A Kúria a fenti számú felülvizsgálati ügyben meghozott határozatában abban foglalt állást, hogy az igénykereset mely időpontig indítható meg alappal, és az aki, egyébként igénykereset megindítására jogosult (vagy jogosult lett volna) a végrehajtást kérővel szemben felléphet-e a jogalap nélküli gazdagodás megtérítése iránti igénnyel.
Az első kérdéssel kapcsolatban arra mutatott rá a Kúria, hogy az igényper – lényegéből eredően – addig indítható meg alappal, amíg a vagyontárgy lefoglalása tart, valamint a Pp.377.§ (2) bekezdésének megfelelően mindaddig, amíg az értékesítésből befolyt összeg kiutalható. Ha az igényper megindítása ez előzőek szerint „időben” megtörtént, de a bíróság döntésének időpontjában az értékesítésből befolyt összeg már nem utalható ki, a pervesztes alperes annak az összegnek a megfizetésére köteles, amely a vagyontárgy értékesítéséből hozzá befolyt.
Nem vezethet sikerre az igénykereset, ha a benyújtása a végrehajtási eljárás befejeződését követően történt.
A végrehajtási eljárás befejeződését követően az, aki egyébként az igénykereset benyújtására jogosult lett volna, nem az igényper alperesével: a végrehajtást kérővel szemben léphet fel a jogalap nélküli gazdagodás iránti igénnyel, hanem az adóssal szemben. Az adós „gazdagodása” abban áll, hogy más tulajdonában álló (vagy mást egyéb jogon megillető) vagyontárgy értékesítése következtében a tartozása csökkent vagy megszűnt.
a Kúria Sajtótitkársága