229. A viszonvád csak akkor joghatályos, ha a kölcsönösen elkövetett cselekmények egymással szoros személyi és tárgyi összefüggésben állnak.

A viszonvád csak akkor joghatályos, ha a kölcsönösen elkövetett cselekmények egymással szoros személyi és tárgyi összefüggésben állnak. Az online térben elkövetett becsületcsorbító cselekmények esetén e feltételek akkor valósulnak meg, ha a sérelmes közlést a másik fél a tudomásszerzést követően nyomban viszonozza [Be. 567. § (1) bek. g) pont, 763. § (1) és (2) bek.].

[1] A járásbíróság a 2019. szeptember 30-án kihirdetett ítéletével a III. r. terheltet rágalmazás vétsége [Btk. 226. § (1) bek., (2) bek. b) pont] miatt 2 évre próbára bocsátotta.
[2] Az ellentétes irányú fellebbezések folytán eljárt törvényszék a 2020. szeptember 22-én meghozott ítéletével az elsőfokú bíróság döntését megváltoztatta, és a III. r. terheltet megrovásban részesítette.
[3] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a III. r. terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 649. § (2) bekezdés b) és c) pontjában írt felülvizsgálati ok bekövetkezését állítva.
[4] Az indítvány szerint a II. r. terhelt nem volt viszonvád előterjesztésére jogosult, magánindítványa pedig elkésett.
[5] A II. r. terhelt ugyanis – az ítélet 5., 7., 8., 9. és 10. tényállási pontja szerint – 2018. március 27-én, 31-én, április 13-án, október 22. előtti ismeretlen időpontban és október 22-én követett el rágalmazást, illetve becsületsértést a III. r. terhelt sérelmére. Ehhez képest a II. r. terhelt a III. r. terhelt 2018. október 13-án közzétett bejegyzése miatt (11. tényállási pont) indítványozta a III. r. terhelt büntetőjogi felelősségre vonását.
[6] A III. r. terhelt védője indítványában kiemelte, hogy a viszonvád emelésének feltétele a Be. 763. § (1) bekezdése alapján a rágalmazás vagy becsületsértés kölcsönössége, azaz a bűncselekmények szoros tárgyi és személyi összefüggése, valamint időbeli egybeesése, amelyek kapcsolatában a nyomban viszonzottság fejeződik ki.
[7] A tényállás 7. és 9. pontjában 2018. október 22. előtti, ismeretlen elkövetési időpont szerepel. Az elkövetési időpont ismeretlenül maradásával azonban a nyomban viszonzottság követelménye a 11. pontban írt elkövetési időhöz, 2018. október 13-hoz képest nem teljesül. Az ismeretlen időpont ugyanis akár azt is jelentheti, hogy a tényleges elkövetés akár 2018. október 22-nél évekkel korábbra is eshetett, azaz a nyomban viszonzottság nem állapítható meg.
[8] Erre tekintettel adott esetben a II. r. terhelt nem volt jogosult viszonvád előterjesztésére, és a Be. 378. § (3) bekezdésében írt 30 napos határidőre figyelemmel a 2018. október 13-i cselekmény miatt 2019 februárjában „önálló magánvádat” sem terjeszthetett elő joghatályosan.
[9] Álláspontja szerint az előbbiek okán a bíróság nem az arra jogosult által emelt vád alapján hozta meg a döntését, ezért indítványozta, hogy a Kúria a Be. 662. § (2) bekezdés a) pontja alapján változtassa meg a jogerős ítéletet, és a III. r. terhelttel szemben indított büntetőeljárást szüntesse meg.
[10] A felülvizsgálati indítvány alapos.
[11] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be. 648. §-a alapján csak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen, és kizárólag a Be. 649. §-ában tételesen felsorolt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe. A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető, ezért az azon kívül eső anyagi vagy eljárásjogi kérdések a felülvizsgálatban közömbösek.
[12] Figyelemmel arra, hogy a III. r. terhelt védője indítványát a Be. 649. § (2) bekezdés b) és c) pontjára alapította és az arra nem jogosult által emelt vád miatt tett indítványt a jogerő áttörésére, a Kúria elsőként abban a kérdésben foglalt állást, hogy az állított eljárási szabálysértés mely felülvizsgálati ok megvalósítására lehet alkalmas.
