04

Az Foktftv. és a Rendelet hatálya alá tartozó ingatlan-nyilvántartási ügyekben az Inytv. rendelkezései az irányadók az Foktftv.-ben és a Rendeletben foglalt eltérésekkel. A bekebelezési eljárásban egyoldalú jognyilatkozatot tevő személy állampolgárságát az okiratnak tartalmaznia kell. Ennek hiányában az okirat nem alkalmas ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre [1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 32. § (1) bek. g) pont; 647/2020. (XII. 23.) Korm. rend. 36. § (1) bek.; 2020. évi LXXI. törvény (Foktftv.) 2. §].

Nem jogszabálysértő, ha az ingatlan-nyilvántartási hatóság az eljárás felfüggesztése iránt előterjesztett kérelem elutasítását a tulajdonjog bejegyzése iránti eljárásban meghozott határozatába foglalja.
Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban – figyelemmel az Ákr. 8. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakra – az Inytv. 47. §-ában meghatározott Ákr. szabályait kiegészítő szabályokon túl az Ákr. eljárás felfüggesztésére vonatkozó rendelkezései is alkalmazhatók.  

A bíróság a közigazgatási perben annak felülvizsgálatát végzi, hogy a hatóság határozatai megfelelnek-e a rájuk irányadó jogszabályoknak. A Kúriának, az elsőfokú bíróságnak és a hatóságnak azonban nem feladata annak kimunkálása, hogy mi lett volna az a helyes adózói eljárás, amely megfelel a vállalatcsoport érdekeinek [1990. évi C. törvény (Htv.) 35. § (1) bek., 39. § (1), (2) bek.; 2017. évi I. törvény (Kp.) 2. § (1), (2) bek., 52. § 37. pont, 121. § (2) bek.; 2000. évi C. törvény (Számtv.) 73. § (4) bek.].

A Tao tv. 18/D. § (8) bekezdése szerinti kérelem jogvesztő határidőn túli előterjesztésének jogkövetkezménye annak visszautasítása [1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) 18/D. § (8) bek.; 2017. évi CLI. törvény (Air.) 48. §, 52. § (1) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

Amennyiben a fél keresetében a határidő elmulasztása kapcsán nem kéri az adóbírság törlését, akkor a kereseti kérelmen való túlterjeszkedésnek minősül az, ha ennek ellenére a bíróság erről rendelkezik. Hasonlóképpen, ha a fél kizárólag az adóbírság mértékét vitatja és az adóhatósági indokolás hiányát állítja, a bírság mérséklését viszont nem kéri, akkor a kereseti kérelmen túlterjeszkedésnek minősül az, ha ennek ellenére az elsőfokú bíróság a bírság mérséklésének körülményeit is megvizsgálja, és e körben is határoz [2017. évi CL. törvény (Art.) 215. §, 219. § (1), (2) bek.; 2017.

Az Mt. 82. § (2) bekezdésében foglalt tizenkéthavi távolléti díjnak megfelelő kártérítési limit nem időkorlátot, hanem összeghatárt jelent, ezért nem kizárt, hogy a jogellenes munkaviszony megszüntetés jogkövetkezményeként a munkavállaló az eltelt időszak bármely részére érvényesítse elmaradt jövedelem iránti igényét [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 82. § (2) bek.].

A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás

A munkaviszonyban álló ügyvezető igazgató kártérítési felelőssége az Mt. általános, a munkavállaló kártérítési felelősségére vonatkozó szabályok szerint bírálandó el, vagyis a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a vezető állású munkavállaló nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható, a kárt, valamint az okozati összefüggés fennállását [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 179. § (1) bek.].

A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás

A követelés bírósági úton történő érvényesítése az igény elévülését csak akkor szakítja meg, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi döntést hozott. A keresetlevelet visszautasító végzés nem érdemi határozat, ezért az elévülés megszakítására nem hivatkozhat megalapozottan az, aki a keresetlevél előterjesztéséhez fűződő joghatások fenntartása érdekében nem járt el a Pp. 178. §-a szerint [a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:25. § (1) bek. c) pont; a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 286. § (1) és (4) bek.].

I. Amennyiben a jogutód a zálogjog megszerzésekor legalább az alapul szolgáló jogviszony létéről – arról, hogy az önálló zálogjogot valamely más szerződés, például kölcsönszerződés biztosítékául alapították – tudott, elvárható tőle, hogy tájékozódjon az alapügylet tartalmáról.

I. Ingatlanra kötött bérleti szerződés alapján a bérlemény birtokbavételével és abban a bérlő ingóságainak elhelyezésével megalapítottnak minősül a bérbeadó törvényes zálogjoga a bérlő ingatlanba bevitt vagyontárgyain.
II. Nem a zálogjog megalapításának és létrejöttének, hanem a zálogjogból fakadó kielégítési jog gyakorlásának a feltétele, hogy a bérlő elmulassza az esedékessé vált fizetési kötelezettségének teljesítését és hátraléka keletkezzen [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:337. § (1) és (3) bek.; 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 49/D. § (1) bek.].