A törvény által felállított bíróság fogalma közjogi, míg a törvényesen megalakított bíróság fogalma perjogi alapú.
A Be. 608. § (1) bekezdés a) pontja szerinti feltétlen eljárási szabálysértést kizárólag a bíróság törvényes megalakítására vonatkozó valamely Be. rendelkezés sérelme alapozhatja meg [Be. 649. § (2) bek. d) pont, 608. § (1) bek. a) pont].
[1] A járásbíróság a 2018. október 25. napján meghozott ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki szexuális erőszak bűntettében [Btk. 197. § (2) bek.] és gyermekpornográfia bűntettében [Btk. 204. § (1) bek. a) pont II. ford.]. Ezért őt halmazati büntetésül 9 év fegyház fokozatú szabadságvesztésre, 8 év közügyektől eltiltásra és bármely olyan foglalkozás gyakorlásától vagy egyéb tevékenységtől, amelynek keretében tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végzi, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban áll, végleges hatállyal eltiltásra ítélte. A bíróság megállapította, hogy a terhelt legkorábban a szabadságvesztés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra, rendelkezett az általa előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, az eljárás során lefoglalt bűnjelről, valamint a felmerült bűnügyi költség viseléséről.
[2] Védelmi fellebbezések alapján eljárva a törvényszék mint másodfokú bíróság a 2019. december 6. napján meghozott végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
[3] Az Alkotmánybíróság a védő kezdeményezésére indult IV/598/2020. ügyszám alatti eljárásában a 3320/2021. (VII. 23.) AB számú határozatával a törvényszék végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt elutasította.
[4] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 649. § (2) bekezdés d) pontjára alapítva, egyben hivatkozva arra, hogy a jogerős ítélet meghozatalára a Be. 608. § (1) bekezdés a) pont I. fordulatában meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor, mivel a bíróság nem volt törvényesen megalakítva.
[5] Indokai szerint garanciális szabályok biztosítják, hogy az ügyek elosztása és tárgyalása előre meghatározott elvek mentén, kiszámíthatóan és átláthatóan történjen, abban szubjektív döntések ne játsszanak szerepet. Ehhez képest a törvényszék ügyelosztási rendjéből kitűnően dr. Cs.-M. É. bíró a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények másodfokú tárgyalására az ügyelosztási rendben nem került kijelölésre, így a másodfokú eljárásban a tanács elnökeként nem járhatott volna el. A védő álláspontja szerint ekként az eljárás sértette a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 8. § (l) bekezdésében foglaltakat, mivel elvonta a terheltet a törvényes bírájától.
[6] A védő utalt arra, hogy a törvény által felállított bíróságra vonatkozó követelmény magában foglalja a törvényes bíróhoz való jogot, vagyis azt, hogy egy konkrét ügyben az eljárási törvényekben megállapított általános hatásköri és illetékességi szabályok szerint irányadó bírói fórum (bíró) járjon el. Ezt az alkotmányos jogot a Bszi. az Alapelvek között akként fogalmazza meg, hogy senki sem vonható el törvényes bírájától. A törvény által rendelt bíró pedig az eljárási szabályok szerint a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságon működő, előre megállapított ügyelosztási rend alapján kijelölt bíró.
[7] A védő részletesen hivatkozott a Velencei Bizottság állásfoglalására, az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) ítélkezési gyakorlatára, valamint az Emberi Jogok Európai Egyezményének 6. cikkére. Ezzel összefüggésben rámutatott, hogy az Alkotmánybíróság és az EJEB gyakorlata szerint a parttalan és formális indokok alapján foganatosított átszignálások alapjaiban sértik a törvényes bíróhoz való jogot.
