04

A munkaviszonyban álló ügyvezető igazgató kártérítési felelőssége az Mt. általános, a munkavállaló kártérítési felelősségére vonatkozó szabályok szerint bírálandó el, vagyis a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a vezető állású munkavállaló nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható, a kárt, valamint az okozati összefüggés fennállását [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 179. § (1) bek.].

A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás

A követelés bírósági úton történő érvényesítése az igény elévülését csak akkor szakítja meg, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi döntést hozott. A keresetlevelet visszautasító végzés nem érdemi határozat, ezért az elévülés megszakítására nem hivatkozhat megalapozottan az, aki a keresetlevél előterjesztéséhez fűződő joghatások fenntartása érdekében nem járt el a Pp. 178. §-a szerint [a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:25. § (1) bek. c) pont; a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 286. § (1) és (4) bek.].

I. Amennyiben a jogutód a zálogjog megszerzésekor legalább az alapul szolgáló jogviszony létéről – arról, hogy az önálló zálogjogot valamely más szerződés, például kölcsönszerződés biztosítékául alapították – tudott, elvárható tőle, hogy tájékozódjon az alapügylet tartalmáról.

I. Ingatlanra kötött bérleti szerződés alapján a bérlemény birtokbavételével és abban a bérlő ingóságainak elhelyezésével megalapítottnak minősül a bérbeadó törvényes zálogjoga a bérlő ingatlanba bevitt vagyontárgyain.
II. Nem a zálogjog megalapításának és létrejöttének, hanem a zálogjogból fakadó kielégítési jog gyakorlásának a feltétele, hogy a bérlő elmulassza az esedékessé vált fizetési kötelezettségének teljesítését és hátraléka keletkezzen [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:337. § (1) és (3) bek.; 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 49/D. § (1) bek.].

I. Amennyiben a perfelvételi tárgyaláson a fél képviselőjeként megjelent személy a felet képviselheti, képviseleti jogát is igazolja, de a meghatalmazása bármely oknál fogva nem szabályszerű, a megjelent személy korábbi perbeli cselekményeit csak akkor lehet hatálytalannak tekinteni és a mulasztásra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni, ha a Pp. 227. § (3) bekezdése szerint kiadott felhívás eredménytelen.

Támogatási szerződés megszegése esetén a jogkövetkezményt úgy kell megállapítani, hogy az igazodjon a szabálytalanság súlyához [272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 80. § (1) bek., 90. § (1) bek. e) pont, 164. § (4) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

Az elővásárlási jog megsértésére alapított hatálytalansági kereset alapján, ha arra a kereset kiterjedt, a kereset megalapozottsága esetén a bíróságnak meg kell keresnie az ingatlanügyi hatóságot abból a célból, hogy az ingatlan-nyilvántartásból – a vételár kifizetésének igazolását követően – a már bejegyzett szerződéses vevő tulajdonjogát törölje és jegyezze be a pernyertes felperes javára a tulajdonjogot [2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:178. §, 6:223. §].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

I. A Ptk. hatályba lépése előtt kötött szerződésekből eredő jogok és kötelezettségek összességének jogszabályi rendelkezés alapján 2016. január 6-án és azt követően bekövetkezett, illetve bekövetkező átszállása esetén is jogutódlás valósul meg az egyik szerződő fél pozíciójában úgy, hogy a szerződés tartalma, a feleket a jogviszony alapján megillető valamennyi jog és kötelezettség változatlan maradt.

A vértranszfúzió során Hepatitis C vírussal fertőződött személy kártalanítása nem zárja ki azt, hogy halála esetén az általa eltartott hozzátartozói is kártalanításban részesüljenek [1972. évi II. törvény (régi Eütv.) 58. § (3) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

A jogorvoslati határidő ügyvéd általi elmulasztása esetén a sérelemdíj mértékénél irányadó szempontok közül kiemelt jelentősége van a jogsértés súlyának és a felróhatóság mértékének, azonban a károsultat ért nem vagyoni hátrányok körében nem lehet értékelni azt a nem vizsgálható és emiatt meg sem határozható tényezőt, hogy a károsultnak milyen összegű vagyoni hátránya keletkezett a le nem folytatott perorvoslati eljárással összefüggésben [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:52 §].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás