Közigazgatási ügyek
Tájékoztató a Kfv.VII.37.108/2020. számú ügyben.
A fél kérelmére az eljárás a Kp. 81.§ (1) bekezdés g) pontja és 83.§-a alapján annak bármely szakaszában, így a másodfokú eljárásban is megszüntethető.
A Kúria a Kf.VI.39.029/202/14. sorszámú ítéletében az alábbi megállapításokat tette:
A GDPR szerinti feladat- és hatáskörök elkülönülnek az alperes egyéb, az Infotv.-ben szabályozott feladat- és hatásköreitől. A jogalkotó a GDPR 54. cikk (1) bekezdés a) pontjának megfelelően elkülönítette az Infotv. 38. §-ában a GDPR szerinti feladatokat a hatóság egyéb más feladataitól. Az alperes hatásköre a GDPR hatályba lépésével, kötelező alkalmazásának bekövetkeztével nem enyészik el, nem szűnik meg, hanem az folyamatosan fennáll.
Közlemény a Kúria Kpkf.VI.39.329/2020/2. számú határozatáról.
A jogalkotó 2020. március 1-jével megszüntette az országos másodfokú kormányhivatali hatósági hatásköröket, miután a járási (fővárosi kerületi) hivatalok döntései elleni fellebbezési lehetőséget általánosan kizárta.
A Kúria 2020. július 6-án meghozott 1/2020. Közigazgatási Jogegységi Határozatával döntött a Kúria Kfv.II.37.894/2014/13. (2015. K. 27.) számú határozatától való eltérés megengedéséről.
Tájékoztató a Kúria a Kpkf.VI.39.279/2020. ügyben hozott döntéséről.
Az idegenrendészeti vagy menekültügyi őrizetben levő harmadik országbeli állampolgárok esetében a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 13. § (1) bekezdés c) pontja nem alkalmazható, mert az őrizet helye nem értelmezhető tartózkodási helyként. Ilyen esetben a bíróság illetékességét a Kp. 13. § (1) bekezdés e) pontja szerint kell meghatározni.
Budapest, 2020. július 13.
A Kúria Sajtótitkársága
A Kúria Kpkf.VI.39.236/2020/2. számú végzésében kimondta, hogy az azonnali jogvédelem iránti kérelem elbírálásakor mindig az ügy egyedi körülményire, sajátosságaira kell figyelemmel lenni, melyhez az alperesi döntés tartalma a kiindulópont, ezért nem minden esetben kizárólag a beszámoló, mérleg adatai alapján lehet és kell az azonnali jogvédelem iránti kérelmet valószínűsíteni és elbírálni. Egyéb, a beszámolóban, mérlegben nem megtalálható tényadatokkal (pl.: forgótőkeigény, szállítói, vevői tartozások) is lehet valószínűsíteni a kérelem megalapozottságát.
Tájékoztató a Kúria határozatáról a a Kpkf.VI.39.305/2020.számú ügyben.
Sajtóközlemény a Kpkf.VI.39.305/2020. számú ügyben. Az elsőfokú bíróságnak a felperes azonnali jogvédelem iránti kérelmét elutasító végzése ellen a felperes – elkésetten – fellebbezést és egyben igazolási kérelmet terjesztett elő. Az igazolási kérelem körében arra hivatkozott, hogy informatikai hiba miatt – jogi képviselőjének minden bejövő elektronikus üzenete megnyílt, azonban a megnyitott üzenetek csatolmányai nem töltődtek le.
A közigazgatási perekben érvényesülő kizárólagos illetékességi szabályokat értelmezte a Kúria a 2020. június 30-án kelt Kpkf.VI.39.207/2020/2. számú végzésében.
A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 13. § (1) bekezdés c) és e) pontjaiban foglalt illetékességi szabályokat értelmezte a Kúria a 2020. június 10-én kelt Kpkf.VI.39.105/2020/3. számú végzésében. A döntés arra a kérdésre ad választ, hogy a 2020. április 1-jét követően indult közigazgatási perekben melyik törvényszék az illetékes, ha a másodfokú közigazgatási szerv országos illetékességgel járt el.