[8] A védő arra a következtetésre jutott, hogy a bíróság nem volt törvényesen megalakítva, ezért annak eredményeként a Be. 608. § (1) bekezdés a) pont I. fordulata alapján megállapíthatóan olyan súlyú eljárási szabálysértés valósult meg az ügyben, amely a bírói döntést érdemben befolyásolta. Hozzátette, hogy a másodfokú elbírálás időpontjában K.-né dr. A. É. tanácselnök akadályoztatása esetén több olyan bíró is szerepelt az ügyelosztási rendben, akire az ügyet törvényesen ki lehetett volna osztani, azonban ezen bírók között dr. Cs.-M. É. nem szerepelt.
[9] Mindezek alapján indítványozta a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és a törvényszék új eljárásra utasítását.
[10] A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta. Az ügyészi álláspont szerint a Be. 608. § (1) bekezdés a) pont I. fordulatában meghatározott feltétlen hatályon kívül helyezési okot – szemben a védői állásponttal – kizárólag a megtámadott határozat meghozatalakor hatályos Be. valamely, a bíróság törvényes megalakítására irányadó rendelkezésének a megsértése alapozza meg.
[11] Kifejtette, hogy ezzel szemben a védő a hivatkozott feltétlen hatályon kívül helyezési ok fennálltát a Bszi. 8. § (1) bekezdésében foglaltak megsértésére alapította, miszerint a terheltet büntetőügyének másodfokú felülbírálata során törvényes bírójától elvonták, mivel a másodfokú tanács elnöke nem volt a törvény által rendelt bíró.
[12] A Legfőbb Ügyészség szerint a védő hivatkozása az iratoknak, illetve a törvényszék 2019. október 1. napjával hatályos ügyelosztási rendjében foglaltaknak megfelel, azonban a Be. 608. § (1) bekezdés a) pont I. fordulata szerinti feltétlen hatályon kívül helyezési ok fennálltát nem alapozza meg. Rámutatott, hogy a megtámadott határozat meghozatalakor hatályos Bszi. 11. § (2) bekezdése alapján az ügyelosztási rendtől el lehetett térni, ez azonban – szemben a védői állásponttal – a törvény által meghatározottak szerint történhet meg; egyrészt az eljárási törvényekben, büntetőügyben értelemszerűen a Be. által szabályozott esetekben, másrészt a bíróság működését érintő fontos okból, igazgatási úton.
[13] Az ügyész utalt a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet 32. § (1) bekezdésére, mely rendelkezés meghatározza azokat az okokat, amelyek fennállta esetén az ügy elintézésére másik bíró jelölhető ki. Kifejtette, hogy ide tartozik: a bíró kizárása, szolgálati viszonyának megszűnése, tartós távolléte, az ügy jellegére is figyelemmel távolléte, az egyenletes munkateher biztosítása vagy az ügyhátralék ledolgozása.
[14] Álláspontja szerint jelen esetben éppen ez történt, ugyanis az Alkotmánybíróság megkeresésére a törvényszék elnöke részletes tájékoztatást adott arról, hogy a közzétett ügyelosztási rendtől a bíróság működését érintő fontos okból tért el.
[15] Az ügyész szerint megállapítható, hogy jelen ügyben nem a büntetőeljárási törvényben írt okból került sor az ügyelosztási rendtől való eltérésre. Az igazgatási úton megengedett eltérésre pedig nem alapítható a védő által hivatkozott hatályon kívül helyezési ok. Az ügyelosztási rendtől igazgatási úton megengedett eltérés miatt a terhelt Bszi. 8. § (1) bekezdésében rögzített, törvényes bíróhoz való joga pedig nem sérült.
[16] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatot hatályában tartsa fenn.
[17] A felülvizsgálati indítvány nem alapos.
[18] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szembeni jogi – és nem pedig ténybeli – kifogás lehetőségét biztosítja. A Be. 648. § a)–d) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokból vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető.
[19] A Be. 648. § a)–d) pontja rögzíti, hogy felülvizsgálatnak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen
– a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt,
– eljárási szabálysértés miatt,
– az Alkotmánybíróság vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott emberi jogi szerv határozata alapján,
– a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától való eltérés esetén van helye.
[20] A Be. 649. § (2) bekezdése taxatíve felsorolja azokat az eljárási szabálysértéseket, amelyek felülvizsgálat alapjául szolgálhatnak. A d) pont szerint felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen akkor van helye, ha a bíróság határozatát a Be. 608. § (1) bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg.
[21] Ilyen eljárási szabálysértést határoz meg a Be. 608. § (1) bekezdés a) pont I. fordulata, amely kimondja, hogy a másodfokú bíróság nem ügydöntő végzésével hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a bíróság nem volt törvényesen megalakítva.
[22] A bíróság akkor törvényesen megalakított, ha
– az összetételére [Be. 13. § (1)–(3) bekezdés, Be. 680. §, Be. 698. § (1)–(6) bekezdés],
– a hatáskörére (Be. 19. §, Be. 20. §) és
– a kizárólagos illetékességére [Be. 21. § (5)–(6) bekezdés], valamint
– az eljáró bíró kizárására (Be. 14. §) vonatkozó büntetőeljárási szabályok rendeltetésüknek megfelelően, csorbítatlanul érvényesülnek.
[23] Jelen ügyben a hivatkozott törvényi rendelkezések maradéktalanul betartásra kerültek, ekként az eljáró tanács elnöke az ügyben törvényes bíróként járt el, az eljárt bíróság törvényesen megalakított volt.
[24] A bírósági ügyekhez kapcsolódó igazgatási feladatok ellátása során és annak eredményét illetően is kétségtelenül teljesülnie kell a törvény által felállított bíróság alaptörvényi követelményeinek, ami azonban – a fogalom kizárólagos közjogi relevanciája miatt – a büntetőeljárásban közvetlenül nem vizsgálható.
[25] A törvény által felállított bíróság (közjogi) követelményrendszerét a Be. ugyanis nem határozza meg és nem is tekinti olyannak, amelynek bármely sérelme alapja lehetne a Be. 608. § (1) bekezdés a) pont I. fordulata szerinti hatályon kívül helyezésnek. Ebből következően egy erre alapított kifogás a Be. 649. § (2) bekezdés d) pontjában írt felülvizsgálatot sem alapozhatja meg.
[26] Kétségtelen, az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése alapján mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, észszerű határidőn belül bírálja el. Ez együttesen a bírósághoz fordulás joga, illetve a bíróságok tisztességes eljárásához való jog.
[27] A törvény által felállított bíróság fogalma közjogi, míg a törvényesen megalakított bíróság fogalma perjogi alapúak, de hatásukat illetően rögzíthető, hogy nem teljesülésük vagy sérelmük érdemben (eredményben) azonos jogkövetkezménnyel – az érintett bírósági határozat megsemmisítésével vagy hatályon kívül helyezésével (nem létezővé tételével) – jár.
[28] Ekként tehát a két fogalom rendeltetése szerint egyező célú és érdemi tartalma alapján is azonos, a jogági elhelyezkedésénél és az eljárásbeli alkalmazhatóságánál fogva azonban egymástól elkülönül. Az érvényesíthetőségük az egymáshoz való viszonyulásuk szerinti, így az őket hordozó jogforrásaik hierarchiájának feleltethető meg.
[29] Ebből következik az is, hogy a törvény által felállított bíróság alaptörvényi deklarációja a törvényesen megalakított bíróság fogalmaként (fogalmában) jelenik meg a Be.-ben.
[30] Mindezeket előre bocsátva a Kúria a következőkre mutat rá.
[31] A Be. 608. § (1) bekezdés a) pontja szerinti feltétlen eljárási szabálysértést kizárólag a bíróság törvényes megalakítására vonatkozó valamely Be. rendelkezés sérelme alapozhatja meg.
[32] E kivételt nem engedő felsorolásnak ugyanis nem feleltethető meg a védőnek a bíróság törvényes megalakítását érintően az Alaptörvény XXVIII. cikkében deklarált alapvető jog (a bíróságok tisztességes eljárásához való jog) egyik elemére, a törvény által felállított bíróság sérelmére történő hivatkozása, mivel annak a kifogásolhatósága nem szerepel a Be. 649. §-a szerinti felülvizsgálati okok között.
