Az ügyvédként eljárni nem jogosult, korábbi kirendelt védő irodagondnoka a kirendelés alapján védőként nem járhat el, és így a helyettesítésére más védő részére sem adhat meghatalmazást. Azonban, ha a tárgyaláson az ilyen meghatalmazás alapján védőként eljárni jogosult személy részt vesz, akkor feltétlen eljárási szabálysértés nem valósul meg [Be. 608. § (1) bek. d) pont; 7/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat].
[1] A járásbíróság a 2020. február 20-án meghozott ítéletében a fiatalkorú IV. r. terheltet társtettesként elkövetett magánlaksértés bűntette [Btk. 221. § (2) bek. c) és d) pont] és társtettesként elkövetett testi sértés bűntette [Btk. 164. § (1) bek., (4) bek. c) pont] miatt – halmazati büntetésül – 70 óra könnyű fizikai munkakörben elvégzendő közérdekű munka büntetésre ítélte. Az elsőfokú bíróság a IV. r. terheltet az ellene társtettesként elkövetett garázdaság bűntette [Btk. 339. § (1) bek., (2) bek. a) pont] és társtettesként elkövetett testi sértés vétsége [Btk. 164. § (1)–(2) bek.] vádja alól felmentette.
[2] Az ítélet a fiatalkorú IV. r. terhelt vonatkozásában – fellebbezés hiányában – 2020. február 20. napján jogerőre emelkedett.
[3] A jogerős ítélet ellen a fiatalkorú IV. r. terhelt tekintetében a megyei főügyészség a Be. 649. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott okból terjesztett elő felülvizsgálati indítványt.
[4] Az indítvány indokolásában a megyei főügyészség kifejtette, hogy a Be. 682. § (1) bekezdése értelmében a fiatalkorú elleni eljárásban védő részvétele kötelező, ezért a IV. r. terhelt védelmének ellátására a nyomozó hatóság védőt rendelt ki, a területileg illetékes ügyvédi kamara pedig a fiatalkorú védelmének ellátására dr. B. M. ügyvédet jelölte ki.
[5] Dr. B. M. 2020. január 1. napjától ügyvédi tevékenységet nem folytat. Ennek ellenére az elsőfokú bíróság a kötelező védői részvételt igénylő eljárásban a Be. 46. § (1) bekezdése alapján a fiatalkorú terhelt védelmének ellátására új védő kirendeléséről nem határozott, hanem 2020. január 9-én és 2020. február 20-án megtartott tárgyaláson a fiatalkorú terhelt védőjeként a megyei ügyvédi kamara által 2019. december 31. napján kelt határozatával dr. B. M. irodagondnokául kirendelt, dr. R. F. ügyvéd helyett meghatalmazással eljáró, dr. Ba. M. ügyvéd jelenlétét engedélyezte.
[6] Az irodagondnokról szóló 7/2017. (XI.20.) MÜK szabályzat értelmében az irodagondnok a gondnokolt ügyvéd helyett a büntetőeljárásban történő kirendelése esetén eljárni nem jogosult.
[7] Ekként az elsőfokú bíróság a Be. 608. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott abszolút eljárási szabálysértést valósított meg, amikor olyan védő jelenlétében tartotta meg a tárgyalást, aki a fiatalkorú terhelt védelmét nem láthatta volna el. Ennek megfelelően – új védő kirendelésének hiányában – a tárgyalás megtartására olyan személy távollétében került sor, akinek a részvétele a törvény értelmében kötelező lett volna.
[8] Mindezek alapján a Be. 608. § (1) bekezdés d) pontjában írt feltétlen eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati eljárásnak van helye a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen.
[9] A megyei főügyészség azt indítványozta, hogy a Kúria a Be. 663. § (2) bekezdése alapján a megtámadott határozatot a fiatalkorú IV. r. terheltet illetően helyezze hatályon kívül és a járásbíróságot utasítsa új eljárás lefolytatására.
[10] A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt alaposnak tartotta, s annak indokaival egyetértve arra tett indítványt, hogy a Kúria a járásbíróság ítéletét a IV. r. terhelt tekintetében helyezze hatályon kívül és az elsőfokú bíróságot utasítsa új eljárás lefolytatására.
[11] A megyei főügyészség felülvizsgálati indítványa nem alapos.
[12] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be. 648. §-a alapján csak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen és a jogerős bírósági határozatban rögzített tényállás alapulvételével, kizárólag a Be. 649. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe. A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető, ezért az azon kívül eső anyagi vagy eljárásjogi kérdések a felülvizsgálatban közömbösek.
[13] A Be. 649. § (2) bekezdése taxatíve felsorolja azon eljárási szabálysértéseket, amelyek felülvizsgálat alapjául szolgálhatnak.
[14] A Be. 649. § (2) bekezdés d) pontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság határozatát a Be. 608. § (1) bekezdésében megjelölt eljárási szabálysértéssel hozza meg. Ez utóbbi törvényhely d) pontja szerint a másodfokú bíróság nem ügydöntő végzésével hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező.
[15] A IV. r. terhelt a terhére rótt bűncselekmények elkövetésekor a tizennyolcadik életévét nem töltötte be, vagyis fiatalkorúnak minősült. A Be. 682. § (1) bekezdése szerint a fiatalkorú elleni eljárásban védő részvétele kötelező. A Be. 434. §-a szerint pedig, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a tárgyaláson a védő jelenléte kötelező, ha a büntetőeljárásban védő részvétele kötelező.
