A felperes közalkalmazotti jogviszonyban állt az alperessel, ahol 1997. október 1-jétől magasabb vezetői megbízást is ellátott. A képviselő-testület visszavonta vezetői megbízását, az intézkedés azonban közalkalmazotti jogviszonyát nem érintette. Ezt követően 2011. június 21-én a munkáltató létszámleépítésre hivatkozva felmentéssel megszüntette közalkalmazotti jogviszonyt. A felperes ezt sérelmezve keresetet nyújtott be és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 34. § (2) és (3) bekezdésében foglalt jogkövetkezmények alkalmazását kérte. A felperes a közalkalmazotti jogviszonya megszüntetését követően a munkaügyi jogvita alatt megpályázta az alperes intézményvezetői státuszára kiírt pályázatát, amelyet elnyert, és 2013. augusztus 15-ével a felek ismét közalkalmazotti jogviszonyt létesítettek, majd a felperes intézményvezetői megbízást is kapott.
Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az alperes ugyan jogellenesen szüntette meg a felperes közalkalmazotti jogviszonyát, s elmaradt illetmény, felmentési időre járó juttatás és végkielégítés megfizetésére kötelezte a munkáltatót, ezt meghaladóan azonban a keresetet elutasította azzal az indokolással, hogy időközben a felperes újabb kinevezést kapott az alperestől az intézményvezetői feladatok ellátására, így közalkalmazotti jogviszonyát „folyamatosnak” kellett tekinteni.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A felperes felülvizsgálati kérelme alapján eljárt Kúria rész-közbenső ítéletével a másodfokú bíróság ítéletének átalány-kártérítés megfizetésére vonatkozó rendelkezését az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedően hatályon kívül helyezte, s megállapította, hogy a felperes az előző közalkalmazotti jogviszonya jogellenes megszüntetése jogkövetkezményeként átalány-kártérítésre jogosult, és annak mértéke tekintetében az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította.
Az eljárt bíróságok kellő alap nélkül jutottak arra a megállapításra, hogy a felek között az eredeti foglalkoztatási jogviszony állt helyre, és annak „folyamatos fennállása” mellett a felperest átalány-kártérítés már nem illeti meg. A felperes korábbi közalkalmazotti jogviszonya az alperes jogellenes intézkedése folytán megszűnt, és 2013. augusztus 16-án új közalkalmazotti jogviszonyt létesítettek egymással, s nem a korábbi jogviszony folytatására került sor. A maximum 12 havi átlagkeresetnek megfelelő összegű átalány-kártérítés megfizetésének feltételei az adott esetben megvalósultak, a felek között utóbb létrejött közalkalmazotti jogviszony az átalány-kártérítésre jogosultságot nem érintette.
Budapest, 2015. Július 8.
A Kúria Sajtótitkársága