügyhöz kapcsolódik, azért sodorja veszélybe az adott ügy tárgyilagos elbírálását, mert képes befolyásolni a bíró mérlegelési tevékenységét.

A befolyással üzérkedés immateriális bűncselekmény, amely a jogtalan előny kérésével, elfogadásával, illetve ígéretének elfogadásával befejezett. Ezt követően megvalósuló körülmény – így például az, hogy a passzív alany a terhelt hivatkozását valósnak véli-e – a bűnösség szempontjából fogalmilag közömbös [Btk. 299. § (1) bek.].

I. A hivatali vesztegetés elfogadása bűncselekményének kiinduló pontja, hogy a hivatalos személy a közhatalom részese. Működésével szemben alapvető követelmény, hogy a közhatalmat az őt terhelő közfeladat végzésére használja. Ennek elengedhetetlen feltétele, hogy hatáskörében marad, és a hatáskörébe tartozó feladatkört, az egyes ügyeket részrehajlás nélkül intézi.

A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának Jpe.I.60.009/2022/10. számú jogegységi hatályú határozata

Rendelkező rész
A Kúria megállapítja, hogy a Pfv.I.21.240/2021/4. számú, jogegységi panasszal támadott ítélet jogkérdésben eltér a Pfv.III.21.464/2013/12., Pfv.V.21.402/2019/8., valamint a Kfv.IV.38.015/2018/5. számú – a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett – határozattól. Az eltérés nem volt indokolt.