09

I. A bírói gyakorlat szerint az Mt. 20. § (3) bekezdésén alapuló utólagos jóváhagyó nyilatkozatot a jogosult időbeli korlátozás nélkül megteheti. Ez a nyilatkozat a folyamatban lévő perben is felhasználható, erre azonban csak a Pp. rendelkezésinek keretei között van lehetőség. A munkáltatót ellenkérelmének megváltoztatása, új tények állítása és bizonyítékok csatolása a perfelvételi szakban korlátozás nélkül, az érdemi tárgyalási szakban pedig korlátozásokkal illeti meg. A másodfokú eljárásban a Pp. 373.

I. A kockázatfeltáró nyilatkozat az egyedi szerződés mértékadó devizanemre vonatkozó kitételével és az üzletszabályzat hivatkozott pontjaival történő „együtt értelmezése” mellett sem elégíti ki azt az elvárt tartalmat, hogy kellő súllyal, átlátható módon felhívja a fogyasztó figyelmét arra, hogy az árfolyam számára kedvezőtlen változása akár jelentős is lehet, és annak esetleges bekövetkezése a gazdasági helyzetét súlyosan megnehezítheti.

I. A Brüsszel Ia. rendelet 17. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az olyan természetes személy, aki egy brókercéggel kötött, az árfolyam-különbözeti szerződésekhez hasonló szerződés alapján a forex (foreign exchange) nemzetközi devizapiacon ügyleteket hajt végre e brókercég közvetítésével, akkor minősül „fogyasztónak”, ha ez a szerződéskötés nem tartozik e személy szakmai tevékenységébe.

A házastársak közös végrendeletébe foglalt egyoldalú visszavonás tilalma a túlélő házastársa hagyatékát megöröklő házastársat is köti [2013. évi V. törvény (Ptk.) 7:43. § (3) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

I. A Kúria – a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 163. § (1) bekezdése szerinti közzétételi körbe tartozó – hatályon kívül helyező végzésében foglalt iránymutatás köti a megismételt eljárásban eljáró bíróságot. Ebből kifolyólag az esetleges felülvizsgálati eljárásban a Kúria csak azt vizsgálhatja, hogy a megismételt eljárásra utasított bíróság eleget tett-e a hatályon kívül helyező végzésben foglalt meghagyásnak, és az ügyben eljárt bíróságok a korábbi, a jogkérdést már elbírált végzésben foglaltakkal összhangban álló döntést hoztak-e.

Ha az adós a végrehajtási lap kibocsátása előtt meghal és ez a körülmény csak a végrehajtási lap kibocsátását követően derült ki, akkor a jogutód személyének a megállapítása és a végrehajtási lap visszavonása iránti kérelem elbírálása a végrehajtást foganatosító bíróság hatáskörébe tartozik [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 31. § (2) bek. c) pont; 1994. évi LXXX. törvény (Vht.) 39. § (1) bek.].

A kijelölés alapjául szolgáló eljárás

I. A teljesítés lehetetlenülése a szerződéses szolgáltatás végleges és teljes körű nem teljesíthetőségét feltételezi
II. Vis maior helyzet megállapítására sor kerülhet járvány, az ezzel összefüggő állami korlátozó intézkedések esetén, és a vis maior alapul szolgálhat a kötbérfelelősség alóli kimentésre [2013. évi V. örvény (Ptk.) 6:179. § (1) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

A hivatalból tett feljelentést a bíróság elnöke igazgatási jogkörében eljárva, elnöki ügyként intézi, amellyel kapcsolatban felvilágosítás csak az elnöki üggyel érintett személynek adható, következésképpen a feljelentéssel kapcsolatos adatok kiadása közérdekű adatigénylés körében nem kérhető [2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 1. §, 3. §, 5–6. §, 27. § (2) bek. g) pont; 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 1. §; 2017. évi XC. törvény (Be.) 100. §, 111. §, 376. § (1)–(2) bek.; 14/2003. (VIII. 1.) IM rendelet (Büsz.) 86. § (1) bek.].

I. A gazdasági társaság nevének a cégnyilvántartásba történő bejegyzése nem zárja ki más (jogi) személy névviseléshez való személyhez fűződő jogának sérelmét.

A szülői felügyelet gyakorlásának megváltoztatása a tizennegyedik életévét betöltött gyermek esetén is akkor kérhető, ha azok a körülmények, amelyeken a szülők megállapodása vagy a bíróság döntése alapult, utóbb lényegesen módosultak, és ennek következtében a megváltoztatás a gyermek érdekében áll. A gyermektartásdíj meghatározása során figyelembe veendő, a Ptk. 4:218. § (2) bekezdésében rögzített szempontokat akkor is vizsgálni, és szükség esetén bizonyítani kell, ha a gyermektartásdíj fizetési kötelezettségről a bíróság erre irányuló kereseti kérelem hiányában határoz [2013.