[33] Bármely alapvető jog sérelmére alapított eljárásra – a bírói döntések Alaptörvénybe ütközésének vizsgálatára – az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján az Alkotmánybíróság rendelkezik hatáskörrel.
[34] Mindezeket követően – a védő által megfogalmazott érvekkel összefügésben – a Kúria a teljesség igényével a következőket jegyzi meg.
[35] A bíróságok tisztességes eljárásához való jog alkotóeleme – a törvény által felállított bíróság mellett – a független és pártatlan bíróság, illetve bíró fogalma.
[36] Az Alaptörvény 26. cikk (1) bekezdése kimondja, hogy a bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak. Ezek a rendelkezések a bírói függetlenség alkotmányos garanciái.
[37] A bíróságok szervezeti és a bírák jogállási függetlensége összetartozik (bírói függetlenség), miként – ehhez kapcsolódóan – a bírói függetlenség és pártatlanság is. E fogalmak nem választhatók szét, nem értelmezhetők egymástól elkülönítetten, minden esetben együtt alkalmazhatók, és nem válthatnak ki egymás ellenében jogi hatást.
[38] A bírói függetlenség és pártatlanság – szintén – közjogi és perjogi fogalom. Az igazságszolgáltató hatalom gyakorlása ennek megfelelően közjogi és perjogi viszonylatban egyaránt megköveteli egyidejű fennálltukat úgy, hogy meglétük nem köthető feltételhez, illetve nem lehet viszonylagos (viszonyfüggő), azaz a bírói függetlenség és pártatlanság – az érvényesülését tekintve – feltétlen és abszolút.
[39] A bírói függetlenség tartalma – normatív formában – objektív ténybeli és jogi alapokon nyugszik. Az Alaptörvény és a felhatalmazása alapján megalkotott törvények határozzák meg azokat a követelményeket, amelyeknek maradéktalanul teljesülniük kell ahhoz, hogy fennálltuk megkérdőjelezhetetlen legyen.
[40] Másként szólva, a függetlenséget garantáló alaptörvényi és törvényi feltételek kizárólag csorbítatlanul érvényesülhetnek, ugyanis ellenkező esetben a bíró olyan viszonyban áll (állhat), amely képtelenné teszi (tenné) a külső hatástól vagy befolyástól mentes döntésre.
[41] A pártatlanság követelménye a konkrét ügyben eljáró bíróval szemben az ügy és az ügyfelek irányában fennálló szubjektív hozzáállását érintően fogalmazódik meg. Eszerint a bírónak az anyagi és az eljárási szabályok alkalmazásakor – a befolyásmentességét illetően – az eljárás résztvevői fölé kell helyeznie magát, tekintet nélkül azok személyére, perbeli pozíciójára és megnyilvánulásaira. Ekként a bíró kizárólag az elbírálandó ügy adatait (bizonyítékait és körülményeit) vizsgálva járhat el, és csak erre alapíthatja a döntését.
[42] A pártatlanság valójában azt a célt szolgálja, hogy a bíró az eljárás résztvevőit elfogulatlanul, azaz külső befolyástól és belső előítéletektől mentesen kezelje, és az általa meghozott döntés ennek megfelelően részrehajlásmentes legyen.
[43] Mindezekből következően a tisztességes eljáráshoz való jog tartalmi meghatározásánál a „törvény által felállított független és pártatlan bíróság” kitétel valamennyi eleme nélkülözhetetlen követelmény, melyek – mindemellett – a törvényes bíró fogalmához is szorosan kapcsolódnak.
[44] Az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti bírósághoz fordulás joga és a bíróságok tisztességes eljárásához való jog érvényesülésének garanciájaként a Bszi. 8. § (1) bekezdése kimondja, hogy senki sem vonható el törvényes bírójától, míg a (2) bekezdés megadja a törvény által rendelt bíró fogalmát, aki az eljárási szabályok alapján a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságon működő, előre megállapított ügyelosztási rend alapján kijelölt bíró.
[45] A kifogásolt igazgatási intézkedés időpontjában hatályos Bszi. 9. § (1) bekezdése szerint az ügyelosztási rendet – a bírói tanács és a kollégium véleményének ismeretében – a bíróság elnöke, a törvényszéken és a járásbíróságon a törvényszék elnöke határozza meg.
[46] Szintén a kifogásolt igazgatási intézkedés idején hatályos Bszi. 10. § (1) bekezdés első mondata kimondta, hogy a törvényes bíróhoz való jog érvényesítése érdekében az ügyelosztási rendet úgy kell összeállítani, hogy abból előzetesen megállapítható legyen: az adott ügyben mely tanács jár el, ideértve azt is, hogy a tanács, illetve a tanács tagjának akadályoztatása esetén ki jár el helyette. A második mondat ezzel összefüggésben előírta, hogy az ügyelosztási rendnek tartalmaznia kell, hogy az adott bíróságon milyen összetételű és számú tanácsok működnek, a bírák, a tanácsok – ideértve a kirendeléssel foglalkoztatott bírákat is – és a törvényben meghatározott ügyben az egyesbíró hatáskörében eljáró bírósági titkárok melyik ügycsoportba tartozó ügyeket intézik, akadályoztatásuk esetén ki jár el helyettük, az ügyek elosztására melyik bírósági vezető jogosult, továbbá, hogy az ügyek elosztása milyen módon történik.
[47] A törvényes bíróhoz való jog garanciális szabályaként a Bszi. 11. § (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy az ügyelosztási rendet és annak módosítását, kiegészítését az érintettekkel haladéktalanul ismertetni kell, és a bíróságon a felek által is hozzáférhető helyen ki kell függeszteni, továbbá a bíróságok központi internetes honlapján, valamint – ha a bíróság azzal rendelkezik – az érintett bíróság honlapján közzé kell tenni.
[48] A Bszi. 11. § (2) bekezdése szerint az ügyelosztási rendtől az eljárási törvényekben szabályozott esetekben, továbbá igazgatási úton a bíróság működését érintő fontos okból lehet eltérni.
[49] A Bszi. jogalkotói indokolása ehhez kapcsolódóan kiemeli, hogy az ügyelosztási rend módosításától meg kell különböztetni az ügyelosztási rendtől való eltérés intézményét. A módosítás magának az ügyelosztási rendnek a megváltoztatását jelenti, amire szolgálati érdekből vagy a bíróság működését érintő fontos okból kerülhet sor. Az ügyelosztási rendtől való eltérés joga pedig azt jelenti, hogy a közzétett, érvényes ügyelosztási rendtől eltérően kerül egy ügy kiosztásra. Erre az eljárási törvényekben szabályozott esetekben (pl. a bíró kizárása), továbbá igazgatási úton a bíróság működését érintő fontos okból (pl. a bíró betegsége) kerülhet sor.
[50] A bírósági igazgatás szabályainak – így az ügyelosztásnak – a büntetőeljárást érintő alkalmazását a Be. 866. § (2) bekezdés 19. pontja teszi lehetővé, amely felhatalmazza az igazságügyért felelős minisztert, hogy a bírósági ügyvitel szabályait rendeletben állapítsa meg.
[51] A bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet 32. § (1) bekezdése lehetővé teszi, hogy a bíróság elnöke, illetve az ügyelosztásra jogosult más bírósági vezető az ügy intézésével másik tanácsot (bírót) jelöljön ki a kizárás, a bíró szolgálati viszonyának megszűnése, a tartós távolléte, az ügy jellegére is figyelemmel távolléte, az egyenletes munkateher biztosítása vagy az ügyhátralék feldolgozása esetén.
