09

Elköveti a tartozás fedezetének elvonása bűncselekményét, aki a tartozás fedezetére, kiegyenlítésére szolgáló vagyont (pénzösszeget) akként vonja el az erre a célra nyitott óvadéki számláról, hogy rosszhiszemű szerződésszegő magatartásával a vállalt kötelezettségét csalárd módon nem teljesítve eleve eltéríti attól azon vagyont (pénzösszeget), amelynek jogszerűen az óvadéki számlán a helye, és ténylegesen a fedezet alá tartozónak kell lennie [Btk. 405. § (1) bek.].

Önmagában kizárja a terhelt cselekményének bűnpártolás bűntetteként való minősítését, ha az alapbűncselekmény közvetlenül e terhelt előnyszerzését célozta, illetve az is, ha e személy az alapbűncselekmény elkövetőjével a bűncselekmény elkövetésben előzetesen megegyezett. Ellenben a pénzmosás elkövetési magatartását kimerítő megszerzés megvalósul, ha a terhelt az alapbűncselekmény elkövetése során a bankszámlájára utalt pénzt a saját érdekében felhasználja [Btk. 282. § (1) bek. c) pont és (2) bek.,
399. § (4) bek. a) pont I. ford., (5) bek.].

Zár alá vétel a vagyonelkobzás vagy a polgári jogi igény biztosítása érdekében rendelhető el. A törvény a zár alá vétel tekintetében nem tesz különbséget aszerint, hogy az adott ügyben mely vagyonelkobzási ok áll fenn.

I. Az elévülés bekövetkezése miatt a büntethetőség megszűnése olyan büntető anyagi jogi szabály, amely figyelmen kívül hagyása mellett a bűnösség megállapítása esetén a Be. 649. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában foglalt felülvizsgálati ok megvalósul, így az erre történő hivatkozás felülvizsgálati eljárás alapjául szolgálhat.

Nem tekinthető az elállás önkéntesnek, ha azt az motiválja, hogy a terhelt a sértettet a dologelvétel érdekében élet kioltására alkalmas eszközzel megfenyegette, azonban a sértett a felszólításnak nem tett eleget, így a terheltnek a dologelvétel érdekében további, minőségileg más, nagyobb súlyú magatartást kellett volna kifejtenie. Ellenben el sem követi a rablás kísérletét az a terhelt, aki ugyan társa mellett a cselekménybe beavatkozik, de a dologelvételre irányuló fenyegetéstől kifejezetten elhatárolódik [Btk. 10. § (4) bek. a) pont és (5) bek., 365. § (1) bek.

1/2023. (VI. 12.) KK vélemény a közigazgatási perekben a perorvoslatban részt vett bíró kizárásával kapcsolatos egyes kérdésekről

A Kúria Közigazgatási Kollégiuma a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 27. § (1) bekezdése alapján a megelőző bírósági eljárásban részt vett bíró kizárásával kapcsolatos kérdések közigazgatási perekben történő egységes értelmezése érdekében a következő kollégiumi véleményt alkotta:

A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának Jpe.I.60.031/2023/4. számú végzése

Rendelkező rész
A Kúria a felperes jogegységi panaszát visszautasítja.
A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának Jpe.I.60.027/2023/3. számú végzése

Rendelkező rész
A Kúria a felperes jogegységi panaszát visszautasítja.
A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának Jpe.II.60.026/2023/4. számú végzése

Rendelkező rész
A Kúria a IV. rendű alperes jogegységi panaszát visszautasítja.
A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás