Közigazgatási ügyek

Közigazgatási ügyek

A jogi személy vezető tisztségviselőjének megbízatása nem a nyilvántartásba történő bejegyzéssel, hanem a tisztség elfogadásával keletkezik

Tájékoztató a Kúria a Kpkf.VI.40.509/2020/2. számú határozatáról.

Az elsőfokú bíróság a felperes fellebbezését visszautasította, miután a civil szervezetek névjegyzékének adataiból megállapította, hogy a felperes nevében fellebbezést benyújtó vezető tisztségviselő megbízatása, ezáltal a felperes feletti törvényes képviseleti jogosultsága megszűnt.

A felperes sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta, miszerint a nevében fellebbezést benyújtót korábban újra vezető tisztségviselőjévé választotta.

Ha az adóhatósági határozattal kapcsolatos jogvita a felszámolás alatt álló felperes vagyonát érinti, a közigazgatási perben is csak a csődtörvény szerinti képviselő - a felszámoló – nyújthat be fellebbezést, a vezető tisztségviselő nem

A felperes nevében eljáró vezető tisztségviselőt perbeli képviseleti jogosultság nem illeti meg, ha a per tárgya nem a felszámolási vagyon körén kívül eső vagyont érint; amennyiben a szervezeti képviselőnek a perben nincs képviseleti jogosultsága, fellebbezés előterjesztésére sem jogosult – emelte ki a Kúria a Kpkf.VI.40.485/2020/2. és Kpkf.VI.40.486/2020/2. számú végzéseiben

A fellebbezés elbírálása során a bíróságnak vizsgálnia kell, hogy a fellebbezést az arra jogosult terjesztette-e elő.

Elrendelte a Kúria a fővárosi önkormányzat rendelet alkalmazásának tilalmát

Kúria a Köf.5002/2012. számú folyamatban lévő ügyben azonnali jogvédelmi intézkedésként a Budapest Főváros Kormányhivatala kérelmére elrendelte a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló közterületek használatáról szóló 3/2013. (III.8.) Főv. Kgy. rendelet 5. § (4) bekezdésének ideiglenes alkalmazási tilalmát. Az alkalmazási tilalom a Kúria érdemi határozatának meghozataláig tart.

Az alperes illetékességi területe, székhelye alapozza meg az eljáró bíróság illetékességét

Tájékoztató a Kp. 13. § (1) bekezdés e) pontja értelmezéséről.

A Kúria a Kpkf.VI.40.369/2020/4. számú végzésében kimondta, hogy a Kp. 13. § (1) bekezdés e) pontját főszabály szerint akként kell értelmezni, hogy az alperes illetékességi területe, székhelye alapozza meg az eljáró bíróság illetékességét. A kiadmányozási joggal felruházott, delegált hatás-, és feladatkörben hozott határozat esetében a közigazgatási cselekmény megvalósulási helyének a hatáskörrel rendelkező, kiadmányozási jog jogosultjának a székhelyét kell tekintetni.

Budapest, 2020. december 18.

Tájékoztató a reklámadó területi, személyi hatályának értelmezéséről interneten közétett reklám esetében

Tájékoztató a Kúria a Kf.VI.40.185/2020/8. számú határozatáról.

A Kúria ítéletében kimondta, hogy a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Ratv.) 2. § (1) bekezdés e) pontja és 3. § (1) bekezdés e) pontja értelmében a törvény személyi és területi hatálya kiterjed a külföldi honosságú, illetőségű, külföldi székhelyű felperesi gazdasági társaságra, ha a reklámot az interneten, túlnyomórészt magyar nyelven vagy túlnyomórészt magyar nyelvű internetes oldalon teszi közzé.

Budapest, 2020. december 18.

A Kúria Sajtótitkársága

Joghatályosnak csak az elsőfokú bíróságnál határidőben benyújtott fellebbezés minősül

Joghatályosnak csak az elsőfokú bíróságnál határidőben benyújtott fellebbezés minősül, így a téves helyen előterjesztett fellebbezés azon a napon minősül joghatályosan benyújtottnak, amikor az az elsőfokú bírósághoz megérkezik – mutatott rá a Kúria a Kpkf.VI.40.465/2020/2. számú végzésében.