Munkaügyek

A 2010. július 6. és 2013. július 5. között rehabilitációs ellátásban részesülő felperes 2013. június 13-án megváltozott munkaképességű személyek ellátásának megállapítását kérte. Az alperes a 2014. május 5-én kelt határozatával 2013. július 6-ától kezdődően 58.705 Ft ellátást állapított meg, majd a 2014. május 22-én kelt határozatával az ellátás összegét 2014. január 1-re visszamenőlegesen módosította, 150.280 Ft-ban állapította meg. A másodfokú társadalombiztosítási szerv a 2014.

Az alperes a 2012. július 16-án kelt és 2012. november 6-án módosított határozatával elrendelte a felperes szolgálati járandósága folyósításának 2012. július 1-től 2012. december 31-ig történő szüneteltetését. A másodfokú társadalombiztosítási szerv az elsőfokú határozatot – a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (Knymt.) 1. § a) pontja, 11. § (1)-(2) bekezdése, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 83/B.

A munkaügyi bíróság elutasította a felperes keresetét, amelyben a szolgálati járandósága folyósításának 2012. december 1-jei hatállyal történő szüneteltetését elrendelő társadalombiztosítási határozat felülvizsgálatát az alapul szolgáló jogszabályok alaptörvény-ellenessége miatt kérte. A bíróság az AB eljárásának kezdeményezését a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (Knymt.) egyes rendelkezései vizsgálata tárgyában hozott 23/2013. (IX. 25.) AB határozat alapján, valamint azért mellőzte, mert a felperes által megjelölt, Knymt. 3.

A munkaügyi bíróság elutasította a felperes keresetét, amelyben a szolgálati járandósága folyósításának 2013. június 1-jei hatállyal történő szüneteltetését elrendelő társadalombiztosítási határozat felülvizsgálatát az alapul szolgáló jogszabályok alaptörvény-ellenessége miatt kérte. A bíróság a határozatok meghozatala során alkalmazott jogszabályokat – a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (Knymt.) vizsgálata során hozott 23/2013.

A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a felperes 2009. augusztus 1-jétől állt az alperes alkalmazásában üzletkötő munkakörben. A munkáltató 2012. október 26-án felmondással megszüntette a felperes munkaviszonyát.

A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével a  felmondás jogellenességére tekintettel kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek kártérítésként 4.755.136 forintot és késedelmi kamatát.

Az I.r. felperes férje, a II., III., IV., és V.r. felperesek édesapja, néhai K.I. 1964. szeptember 17-étől 1993. szeptember 1-jéig – nyugdíjba vonulásáig – állt az alperes, illetőleg jogelődje alkalmazásában hálózatépítő majd raktáros, utóbb nyugdíjba vonulásáig hálózatépítő segédmunkás munkakörben. 2009 áprilisában hereműtétet végeztek el nála. A szövettani vizsgálat hererákot (mezotheliomát) igazolt. 2009 augusztusában kelt kórtörténeti zárójelentés a légcsőnél egy 7 mm-es, főér melletti 12 mm-es, jobb tüdőkapuban 34 mm-es nyirokcsomót mutatott ki.

A felperes 2001. január 8-ától állt az alperes alkalmazásában mint forgalmi autóbuszvezető. Munkaviszonyát az alperes 2012. november 26-án kelt azonnali hatályú felmondással szüntette meg.  Ennek indokolása szerint: „ (…) autóbusszal (…) a telephelyre való érkezéskor a kocsiátvevő biztonsági őr, J.V. a telephelyi gyakorlatnak megfelelően azzal a céllal szállt fel az autóbuszra, hogy az Ön forgalmi munkalapjára rögzítse a telephelyre való érkezés pontos idejét.

Az alperes a felperes 2012. december 10-étől beteghordó munkakörben fennálló közalkalmazotti jogviszonyát rendkívüli felmentéssel 2012. október 26-án megszüntette a Kjt. 25. § (2) bekezdés g), a) pontja alapján, figyelemmel az Mt. 78. § (1) bekezdés a) pontjára. Az indokolás szerint a felperes 2012. október 13-án a hospice ápolási osztályon elhunyt két személyt a legelemibb szakmai és etikai szabályokat megsértve „összefektetve” szállította el. Eljárása szabálytalan, és a Btk. 181. §-ában meghatározott kegyeletsértés bűncselekményét valósítja meg, továbbá sérti az 1997. évi CLIV.

A felperes munkáltató az alperes ügyvezető igazgatója, mint a gazdasági társaság egyik vezető tisztségviselője és vezető állású munkavállalója másfél milliárd forintot meghaladó kártérítési felelősségének megállapítását kérte arra hivatkozva, hogy a perbeli időszakban indokolatlanul, a szükségleteket jelentősen meghaladó, nagy mennyiségű acélhulladékot szerzett be olyan időszakban, amikor az acélhulladék ára kiemelkedően magas, illetve lényegesen magasabb volt, mint az azt követő időszakban.

A felperes közalkalmazotti jogviszonyban állt az alperessel, ahol 1997. október 1-jétől magasabb vezetői megbízást is ellátott. A képviselő-testület visszavonta vezetői megbízását, az intézkedés azonban közalkalmazotti jogviszonyát nem érintette. Ezt követően 2011. június 21-én a munkáltató létszámleépítésre hivatkozva felmentéssel megszüntette közalkalmazotti jogviszonyt. A felperes ezt sérelmezve keresetet nyújtott be és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 34. § (2) és (3) bekezdésében foglalt jogkövetkezmények alkalmazását kérte.