04

A munkáltató ellenőrzési körébe tartozik minden olyan tevékenység vagy körülmény, amelynek alakítására a munkáltatónak bármilyen lehetősége volt. Az ellenőrzési kör fennállásának megállapíthatósága tekintetében jelentősége van a munkáltató utasításainak és elvárásainak is [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 166. § (2) bek.].

A cég saját maga ellen nem indíthat törvényességi felügyeleti eljárást, azaz nem lehet egyidejűleg kérelmezői és kérelmezetti pozícióban. Az ilyen kérelem visszautasításának, ennek hiányában az eljárás hivatalból történő megszüntetésének van helye [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 240. § (1) bek. a) pont; 2006. évi V. törvény (Ctv.) 72. §, 77. § (1), (3) bek.].

I. Biztosítéki célú az engedményezés, ha az engedményezés hatályának beálltát a szerződő felek az adós teljesítésének elmaradásához kötik, azaz az engedményes az engedményezővel létesített alapjogviszonyából származó követelés teljesítésének elmaradása esetén kereshet csak kielégítést az átruházott követelésből [1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 40. § (1) bekezdés c) pont; 2013. V. törvény (Ptk.) 6:8. § (1) bek., 6:193. §, 6:194. § (2) bek.]. 

Pótbefizetés elrendelésére jogszerűen akkor kerülhet sor, ha a társaság vagyona, saját tőkéje nem nyújt fedezetet a veszteségeire, és ez veszélyezteti az üzletszerű gazdasági tevékenység folytatását. Önmagában a számviteli törvény szerinti éves beszámoló mérlegében kimutatott veszteség a pótbefizetés elrendelését nem alapozza meg [2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:183. §, 189. §; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 372. § (2) bek.].

A bírói mérlegelés felülbírálatának általános kizárása és a nyilvánvalóan okszerűtlen esetekre való korlátozása csak a felülvizsgálati eljárásban érvényesülő szabály, a másodfokú bíróság szabadon felülmérlegelheti az elsőfokú bíróság által beszerzett bizonyítékokat [a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 369. § (3) bek. d) pont].

A kárelemek közt feltüntetett költség követelésére való jognak akkor van jelentősége a kárfelelősség megállapítása esetén, ha a károsultnak a károsító magatartás folytán olyan vagyoni érdeksérelme keletkezik, aminek kiküszöböléséhez vagy csökkentéséhez – a károsult elhatározása alapján – valamilyen költség kiadása szükséges: a bíróság ilyenkor az igényelt költség indokoltságáról dönt. Ha azonban időközben a vagyoni érdeksérelem megszűnik, akkor nincs olyan vagyoni hátrány, aminek reparálására szükség lenne, ezért azzal összefüggésben költségkiadás már nem lehet indokolt [1959.

Önmagában az adott évre vonatkozó költségvetés érvényes elfogadásának hiánya nem eredményezi automatikusan az adott év költségvetésére vonatkozó elszámolást elfogadó közgyűlési határozat érvénytelenségét. Esetenként valamennyi körülményt figyelembe véve kell vizsgálni a költségvetés és az elszámolás adatainak összefüggését ahhoz, hogy aggálytalanul megállapítható legyen az érvénytelen költségvetésnek a költségvetés elszámolására vonatkozó határozat érvényességére gyakorolt hatása [2003. évi CXXXIII. törvény (Tht.) 48. § (1)–(2) bek.].

I. A Be. 647. § (1) bekezdése alapján a törvénynek megfelelő határozat meghozatalának csak akkor van helye, ha a bíróság a perújítást alaposnak találja. A másodfokú bíróság e törvényi előfeltétel, a perújítás alapossága hiányában végezte el az alapügyben hozott határozat „felülbírálatát” és hozott új határozatot. 

A 2017. évi LXXVIII. törvény (Ügyvédi tv.) 180. § (2) bekezdése szerinti értesítés kiadása vagy az arra irányuló indítvány megtagadása vonatkozásában nem kell határozati formában megjelenő döntést (végzést) hozni, ez a határozati formát nem igénylő bírói intézkedések körébe tartozik [Be. 449. § (1) bek.]. Az Ügyvédi tv. megfogalmazásából adódóan a bíróság mérlegelését igényli az eljáró bíróság kedvező megítélése, ekként az értesítés kiadása nem kényszeríthető ki. A határozati formát nem igénylő bírói intézkedéssel szemben nincs helye fellebbezésnek [Be. 580. § (1) bek.

A Btk. 178. §-ában meghatározott kábítószer birtoklása törvényi tényállásával összefüggésben a 180. § (1) bekezdése speciális, az adott bűncselekményre vonatkozó büntethetőséget megszüntető okot tartalmaz. E törvényi feltétel bekövetkezése az érintett bűncselekmények miatti büntetőeljárás folytatásának anyagi jogi természetű akadálya, amelyre tekintettel az eljárást – annak valamennyi szakaszában – meg kell szüntetni.