09

„Az állam környezetszennyezés miatti felelősségét nem kizárólag aktív magatartás alapozhatja meg, mivel a környezetet veszélyeztető magatartás tevékenység vagy mulasztás formájában is megvalósulhat.” [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 427. §, 428. §].

Az ügy alapjául szolgáló tényállás

A gyülekezési szabadság a gyülekezés helyszínéül szolgáló terület megválasztására is kiterjed. Ha külső szemlélő számára nem azonosítható a sátrakban vagy lakókocsikban zajló véleménynyilvánítás, felveti annak vizsgálatát, hogy ebben az esetben a nyilvános jelleg mint a gyűlés fogalmának tartalmi követelménye megvalósul-e. Ezek a felépítmények a gyülekezési jog gyakorlásának sem nélkülözhetetlen, sem pedig rendszerinti kellékei. Azok használatának időbeli korlátozása, a békés gyülekezéshez való jog lényeges tartalmát nem érinti, a korlátozás nem aránytalan [2018. évi LV.

A Tvtv.-ben főszabályként rögzített azon elvet, hogy a 75. § (5) bekezdése szerint a kártalanítási igény jogalapjáról és mértékéről természetvédelmi hatóságnak kell döntenie, a másodfokú eljárásra is vonatkoztatni kell még akkor is, ha a jogalkotó a másodfokon eljáró szervet külön nem nevesíti [86/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet (Korm.r.1.) 2. § (1) bek., 44/A. § (1) bek.; 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (Korm.r.2.) 8/A. § (1) bek., 13. § (1) bek.; 1996. évi LIII. törvény (Tvtv.) 75. § (2) bek.].

A hulladéklerakási járulék az Art. rendelkezései értelmében nem minősül adónak, ezért a hulladékgazdálkodási járulékkal összefüggő kötelezettségek nem adókötelezettségek.

Amennyiben a lakásépítési kedvezménnyel megvalósított ingatlan nem a támogatott személy és vele együtt költözők lakóhelyéül szolgál, és az ezzel összefüggő jogsértés folyamatos, a támogatási feltétel teljesítéséhez kötött visszaigénylési jog érvényesítésének kezdő időpontja az ottlakási kötelezettség tíz éves időtartamának végéhez kötődik.

Az adóigazgatási eljárásban az új tények előterjeszthetőségére vonatkozó korlátozás nem tartozik a bírósági jogorvoslat során hivatalból figyelembe vehető szabályok közé [2000. évi C. törvény (Sztv.) 52. §; 2017. évi I. törvény (Kp.) 78. §, 85. §; 2017. évi CLI. törvény (Air.) 124. §, 127. §].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

A munkaszerződésben rögzített állandó munkavégzési helytől a munkavállaló hozzájárulása nélkül nem lehet véglegesen eltérni. A munkaszerződés nem minősül munkaviszonyra vonatkozó szabálynak, ezért nem minősülhet ráutaló magatartásnak a munkaszerződéstől eltérő munkahelyen történő munkavégzésre vonatkozó utasítás megtagadásának elmaradása [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 13. §, 54. § (2) bek., 58. §].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

Ha a munkabalesetet a munkáltató ellenőrzési körén kívül eső körülmény okozta, a munkáltató kártérítési felelősség alóli kimentéséhez további együttes törvényi feltételek bizonyítása szükséges [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 166. § (2) bek.].

A tényállás
[1] A felperes helyettesítés céljából határozott időre, 2015. június 2-től 2020. november 7-ig szociális gondozó munkakörben állt közalkalmazotti jogviszonyban az alperesnél.

I. A közalkalmazotti jogviszonyban álló tanár óraszámának csökkentése olyan kinevezésmódosításnak minősül, amely ellen, ha arra egyoldalúan került sor, ezen a jogalapon a munkáltatói jognyilatkozat közlésétől számított harminc napon belül kell előterjeszteni a keresetlevelet. A bírósághoz fordulás végső határideje – helytelen jogorvoslati kioktatás esetén is – hat hónap [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 58. §, 287. § (1) bek. a) pont, 22. § (5) bek.].

Az egyesület pártoló tagja tagsági jogviszonyának a létrejötte (a közgyűlési döntés a tagfelvételi kérelem elfogadásáról) abban az esetben is megállapítható, ha az arra utaló egyéb körülmények (a gyakorolt tagsági jogok és egyéb körülmények mellett) a bizonyítási szükséghelyzet fennállása ezt alátámasztja [2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:67. § (1) bek., 3:75. § (2)–(4) bek.; 2011. évi CLXXV. törvény (Civil tv.) 4. § (5) bek.; 2016. évi CXXX. törvény ( Pp.) 265. §].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás