04

Egyszerűsített felszámolás esetén a felszámolót az 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 59. § (1) bekezdése alapján megillető 1%-os díj alapjának meghatározásakor a Cstv. 49/A. §, a 49/B. §, illetve a 49/D. § hatálya alá tartozó vagyontárgyak értékesítéséből származó bevétel nem vehető figyelembe, ez utóbbi vagyontárgyak értékesítése miatt a felszámolónak járó díjat a 49/D. § szerint kell megállapítani [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 49/A. §, 49/B. §, 49/D. §].

I. Megfelelő az árfolyamkockázatra vonatkozó tájékoztatás akkor, ha az amellett, hogy tájékoztatja a fogyasztót arról, hogy mit jelent az árfolyamkockázat, elmagyarázza annak mechanizmusát (mibenlétét), annak a fogyasztó fizetési kötelezettségére gyakorolt hatását. Világos és érthető módon felhívja a figyelmet arra is, hogy az árfolyam fogyasztó szempontjából kedvezőtlen változásának reális esélye van, ami akár jelentősen megemelheti a fizetési kötelezettségeit (azaz gazdaságilag jelentősen kedvezőtlen helyzetbe hozza) [1959. évi IV. törvény (rPtk.) 209. § (1) bek; 1996.

I. A jognyilatkozat pótlása iránti perben keresetnek helyt adó ítélet a törvényi feltételek bármelyikének hiánya esetén nem hozható.
II. A jognyilatkozat bírói ítélettel való pótlásának jogszabályi feltételei nem teljesültek maradéktalanul, ha a felperes jogsérelme más pertípussal, például törlési perben elhárítható [1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 5. § (3) bek.; 1997. évi CXLI. tv. 62. § (1) bek. c) pont, (2) bek.].

Társult vadászati jog esetén a tulajdonosi közösség gyűlésén hozott határozat megtámadása vagyoni jogon alapuló igény, és mint ilyen, a járásbíróság hatáskörébe tartozó olyan vagyonjogi perben érvényesíthető, amelyben a vagyoni jogon alapuló igény értéke nem meghatározható [2016. évi CXXX. tv. (Pp.) 20. § (3) bek. ae) pont; 1996. évi LV. tv. (Vtv.) 12. § (1) bek., 14. § (3) bek.; 79/2004. (V. 4.) FVM. rendelet (Vhr.) 7. § (2) bek., 9. § (2) bek.].

A sajtó-helyreigazítás iránt indult perben a felperes keresettel érvényesített joga nem a személyiségi jogok megsértésének szankcióin alapul. A felperes alanyi joga a helyreigazító közlemény közzétételére irányul. Ez az igény azonban csak személyesen érvényesíthető, a helyreigazítást kérő csak a saját személyét ért sérelem miatt kérhet jogvédelmet [2016. CXXX. tv. (Pp.) 495–496. §; 2010. évi CIV. tv. (Smtv.) 12. §; 2013. évi V. tv. (Ptk.) 2:54. §].

Személyiségi jogi perben kifogásolt közlés tényleges tartalmát nem önmagában, hanem a nyilatkozat többi részével együtt szükséges vizsgálni, különös tekintettel a közlés lényegi mondanivalójára és az arra vonatkozó társadalmi közfelfogásra. Más személyek „megkárosítására” utaló közlés valótlansága nem állapítható meg önmagában amiatt, hogy a felet nem vezette károkozási szándék, mert a károsodás valamely magatartás következményeként is bekövetkezhet [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:44. § (1) bek., 2:45. § (2) bek.; PK 12. számú állásfoglalás].

Az illetékesség vizsgálata szempontjából azonos ténybeli alapon és az illetékességi okok összevetésével már felmerült az eljáró bíróság kijelölését igénylő negatív illetékességi összeütközés esetén – amelyet a Kúria a korábbi végzésével már feloldott – nincs helye ismételten az illetékesség hiánya megállapításának [1952. évi III. tv. (régi Pp.) 45. § (2) bek. c) pont, 35. § (1) bek., 41. § (6) bek.; 2013. évi CLXXVII. tv. (Ptké.) 53/C. § (1)–(2) bek.].

Biztosítási szolgáltatás teljesítése iránti perben nem a biztosítási összeg kiszámításának a módját, hanem az annak alapjául állított konkrét történeti tényeket kell bizonyítani. A totálkáros gépjármű maradványértéke nettó vagy bruttó összegének a figyelembevétele anyagi jogkérdés, amelyet a biztosítási szerződés értelmezése alapján kell elbírálni. A bíróságnak az anyagi jognyilatkozatokat az anyagi jogszabályokban előírt szempontok figyelembevételével kell értelmeznie, amelynek során nem kötik a felek perben tett eljárási jognyilatkozatai [1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 207.

A bíróság a tagállami ítéletben kiszabott szabadságvesztés-büntetést a magyar törvény alapján megállapítható büntetési tétel felső határának megfelelően alakítja át, ha a tagállami ítéletben kiszabott szabadságvesztés tartama hosszabb, mint amennyi a magyar törvény alapján megállapítható lenne [2012. évi CLXXXX. tv. (EUtv.) 111. § (1) bek., 111/D. § (1) bek., (2) bek. a) pont, 111/E. § (1) bek.; Btk. 339. § (1) bek., (2) bek. a) pont, 164. § (1) és (3) bek., 81. § (3) bek. ].

Amennyiben az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítási ügyben az illetékesség hiányának megállapítása 2021. január 1. napját megelőzően véglegessé vált végzéssel megtörtént, a 2013. évi CCXL. törvény 75/J. §-ban foglalt illetékességi okra hivatkozással a korábban illetékességi okból áttett kérelem visszaküldése nem lehetséges.