[13] A II. r. terhelt a jogerős ítélet 11. pontjában írt bejegyzés miatt indítványozta a III. r. terhelt felelősségre vonását rágalmazás vétsége miatt, a bejegyzésben foglaltakat becsületét csorbítónak tartva.
[14] Ekként a II. r. terhelt, mint a rágalmazás vétségének a Be. 50. §-a szerinti sértettje, a Be. 53. § (1) bekezdés a) pontja alapján magánvádlóként való fellépésre jogosult személy emelt vádat a III. r. terhelt ellen.
[15] Következésképpen elméleti síkon sem vetődhet fel, hogy a bíróság a támadott határozatot a Be. 649. § (2) bekezdés c) pontja szerinti eljárási szabálysértéssel hozta meg.
[16] Ezzel szemben a felülvizsgálati indítvány valójában azon alapul, hogy a III. r. terhelt védőjének álláspontja szerint a II. r. terhelt, mint a 11. tényállási pontban foglalt rágalmazás vétségének sértettje, azaz magánvádlóként történő fellépésre – vádemelésre – jogosult személy magánindítványa nem joghatályos, mert azt a Be. 378. § (3) bekezdésében írt határidőn túl, egyszersmind a viszonvád emelésére
a Be. 763. § (1) bekezdésében szabott feltételek hiányában terjesztette elő.
[17] A felülvizsgálati indítvány alapján tehát a Be. 649. § (2) bekezdés b) pontjában írt felülvizsgálati ok beállta szorul vizsgálatra.
[18] A felülvizsgálati eljárás megkerülhetetlen szabálya [Be. 650. § (2) bek.], hogy a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható. Ezzel összhangban a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó [Be. 659. § (1) bek.]. A jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével ítélhető meg (BH 2004.102.).
[19] Az irányadó tényállás alapján a II. r. terhelt 2018. március 27-én (5. pont), március 31-én (10. pont), április 13-án (8. pont), valamint október 22. napját megelőzően, pontosabban meg nem határozható időpontban (7. és 9. pont) követte el a terhére megállapított, magánvádra üldözendő bűncselekményeket a III. r. terhelt sérelmére.
[20] Ezzel szemben a jogerős ítélet a 2018. október 13-án közzétett bejegyzés kapcsán marasztalta el a III. r. terheltet a II. r. terhelt sérelmére megvalósított rágalmazás vétsége miatt (11. pont).
[21] Az ügyiratokból kitűnően a II. r. terhelt a járásbíróságon 2019. február 18-án tartott személyes meghallgatás alkalmával, a 12. sorszámú jegyzőkönyvbe foglalva, viszonváddal élve indítványozta a III. r. terhelt büntetőjogi felelősségre vonását a 11. pontbeli cselekmény miatt.
[22] A Be. 378. § (1) bekezdése alapján magánindítványra üldözendő bűncselekmény esetén csak a jogosult indítványára indítható meg vagy folytatható a büntetőeljárás. A (3) bekezdés szerint a magánindítványt attól a naptól számított egy hónapon belül kell előterjeszteni, amelyen a magánindítványra jogosult a bűncselekményről tudomást szerzett.
[23] A II. r. terhelt által a III. r. terhelt ellen emelt vád tárgyát képező rágalmazás vétsége [Btk. 226. § (1) bek., (2) bek. b) pont] a Btk. 231. § (2) bekezdése alapján csak magánindítványra büntethető.
[24] A Be. 763. § (1) bekezdése ugyanakkor kölcsönösen elkövetett könnyű testi sértés, rágalmazás vagy becsületsértés esetén lehetőséget biztosít a vádlott számára, hogy a magánvádló ellen vádat emeljen (viszonvád). A (2) bekezdés alapján viszonvádnak az ügydöntő határozat meghozataláig van helye, abban az esetben is, ha a magánindítvány előterjesztésének határideje lejárt, feltéve, hogy a büntethetőség nem évült el.
