A per tárgya adásvételi szerződést felbontó szerződés fedezetelvonó jellegének megállapítása volt. A felperes 2 jogerős ítélet által megállapított követelésének fedezetét az ingatlannyilvántartási bejegyzés szerint a II. r. alperes tulajdonában álló ingatlan képezte.
Az alperesek házastársak, a házasság megkötésekor házassági vagyonjogi szerződésben a vagyonelkülönítésben állapodtak meg. A perbeli ingatlan eredetileg az I. r. alperes tulajdonát képezte, aki még a házasságkötés előtt eladat azt a II. rendű alperesnek. Utóbb, jelen perben az alperesek azt állították, hogy az adásvételi szerződés színlelt volt, mert ténylegesen a tulajdonátruházásra az akaratuk nem terjedt ki. A felperes követelését megítélő jogerős ítélet meghozatalát követően az alperesek az adásvételi szerződést – 10 évvel annak megkötését követően – felbontották, így az ingatlan-nyilvántartásba ismét az I. r. alperes került tulajdonosként bejegyezésre.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetének helyt adva megállapította a bontó szerződés fedezetelvonó jellegét. Az elsőfokú ítéletet követően az I. r. alperes – mint felperes – az általa megindított bírósági eljárásban kérte az adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítását, mely keresetnek a bíróság – a II. r. alperes, mint alperes elismerése folytán – helyt adott.
A másodfokú bíróság ennek ellenére az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
Az ügy specialitása, hogy a Ptk. és a Pp. alapelveihez visszanyúlva kellett levezetni azt az alperesi magatartást, hogy adott aktuális érdekeiknek megfelelően alakított szerződési akaratuk és az ehhez igénybe vett formális bírósági eljárásban született ítélet ítélt dolog jellege miért nincs kihatással a perbeli szerződés érvényességére.
A Kúria a terjedelmes bizonyítási eljárás tanulmányozását és a hivatkozott szerződések elemzését követően a 2015. szeptember 29. napján meghozott ítéletével a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Budapest, 2015. szeptember 29.
A Kúria Sajtótitkársága