[52] Ehhez kapcsolódóan a bíróságok igazgatásáról rendelkező szabályzatról szóló 6/2015. (XI. 30.) OBH utasítás (Igsz.) 119. § (1) bekezdése kimondja, hogy a közzétett ügyelosztási rendtől kizárólag az eljárási törvényekben szabályozott esetekben vagy a bíróság működését érintő fontos okból lehet eltérni. A (2) bekezdés – nem kimerítően – felsorolja, hogy eltérésre adhat okot különösen, ha az ügy soronkívüliséggel érintett, továbbá kiemelt jelentőségű, nagy munkaigényességű ügy vagy a törvénykezési szünet tartama alatti ügyintézéssel vagy munkaszüneti napokra tervezett készenléttel vagy ügyelettel érintett.
[53] Mindezekből megállapítható, hogy a közjogi szabályozás minden lehetséges esetre és speciális helyzetre kiterjedő, ekként teljes körű.
[54] Az európai sztenderdekben – ahogy erre a védő is hivatkozott – az ügyek elosztása kulcsfontosságú elem a bíróságok pártatlansága szempontjából. Erre vonatkozóan a Velencei Bizottság – az Európa Tanács előírásaival összhangban – azt a követelményt fogalmazta meg, hogy „egy ügyben az eljáró bírót csak törvényben előre meghatározott, objektív és átlátható követelmények alapján lehet kijelölni”.
[55] Az EJEB az ítélkezése során több ügyben együtt vizsgálta a törvényes bíróhoz való jog követelményét a függetlenség és a pártatlanság követelményével, és megállapította, hogy ezek a fogalmak szoros kapcsolatban állnak egymással (Sacilor Lormines kontra Franciaország, Oleksandr Volkov kontra Ukrajna).
[56] Az EJEB által megfogalmazottak szerint az eljáró bíró kiválasztásának, az ügyelosztási rend elveinek, illetve ezzel összefüggésben a törvényi előírásoknak biztosítaniuk kell az átláthatóságot és ellenőrizhetőséget. Ennek fennállta esetén nem merülhet fel alappal a bírói függetlenség és pártatlanság megkérdőjelezhetősége, illetve az sem, hogy az ügyelosztás törvényi szabályai ne garantálnák az ügyek előre látható és bizonyosságon alapuló kiosztását, ami a „törvény által felállított” bíróság legfőbb kritériuma. Az EJEB hozzátette azt is, hogy elfogadható a bírósági munka általános – vagyis ellenőrizhető szempontok szerint és bizonyos ügyek kiválasztása nélkül történő – átszervezése. Ezzel összefüggésben kihangsúlyozta, hogy közvetlenül alkalmazva nem a bíróság törvényes léte a kérdéses, hanem az, hogy törvényesen jelölték-e ki azt a bíróságot az ügy tárgyalására (Miracle Europe Kft. kontra Magyarország).
[57] E követelményrendszer a bírósági igazgatási szervezettel (a bírósági vezetőkkel) szemben fogalmaz meg elvárásokat, amelyeknek a teljesítése kizárólag a közjogi tárgyú eljárásban vizsgálható, így közvetlen perjogi (büntető eljárásjogi) kihatása nincs.
[58] Jelen ügyben az e követelmények teljesülésével kapcsolatos sérelmek vizsgálatát az Alkotmánybíróság elvégezte [3320/2021. (VII. 23.) AB határozat].
[59] A törvényszék 2019. évi ügyelosztási rendjének a kifogásolt igazgatási intézkedés időpontjában való érvényesülését tekintve a jelen ügy ki- és átosztását illetően az iratok alapján a következők állapíthatók meg.
– A másodfokú tanács elnökeként – a közzétett ügyelosztási rendnek megfelelően – eredetileg K.-né dr. A. É. járt el. Az érdemi elbírálásban ugyanakkor azért nem ő vett részt, mert 2019. november 6. napjától kezdődően táppénzes állományba került, majd pedig 2019. november 25. napján a B. területén működő ítélőtábla mellett eljáró elsőfokú szolgálati bíróság határozatával a bírói tisztségéből felfüggesztette.