[25] A viszonvád emelésének a Be. 53. § (2) bekezdése szab további feltételeket; rögzítve, hogy kölcsönösen elkövetett könnyű testi sértés, rágalmazás és becsületsértés miatt az egyik sértett feljelentésére megindított eljárásban – a cselekmények személyi és szoros tárgyi összefüggése esetén – e törvény rendelkezései szerint magánindítványt előterjesztő másik sértett viszonvádlóként jár el.
[26] A törvény tehát abban az esetben teszi lehetővé a terhelt számára a viszonvád előterjesztését, ha a magánvádló által ellene emelt vád tárgyát képező könnyű testi sértést, rágalmazást és becsületsértést megvalósító cselekmények, valamint a viszonvád tárgyát képező könnyű testi sértést, rágalmazást és becsületsértést megvalósító cselekmények
– kölcsönösen elkövetettek,
– egymással személyi összefüggésben, és
– szoros tárgyi összefüggésben állnak.
[27] A viszonvád emelésének feltételeként meghatározott kölcsönös elkövetés a viszonosság követelményét tükrözi. A könnyű testi sértés, rágalmazás vagy becsületsértés miatt a magánvádló által emelt vád vádlottja csak a magánvádló által a sérelmére elkövetett könnyű testi sértés, rágalmazás és becsületsértés miatt élhet viszonváddal.
[28] A kölcsönösségnek ekként fogalmi eleme a viszonvád feltételeként külön nevesített, és az imént vázolt tartalommal bíró személyi összefüggés is.
[29] A tárgyi összefüggés feltételét a Kúria egy korábbi határozatában a két fél által egymás sérelmére elkövetett bűncselekmény egymással térben, helyben és időben való egybeeséseként határozta meg (Bfv.II.387/2012/2.).
[30] E meghatározás pontosan írja körül a tárgyi összefüggés ismérvét kölcsönösen elkövetett könnyű testi sértés, illetve az egymás jelenlétében lezajlott, szóbeli megnyilvánulással megvalósult rágalmazás vagy becsületsértés esetén. Nem szolgál azonban elégséges támpontul a jelen ügyre vonatkozóan, amikor a két fél rágalmazásként vagy becsületsértésként értékelt megnyilvánulása közösségi oldalakon közzétett írásbeli bejegyzésekkel ment végbe.
[31] Előrebocsátandó, hogy a kölcsönös elkövetés, illetve a cselekmények személyi és tárgyi összefüggésének megállapítása ilyen esetben sem kizárt elvi síkon. Nyilvánvaló azonban, hogy a vizsgált elkövetési mód esetén a tárgyi összefüggés fennállásához a bejegyzések térbeli és időbeli egybeesése nem követelhető meg.
[32] Ilyenkor is szükséges feltétel azonban, hogy a közösségi oldalon megjelentetett közlések tartalmi kapcsolatban álljanak. A tartalmi összefüggés bizonyosan fennáll, ha a közlésekből kitűnik, hogy megírásukat azonos esemény, történés vagy cselekmény váltotta ki, vagy ha egymásra adott reakcióként születtek.
[33] A tárgyi összefüggés megállapításához nem mellőzhető, hogy a közlések mindkét fél számára elérhető felületen jelenjenek meg, azaz, hogy a felek nyilvánosan elérhető bejegyzésként vagy közös közösségi csoport tagjaként publikálják.
[34] A közösségi oldal használatának jellemzőiből adódóan a tárgyi összefüggés fennállásának a bejegyzések időbeli egybeesés nem szükséges feltétele, de az már mindenképpen, hogy a sérelmesnek tekintett bejegyzést a másik fél a tudomásszerzést követően nyomban viszonozza. Azonnali reakció hiányában a viszonvád emelésének feltételei éppen úgy nem állhatnak fenn, amiként szóbeli elkövetés esetében sem. Pontosan emiatt a felek bejegyzéseinek időbeli távolodásával a viszonvád előterjesztéseként szabott feltételek hiányára vont jogi következtetés szükségessége erősödik.
