A felperes a tulajdonában álló, szántó művelési ágú ingatlanhányad tulajdonjogát – kérelmének megfelelően – TSZ földkiadás útján szerezte, majd pert indított a tulajdoni hányadoknak AK érték szerinti megállapítása és az ingatlannyilvántartás ennek megfelelő kiigazítása iránt.
A Kúria előtt lévő perben az így kialakult erdő, szántó, kivett udvar részekből álló osztatlan közös tulajdon természetben történő megosztását kérte, oly módon, hogy a megosztás után kialakuló, és kizárólagos tulajdonába kerülő ingatlanban mindhárom művelési ágú terület szerepeljen.
Az eljárt bíróságok a közös tulajdont az alperesek ellenkérelmének megfelelően, a föld kiadásakori és azóta változatlan birtok- és használati viszonyoknak megfelelően szüntették meg, ennek eredményeként a felperes a szántó tulajdonjogát, a III. rendű alperes TSZ jogutód tulajdonostárstól pedig értékkiegyenlítést kapott.
A felperes felülvizsgálati kérelme a jogerős ítélet megváltoztatásával a kereset szerinti ítélet meghozatalára irányult. Kifogásolta, hogy az eljárt bíróságok az értékkiegyenlítés összegét mezőgazdasági szakértő véleménye alapján határozták meg, holott a „kivett, udvar” nem mezőgazdasági terület, forgalmi értékét ingatlanforgalmi szakértőnek kellett volna vizsgálnia.
A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartó ítélete indokolásában egyebek mellett kimondta: a következetesen AK érték szerint kezelt, többféle művelési ágú területet magábafoglaló ingatlannal kapcsolatos igények alapja nem változtatható az igénylő aktuális érdekei szerint. Az adott esetben maga a felperes kérte az előzményekben a tulajdoni hányadok AK érték szerinti megállapítását, ezért utóbb, a közös tulajdon megszüntetése körében sincs arra mód, hogy az eltérő rendeltetésű ingatlanrészek tekintetében részben AK – hozamelvű értékelés –, részben forgalmi érték alapján érvényesítse az értékkülönbözet iránti igényét.
Budapest, 2014. december 3.
A Kúria Sajtótitkársága