[16] Az ügyben tehát a védő részvétele az eljárásban kötelező volt, és kötelező volt a védő részvétele az elsőfokú bírósági tárgyaláson is. Ekként a tárgyalás megtartása védő részvétele nélkül feltétlen eljárási szabálysértést és egyúttal felülvizsgálati okot valósított volna meg.
[17] Az ügyben a nyomozó hatóság a IV. r. terhelt részére védőt rendelt ki, a területileg illetékes ügyvédi kamara pedig a védelem ellátására dr. B. M. ügyvédet jelölte ki, aki 2020. január 1-jétől ügyvédi tevékenységet nem folytatott.
[18] A Kúria megállapította, hogy ennek ellenére az ügyben a jogerős határozat hatályon kívül helyezését megkövetelő eljárási szabálysértés nem történt.
[19] A járásbíróság a 2020. február 20-án kihirdetett ítéletének bevezető részében az ítélet alapjaként a 2019. január 29-én, március 26-án, október 15-én, valamint a 2020. január 9-én és február 20-án megtartott tárgyalást jelölte meg.
[20] Az ügy irataiból megállapítható, hogy a 2019. január 29-én, március 26-án és október 15-én megtartott tárgyaláson a védőként kirendelt dr. B. M. ügyvéd látta el a IV. r. terhelt védelmét. Ekkor dr. B. M. még ügyvédi tevékenység folytatására jogosult volt, ezért eljárásával a IV. r. terhelt kötelező védelme maradéktalanul megvalósult.
[21] A 2020. január 9-én és február 20-án megtartott tárgyaláson a megyei ügyvédi kamara által 2019. december 31-én dr. B. M. irodagondnokául kirendelt dr. R. F. ügyvéd helyett meghatalmazással dr. Ba. M. ügyvéd járt el a IV. r. terhelt védelmében.
[22] A védőként eljáró dr. Ba. M. a 2020. január 9-én megtartott tárgyaláson a bíróság által kihallgatott tanúhoz kérdést intézett, egy másik tanú vallomására észrevételt tett. A 2020. február 20-án megtartott tárgyaláson 4 tanú vallomásának az értékelés köréből történő kizárását indítványozta, perbeszédet mondott a terhelt védelmében, majd jogorvoslati nyilatkozatot tett.
[23] Az ítélet alapját képező 2020. január 9-i és február 20-i tárgyalás tekintetében tehát az állapítható meg, hogy a tárgyaláson a IV. r. terhelt védelmében jelen volt védő. Az ekkor kirendelt védő helyetteseként eljárt dr. Ba. M. ügyvéd ugyanis a terhelt védelmét ellátta a 38. és 41. számú tárgyalási jegyzőkönyv tanúsága szerint. Dr. Ba. M. ügyvédi jogállását az indítvány nem vitatta.
[24] A Be. 41. § (1) bekezdése szerint védőként meghatalmazás vagy kirendelés alapján ügyvéd járhat el; ahol e törvény védőként eljáró ügyvédről rendelkezik, ezen az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén az ügyvédjelöltet, az európai közösségi jogászt, az alkalmazott ügyvédet és az alkalmazott európai közösségi jogászt is érteni kell.
[25] A Kúria kialakított gyakorlata szerint a kötelező védelem megsértése, mint felülvizsgálati ok az adott esetben csak akkor lenne megállapítható, ha a terhelt érdekében a védelem ellátására nem a törvény által erre feljogosított személy járt volna el. Dr. Ba. M. azonban – mint ügyvéd – nem vitásan a büntetőeljárásban védőként eljárhatott.
[26] Kétségtelen, hogy az irodagondnokról szóló 7/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat az irodagondnoknak a gondnokolt ügyvéd helyett a büntetőeljárásban kirendelt védőkénti eljárását nem teszi lehetővé. Jelen esetben a vizsgálandó kérdés azonban az, hogy a terhelt érdekében eljáró dr. Ba. M. kirendelt védőkénti eljárásának volt-e törvényi akadálya. Dr. Ba. M. jogosult volt ügyvédi tevékenység gyakorlására, így nem lett volna kizáró oka annak sem, hogy a Be. 46. § (1) bekezdése alapján a bíróság székhelye szerint illetékes ügyvédi kamara adott esetben őt a IV. r. terhelt részére védőként kijelölje.
[27] Dr. Ba. M. ügyvéddel szemben a IV. r. terhelt védőjekénti eljárásra nem merült fel kizáró ok, ugyanakkor ezen tevékenységre sem érvényes meghatalmazással, sem kirendeléssel nem rendelkezett. Ez azonban – önmagában – nem felülvizsgálati ok és nem eredményezi azt, hogy eljárását úgy kellene tekinteni, mintha nem is vett volna részt a IV. r. terhelt védelmében védő a tárgyaláson.
[28] A védő meghatalmazásával, kirendelésével kapcsolatos szabályok esetleges megsértése a védő tárgyalási jelenlétét, a védelem tényét nem kérdőjelezi meg, az azzal kapcsolatos esetleges hiányosságok legfeljebb relatív eljárási szabálysértésként értékelhetők, amelyek azonban a Be. 649. § (2) bekezdés d) pontja szerinti felülvizsgálati okot nem képezhetnek (BH 2017.218.). Ekként arra tekintettel a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére nincs törvényes alap.
[29] A Kúria a Be. 649. § (2) bekezdése szerinti olyan további eljárási szabálysértést, melynek vizsgálatára a Be. 659. § (6) bekezdése alapján hivatalból köteles, ugyancsak nem észlelt.
[30] Ekként a Kúria a megyei főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a megtámadott határozatot a Be. 660. § (1) bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva, a Be. 662. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Bfv.II.1.228/2021/7.)