– A törvényszék elnöke a bíróság működését érintő fontos oknak minősítette a tanács elnökének váratlan távollétét, emellett megállapította, hogy a Be. 79. § (1) bekezdés a) és b) pontja alapján az ügyben soronkívüliség állt fenn, mert az ügyben a terhelt letartóztatásban volt, és az eljárásban tizennyolcadik életévét be nem töltött sértett vett részt. Ezért az elnök úgy ítélte meg, hogy a terheltnek és a sértettnek az eljárás soron kívüli lefolytatásához fűződő érdeke is megkövetelte az ügyelosztási rendtől való eltérést.
– Mindezek alapján a törvényszék elnöke az ügyet az ügyelosztási rend B.3. mellékletében meghatározottaktól eltérően dr. Cs.-M. É. bíróra osztotta át.
[60] A törvényszék 2019. január 1. és december 31. között alkalmazott ügyelosztási rendjét – folyamatosan vezetve a változásokat – a Bszi. 9. § (1) bekezdésének megfelelően a törvényszék elnöke – a Bírói Tanács és a kollégiumok véleményének ismeretében – adta ki.
[61] A törvényszék az ügyelosztási rendet a Bszi. 11. § (1) bekezdésének megfelelően a hivatalos honlapján közzétette, így az mindenki számára elérhető volt.
[62] Az ügyelosztási rend 3.7. pontja külön rendelkezik az ügyek átosztásáról, amelynek az eseteit a 3.7.1. pont határozza meg. E rendelkezés szerint az ügykiosztásra jogosult az ügy intézésével másik tanácsot (bírót) jelöl ki – egyebek mellett – a bíró tartós távolléte, illetve az ügy jellegére is figyelemmel a távolléte esetén.
[63] Jelen ügyben erről volt szó.
[64] K.-né dr. A. É. tanácselnök váratlan távolléte a bíróság működését érintő fontos oknak minősült, különös tekintettel arra, hogy az eljárást a Be. 79. § (1) bekezdés a) és b) pontja alapján soron kívül kellett lefolytatni. A terhelt letartóztatásának ténye, valamint a tizennyolcadik életévét be nem töltött sértett részvétele e törvényi követelmény teljesítését vitathatatlanná teszi.
[65] Megállapítható tehát, hogy a kifogásolt igazgatási intézkedés kifejezetten a törvényi szabályok érvényesítése érdekében született, arra a bírósági munka (az ítélkezés) igazgatási célú – azaz ellenőrizhetően dokumentált szempontok szerinti – átszervezése miatt került sor. Éppen ezért nem az ügyelosztási rend szerinti helyettesítés (rendes) szabályát alkalmazta, hanem a 3.7.1. pontjában biztosított (rendkívüli) átszignálást lehetővé tevő jogkörét gyakorolta a törvényszék elnöke.
[66] Ez pedig nem ellentétes a Bszi. 11. § (2) bekezdésében foglaltakkal, és összhangban áll a terheltnek az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében deklarált, a bíróságok tisztességes eljárásához való jogával, amint azt az Alkotmánybíróság is megállapította.
[67] A kifejtettekből következően – a védő állításaival szemben – nem állapítható meg olyan törvénysértés sem, amelyhez büntetőeljárási jogkövetkezmény fűződhetne, és olyan további körülmény sem merült fel, amely ezen következtetést kétségessé tehetné.
[68] Ebből következően, mivel a terhelt védője által kifogásoltak (bírósági igazgatási szabályok megsértése) a Be. 608. § (1) bekezdés a) pont I. fordulata szerinti feltétlen hatályon kívül helyezési okot nem alapozzák meg, ezért a Be. 649. § (2) bekezdés d) pontjára alapított felülvizsgálat sem lehetett eredményes.
[69] A Kúria a Be. 649. § (2) bekezdése szerinti olyan további felülvizsgálati okot, melynek vizsgálatára a Be. 659. § (6) bekezdése alapján hivatalból köteles, nem észlelt.
[70] Ekként a Kúria a terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a megtámadott határozatokat a Be. 660. § (1) bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva, a Be. 662. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Bfv.III.1.162/2021/5.)