[35] A tárgyi összefüggés követelményének értelmezési kereteit ekként kijelölve pedig az indítványozó helytállóan hivatkozott arra, hogy a II. r. terhelt nem volt jogosult viszonvád emelésére. Az irányadó tényállás még csak távoli következtetési alapul sem szolgál, hogy a 7. és a 9., illetve a 11. tényállási pontban írt cselekményt tartalmi és időbeli kapcsolat fűzné össze. E tartalmi kapcsolat hiányában azt sem lehet kellő alappal feltételezni, hogy a II. r. terhelt bejegyzéseit egyáltalán a III. r. terhelt közléseinek ismeretében tette volna meg. Sőt, a 7. és 9. pontbeli cselekmény időbeli meghatározásában rejlő bizonytalanság okán még abban a kérdésben sem lehet állást foglalni, hogy a II. r. avagy a III. r. terhelt jelentette meg közlését elsőként, és ehhez képest melyikük bejegyzése kapcsán vizsgálandó, hogy az a másikra adott reakciót tükröz-e. A 7. és 9. pontbeli cselekmény kérdéses elkövetési időpontja mellett ráadásul – az indítványban kifejtettekkel egyezően – még a bejegyzések időbeli közelségét sem lehet megállapítani. Az október 22-ét megelőző, ismeretlen időpont (7. és 9. pont) ugyanis rendkívül tág időtartamot ölel fel, amelybe az október 13. (11. pont) előtti hónapok, de akár évek is beleérthetők.
[36] Az időbeli meghatározatlanság mellett a II. r. és a III. r. terhelt bejegyzéseiben megnyilvánuló tartalmi kapcsolat hiányában pedig a sérelmezett bejegyzések között nem fedezhető fel tárgyi összefüggés. Szó sincs tehát arról, hogy e terheltek cselekménye kölcsönösen elkövetett lenne. Kölcsönös elkövetés hiányában pedig a II. r. terhelt a 2019. február 18-án megtartott személyes meghallgatáson nem volt jogosult viszonvád előterjesztésére a III. r. terhelttel szemben a 11. pontbeli cselekmény miatt.
[37] A személyes meghallgatás időpontjában a magánindítvány előterjesztésére a Be. 378. § (3) bekezdésében szabott határidő már lejárt. A III. r. terhelt közösségi oldalon közzétett bejegyzése és a személyes meghallgatás időpontja között eltelt mintegy négyhónapos időtartam eleve ebbe az irányba mutat, amelyet a II. r. terhelt 2019. január 15-én, a 2019. január 28-ára kitűzött személyes meghallgatás határnapjának elmulasztása miatt előterjesztett kimentésében írtak erősítenek bizonyossággá. A II. r. terhelt ugyanis már a kimentésében előrevetítette, hogy ha a III. r. terhelt a személyes meghallgatáson fenntartja a feljelentését, „természetesen azonnal viszonváddal él” ellene, amelynek kilátásba helyezése szükségképpen a viszonvád lehetséges alapjaként vélt cselekmény ismeretét tükrözi. A Be. 378. § (3) bekezdése szerinti egy hónapos időtartam pedig a 2019. február 18-án megtartott újabb személyes meghallgatásig eltelt.
[38] Következésképpen a III. r. terhelt büntetőjogi felelősségre vonása iránt a jogerős ítélet 11. pontjában írt cselekmény elkövetése miatt a II. r. terhelt által 2019. február 18-án előterjesztett magánindítvány nem volt joghatályos, mert azt a II. r. terhelt a viszonvád emelésére lehetőséget biztosító feltételek hiányában, egyúttal a Be. 378. § (3) bekezdésében meghatározott határidőn túl nyújtotta be.
[39] Ekként az alapügyben eljárt bíróságok a Be. 649. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott eljárási szabálysértéssel hozták meg a jogerős ítéletet.
[40] A kifejtett érvek mentén a Kúria a felülvizsgálati indítványnak – a Be. 660. § (1) bekezdése szerint tanácsülésen, a 655. § (1) bekezdése szerinti összetételben eljárva – helyt adott, és a megtámadott határozatot – a Be. 649. § (2) bekezdés b) pontjára való utalással – a Be. 663. § (2) bekezdés első fordulata alapján a III. r. terhelt tekintetében hatályon kívül helyezte, és a vele szemben indított büntetőeljárást a Be. 567. § (1) bekezdés g) pontjában írt ok fennállása miatt – joghatályos magánindítvány hiányában – megszüntette.

(Kúria Bfv.II.1.072/2021/3.)