Közigazgatási ügyek

Tájékoztató a Kúria a Kpkf.VI.39.279/2020. ügyben hozott döntéséről.
Az idegenrendészeti vagy menekültügyi őrizetben levő harmadik országbeli állampolgárok esetében a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 13. § (1) bekezdés c) pontja nem alkalmazható, mert az őrizet helye nem értelmezhető tartózkodási helyként. Ilyen esetben a bíróság illetékességét a Kp. 13. § (1) bekezdés e) pontja szerint kell meghatározni.

Budapest, 2020. július 13.

A Kúria Sajtótitkársága

A Kúria Kpkf.VI.39.236/2020/2. számú végzésében kimondta, hogy az azonnali jogvédelem iránti kérelem elbírálásakor mindig az ügy egyedi körülményire, sajátosságaira kell figyelemmel lenni, melyhez az alperesi döntés tartalma a kiindulópont, ezért nem minden esetben kizárólag a beszámoló, mérleg adatai alapján lehet és kell az azonnali jogvédelem iránti kérelmet valószínűsíteni és elbírálni. Egyéb, a beszámolóban, mérlegben nem megtalálható tényadatokkal (pl.: forgótőkeigény, szállítói, vevői tartozások) is lehet valószínűsíteni a kérelem megalapozottságát.

Tájékoztató a Kúria határozatáról a a Kpkf.VI.39.305/2020.számú ügyben.

Sajtóközlemény a Kpkf.VI.39.305/2020. számú ügyben. Az elsőfokú bíróságnak a felperes azonnali jogvédelem iránti kérelmét elutasító végzése ellen a felperes – elkésetten – fellebbezést és egyben igazolási kérelmet terjesztett elő. Az igazolási kérelem körében arra hivatkozott, hogy informatikai hiba miatt – jogi képviselőjének minden bejövő elektronikus üzenete megnyílt, azonban a megnyitott üzenetek csatolmányai nem töltődtek le.

A közigazgatási perekben érvényesülő kizárólagos illetékességi szabályokat értelmezte a Kúria a 2020. június 30-án kelt Kpkf.VI.39.207/2020/2. számú végzésében.

A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 13. § (1) bekezdés c) és e) pontjaiban foglalt illetékességi szabályokat értelmezte a Kúria a 2020. június 10-én kelt Kpkf.VI.39.105/2020/3. számú végzésében. A döntés arra a kérdésre ad választ, hogy a 2020. április 1-jét követően indult közigazgatási perekben melyik törvényszék az illetékes, ha a másodfokú közigazgatási szerv országos illetékességgel járt el.

A Kúria fellebbezési eljárás keretében Kf.I.35.075/2020/7. számon döntést hozott a hitelintézetek tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó törvényi rendelkezések értelmezéséről.

A Kúria Kpkf.VI.39.175/2020/3. számú végzésében kimondta, hogy a közigazgatási perrendtartás (Kp.) 20. § (1) bekezdés második mondatával összefüggésben az élhet a perbe lépés jogával, akinek az ügyféli érintettsége a közigazgatási határozattal összefüggésben fennáll, azaz a keresettel támadott határozattal összefüggő megelőző eljárásban ügyfélként részt vett, a határozat a jogát, vagy törvényes érdekét közvetlenül érinti.

A Kúria a Kpkf.VI.39.138/2020/2. számú végzésében értelmezte a közigazgatási perrendtartás (Kp.) 13. § (1) bekezdés c) és e) pontját. A kétfokú eljárásban, országos illetékességgel eljáró alperes által hozott határozat esetében vizsgálandó illetékességnél jelentősége van annak, hogy az országos illetékesség nem azonos a több, mint egy megyére kiterjedő illetékességgel, ezért országos illetékességű szerv által hozott határozat bírósági felülvizsgálata során a Kp. 13.

Tájékoztató a Kfv.I.35.656/2019/10. számú perben hozott határozatról.

Közigazgatási perben a felperes főszabály szerint csak a megelőző közigazgatási eljárásában már értékelt tényekre, körülményekre hivatkozhat. Ezért nem elégséges indoka a kereseti kérelem elutasításának az, hogy a felperes nem hivatkozott új tényállási elemre, nem csatolt új bizonyítékot.